'Miért gondolja, hogy a politikában nem lehet Istent szolgálni?'

- A miniszterelnök mellett nem a református vagy bármilyen más egyházat képviselem, hanem az Ő egyházpolitikai koncepcióját. Nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy egyik egyházat a másik rovására kellett volna támogatnom.

(Soltika): - Miért van szüksége egy civil állam miniszterelnökének egyházügyi főtanácsadóra? (én még emlékszem az Állami Egyházügyi Hivatalra) Mennyit költ a magyar állam a különböző egyházakra? Van olyan egyház Magyarországon, amelyik állami támogatást - a függetlenségét féltve - egyszerűen nem fogad el. Hogy fogalmazná meg Ön a hivő ember fogalmát, és ön szerint hány ilyen ember él a mai Magyarországon? Mi a véleménye a többi honfitársáról?

- Én is jártam az Állami Egyházügyi Hivatalba, mint lelkész, nem volt kellemes élmény. Az ÁEH ugyan már megszűnt, de én annyira ragaszkodom a Lendvai utcához, hogy azóta is oda járok ;-) Ma ott a Fidesz székháza található.) Csak azért, mert valamikor Magyarországon a rendőrséget szabad emberek megfélemlítésére használták, talán nem kéne betiltani a rendőrséget. Azért dolgozom Orbán Viktor mellett, nehogy újra olyan politikusok legyenek Magyarországon, akik visszaállítják az ÁEH-t. Hívő ember szerintem az, aki hisz. Ez az Ő legszemélyesebb ügye, amibe senkinek nincs joga beleszólni. Remélem, hogy több ilyen ember van ma hazánkban, mint amennyivel én találkoztam.

(Life): - Mi a véleménye az ún."történelmi" egyházak politikába való beavatkozásáról, beszivárgásáról? Ön szerint garantálható-e a részrehajlásmentes politika?

- Szerintem a történelmi egyházak nem "szivárognak", hanem jelen vannak, és elsősorban nem a politikában, hanem a közéletben. A kettő nem ugyanaz. Sokkal erősebbnek érzem egyes politikai pártok részéről a törekvést, hogy beszivárogjanak az egyházi körökbe. A Fideszt ebből a szempontból kivételnek tartom.

(Zola): - Nem gondolja-e hogy az egyház (felekezettől függetlenül) legjobb indulattal nevezve is pótcselekvést végez amikor a belső megújulás helyett a politikába menekül? Nem mondhatja, hogy nem helyette teszi, csak egy példát hoznék fel: nagykeresztes Tőkés püspök úr közismert ellenszenvet az erdélyi megújulási mozgalmak iránt (hatalomféltés? etc.: a nagykereszt egyenesen ironikusan hat ebben a kontextusban...) Magánéletéről nem is beszelve, ám ebben sajnos nincs egyedül a politikában és sajnos az egyházban sem.

- zola, és akik Tőkés László kitüntetésére kérdeztek rá: Meg kell különböztetni azt, amit Tőkés László 1989-ben és előtte Kolozsváron, Désen és Temesváron tett attól a politikai szereptől, amelyet azóta vállal, úgy is mint református püspök, úgy is mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az első és a kitüntetést kiérdemlő temesvári ellenállása a magyar történelem dicsőséges lapjaira tartozik. A másik, a jelenlegi politikai tevékenysége szerintem majd néhány évtized távlatából lesz megítélhető. Ki fog derülni, hogy az óvatosabb, háttéralkukat kereső hivatalos RMDSZ-politika segített-e többet az ottani magyarságnak vagy az a szókimondó, ha kell konfrontációt is vállaló magatartás, amit Tőkés László képvisel.

(andrás11): - Azon zsidó származású és identitású emberek közé tartozom, akiket miniszterelnök urunknak egy árva szóval sem volt szerencséje megemlíteni pl. a korona parlamentbe szállítása alkalmából, bár talán emlékszik Ön is és ő is néhány olyan kiváló teljesítményre, amelyet a hajdan számos, de talán még ma sem jelentéktelen zsidóság hajtott végre Szent István koronájának nagyobb dicsőségére. Pl. részvétel a szabadságharcban, Nobel díjak, egyéb szellemi és pl. karitatív tevékenységek. Helyes ez így? Ön mit tanácsol ilyetén ügyekben őfelségének? Vagy még nem így kell őt szólítani?

- Ön szerint miért nem jelent meg szinte sehol a magyar sajtóban és médiában az a hír, hogy Orbán Viktor 1998-ban együtt ünnepelte a Hannukát az újpesti zsidó öregotthon és közösség lakóival?

(pityu bácsi): - Nem gondolja Ön, hogy a magyar társadalomnak nem a múlttal és annak rehabilitásával kellene foglalkozni, hanem inkább egy jövőképet kellene kialakítani a felnövő generáció számára? Az egyház milyen segítséget nyújt a háború előtti rendszer képviselőinek rehabilitásában, az akkori állapotok konzerválásában?

- Régi bölcsesség, hogy a múlt ismerete nélkül a jövőben orra bukik az ember. Persze az is hasra eshet, aki egyfolytában csak hátrafelé figyel. Hogy ki kíváncsi az egyházakra és ki nem, azt éppen akkor lehet lemérni, ha az egyház újra lehetőség kap arra, hogy megjelenjen a nyilvánosságban.

(bad command): - Ön szükségesnek tartja-e az egyházalapítással kapcsolatos törvények módosítását, és ha igen miért? Valóban olyan veszélyes a szekták terjedése vagy csak "gerjesztett" probléma az egész? Mit szól az olyan véleményekhez, melyek szerint az egyházaknak saját adományaikból és nem az költségvetésből kellene jótékonykodniuk? Végül, létezhet-e keresztény állam egyáltalán?

- Miért jó az, ha valakinek elsősorban gazdasági szempontból éri meg, hogy egyháznak mutassa magát? Erre ma a törvények Magyarországon lehetőséget adnak, ezért kell megszigorítani az egyházalapítás feltételeit. Nem a felekezetek vagy hitek között akarunk különbséget tenni, hanem a visszaéléseket akarjuk megszűntetni és megelőzni. Sok, ma nagykeresztény egyház kezdte kicsi csoportként, de a történelemben kiderült róluk, hogy képesek megmaradni és az embereknek szükségük van rájuk. Akinek türelme van, az előbb-utóbb megszerzi a társadalmi elismerést.

(Tichy Zsolt): - Mivel Ön is lelkész, talán megnyugtató választ tud adni, arra a kérdésemre, hogy Isten elhívatott szolgája, hogyan tud hátat fordítani elhivatottságának és politikai kérdésekkel foglalkozni, a gyülekezet építése, összetartása helyett? Szvsz. Akit az Úr munkájához elhívott, annak Isten országát kell építenie a lelkekben, nem pedig a politika mocskában fuldokolni. Ez a feladat pedig teljes embert kíván!

- Miért gondolja azt, hogy a politikában nem lehet Istennek szolgálni, még ha ezt más eszközökkel is teszi az ember, mint az egyházon belül? Találkoztam már Istennek szolgáló emberrel az orvosok, a tanárok és a takarítónők között. Azért merészkedtem a politikába, mert kíváncsi vagyok rá, miként mondható el az evangélium ennek a nagyon sajátos célcsoportnak a nyelvén. Ha a börtönökben, kórházakban vagy a katonaságnál lehetnek lelkészek, akkor miért ne lehetnének a politikában? Abban egyetértek Önnel, hogy egy lelkész politikai szereplése nem jelentheti valamilyen politikai irányzat vagy párt "beszentelését". Én megmaradtam lelkésznek, bár kicsiny egyházkösségünkben részben szabadságra mentem, a presbitérium engedélyével. Bízom benne, hogy nem csak megbocsátják nekem ezt a kis kirándulást, hanem azt is észreveszik, hogy tanultam valamit, hiszen a jó pap holtig tanul.

(November): - mi a véleménye arról, hogy a református lelkész személyes megkeresésemkor nem volt hajlandó törölni az anyakönyvből valamikori megkeresztelésem bejegyzését? Összeegyeztethetőnek tartja-e az állampolgárok saját adataival kapcsolatos önrendelkezési jogával? Mi alapján kapnak az egyházak állami támogatást? (Tavaly óta a ref. egyháznak egy fővel kevesebb után járna, még ha 10 Ft-ról is van szó, akkor is.) Vagy az egyházakra nem vonatkozik az adatvédelmi törvény idevágó passzusa?

- Egy egyházkösségi anyakönyv hivatalos dokumentum, melybe utólag belejavítani csak téves bejegyzés esetén lehet. Ha Önt szülei annak idején megkereszteltették, akkor ezen utólag nem lehet változtatni. Ugyanakkor a lelkésznek nincs joga ezt az adatot semmilyen illetéktelen embernek megmutatni. Ahhoz viszont Önnek van joga, hogy írásbeli igazolást kapjon arról, nem tagja a református egyháznak, keresztelője ellenére sem Az egyház állami támogatásának összege nemcsak a hívők számától függ.

(Mazepa): Nem ütközik az alkotmányos megkülönböztetés tilalmába, hogy a zsidó felekezet egy főre lényegesen több támogatást kap - az én zsebemből -, mint a többi?

- A zsidó felekezet arányosan azért kap több pénzt (járadék formájában), mert arányosan több ingatlanért kellett kárpótolni a törvény alapján (1997!), mint a református vagy az evangélikus egyházat.

(Pardon): - Ha olyan sok hívő ember van Magyarországon, ahogyan azt Önök állítják, akkor miért van szükség arra, hogy milliárdokat költsön az állam az egyházak fenntartására, miért nem elegendő erre a hívők által fizetett egyházadó.

- Az állam nem tartja fenn az egyházakat, hanem olyan arányban, ahogyan feladatot vállalnak tőle, ennek a költségeit, ezek egy részét magára vállalja. Ön szerint miért van két-háromszoros túljelentkezés az egyházi iskolákban? Igen sok nem-egyháztag küldi ide a gyerekét, vajon miért? A Máltai Szeretetszolgálat vagy az Ökumenikus Szeretetszolgálat nem a katolikusokat segélyezi, hanem a rászorulókat. Ezt objektív mérések szerint is sokkal jobb hatásfokkal végzi, mint más segélyszervezetek.

(Emberforma): - A református egyház több ismert személyisége erősen kötődik a MIÉP-hez. Próbálnak-e Önnel politikailag is befolyást gyakorolni a kormány politikájára? Ha igen akkor hogyan, ha nem akkor miért hagynak ki egy ilyen jó lehetőséget?

- Én helytelennek tartom, ha egy lelkész valamely politikai párt tagja. Szerintem az istentiszteletet nem szabad összekeverni pártpolitikai rendezvénnyel. Ezt a hatályos (református) egyházi törvények is tiltják.

(pszt): - A sajtóban napvilágot látott bitanglista mennyire szolgálja a "becsületes egyházfi" imázsát? Jómagam is tanúja voltam annak, amikor leányom keresztelője előtt egyházi igazolást kérvén a négy évre visszamenőleg követelt egyházadót átvéve, kis kockásfüzetbe vezették be, és semmiféle igazolást nem kaptunk a befizetés tényéről. Valóban létezik a Bitanglista - ismerte el Gyulay Endre Szeged-Csanád megyei püspök. - Tudom, hogy ez törvénysértés. Azt a törvényt , ami nincs tekintettel a szegényekre, mi felülbíráljuk, és viseljük ennek következményét. Tehát, ezzel azt akarja mondani a püspök úr, hogy tesz a törvényekre? Tesz az államra? Vélemény Balogh úr?

- Hölgyeim és Uraim, ne legyünk képmutatóak! Ha ebben az országban csupa, az adószabályokat pontosan betartó egyén és szervezet létezne, akkor lehet, hogy sok szervezet már nem létezne, hiszen az adórendelkezések sokszor tekintik kísérleti nyúlnak az adóalanyokat. Megértem azt az egyházi vezetőt, aki attól való félelmében, hogy az a sok-sok közhasznú szolgálat, amit közössége végez, az alkalmatlan törvények miatt ellehetetlenül, így megpróbálja megkeresni a kiskapukat. Hogy mi is történt pontosan, én ezt azért nem a Blikkből szeretném megtudni. A törvényeket persze meg kell tartani, mindenkinek. De nem kívánom senkinek, hogy olyan konfliktusba kerüljön, amikor a benne élő erkölcsi törvény ("segíteni kell a bajbajutottakon") szembekerüljön az éppen hatályos adótörvénnyel.

(Maskep): - Mikor lesz látható a TV-ben a Jézus Krisztus utolsó megkísértése című film? Elképzelhetőnek tartja, hogy ideológiai alapon nem a rombolás, letiltás elvét, hanem a kiteljesítés, felvilágosítás eszméjét kövessék az egyházak, prominens egyházi vezetők? És a politika is erre terelné az egyházak befolyásolási lehetőségeit? Semjén Zsolt beszélt arról, hogy ebben az országban ki a többség, és mit jelent a másság, utalva arra is, hogy milyen hely illeti meg. Szerintem ebben az országban a józan vallásos és nem vallásos emberek számítanak többségnek, és ők kíváncsiak a filmre, legalább is nem félnek tőle.

- Én már láttam ezt a filmet, de nem emlékszem, hogy a magyar tévében-e. Be lehet mutatni olyan körülmények között is, hogy ez ne sértse azokat, akik számára Jézus egészen mást jelent,mint a rendezőnek.

(Brumimackó): - Ön szerint tükrözi-e a magyarországi egyházak támogatottságát, társadalmi bázisát a jelenlegi befolyásuk és dotációjuk? Tény, hogy a "befolyás" nehezen meghatározható fogalom, ugyanakkor az Ön nézőpontjából talán áttekinthető, hogyan érvényesítheti egy vallási szervezet az érdekeit a politikában.

- Engem is megleptek azok a számok, amelyek arról adnak hírt, hogy az elmúlt két évben hány adófizető adta "második egy százalékát" valamelyik egyháznak. A négy "nagy" magasan vezet, és egymáshoz viszonyított arányuk is kísértetiesen hasonlít az utolsó vallási kérdéseket érintő népszámlálás adataihoz (1948). Az összes rendelkező 95%-a adta pénzét a négy "nagynak", a több tucat kis felekezet, a maradék 5%-on osztozott. Ez teljesen objektív mutató, mely jelzi, hogy minél kisebb egy egyház, arányosan annál nagyobb állami támogatást kap.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!