A bankár hattyúdala

Hozzájuk képest kedvezőbb a ,,perbéli pozíciója" Körmendi Évának és Porkolábnak, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és elhanyagolható pénzmellékbüntetést kapnak. Az akkori hangulatot jól jellemzi, hogy Porkoláb helyben, Körmendi három nap gondolkodás után veszi tudomásul az első fokú, ám esetükben ily módon jogerőre emelkedett döntést.

A nemzetközi körözés alapján Bécsben fogták el O. Nagy Imrét - mondta el az Interpol Irodájának munkatársa.

1996. december: a bank volt két első emberének végrehajtandó büntetése jogerőssé válik a Fővárosi Bíróságon. O. Nagy ekkor már előzetesben van, egészen pontosan 1995. novembere óta, amikor is egy máig nem kellőképpen tisztázott, hamis útlevéllel és több kötegnyi valutával történő sikertelen határátlépést kisérel meg a kulturált nyugati országok felé.

1997. márciusában a volt bankelnöknek egészségi állapotára tekintettel engedélyezik büntetése félbeszakítását, ezt követően kéthavonta sikeresen kérelmezi az újabb hosszabbításokat, míg 1998. augusztusában az Igazságügyi Minisztérium elutasítja a legújabb kérelmet. O Nagy nem tér vissza, s ezt követi az elfogatóparancs.

A bankár a következőképp látja a helyzetet: ,,Valóban igaz, hogy-1997 márciusáig másfél évet letöltöttem a négy évbol, tehát lassan már szabadulnék. Ám engem nem halálra ítéltek, hanem négy év szabadságvesztésre, a betegségemet pedig nem lehet sem a börtönben, sem pedig a tököli rabkórházban kezelni.Ennek a betegségnek passzív, illetve aktív stádiumai vannak. Aktív stádiumban olyan veszélyes görcsrohamok alakulhatnak ki pillanatok alatt, hogy Magyarországon ezt csak nagyon kevés helyen tudják kezelni, börtönkörülmények közt pedig semmiképp. A Semmelweiss Ignácz Orvostudományi Egyetem szakértője, a büntetés-végrehajtási szakszolgálat orvosai, és egy idén tavasszal született igazságügyi orvosszakértői vélemény is ezt támasztották alá. Hogy miért született 1998. nyarán mégis ezzel ellentétes döntés? Volt egy kormányváltás, a döntésnek üzenetértéke is lehet... miként számos megválaszolatlan kérdés van az Ybl Bank vezetőinek úgynevezett büntetőügyében."

Az ügyészség és a bíróságok azonban úgy látják, hogy az ügyben nincsennek megválaszolatlan kérdések. Álláspontjuk szerint O. Nagyék az Ybl Bankot ,,magánpénztáruknak" tekintve - a kifejezés dr. Tóth Mihály elso fokon eljárt ügyésztől, jelenlegi igazságügyi helyettes-államtitkártól származik - 1992 folyamán öt milliárd forint kárt okoztak. Egészen pontosan április 7-e és június 23-a közt a bankelnök két és fél milliárd forintnyi hitelt folyósított vállalatainak, a mintegy 30 kft.-t összefogó úgynevezett Hepta-csoportnak. Sot mi több, a bank által a nyár derekára folyósított összes hitelállomány már megközelítette a hatmilliárd forintot, miközben a bank vezetői által emlegetett ,,megmento" külföldi hitelre nem volt reális esély. Az eredmény: egy végképp eladósodott pénzintézet és egy fizetésképtelen vállalkozói csoport. Minderre O. Nagyéknak annál is inkább rálátásuk volt, mert a Hepta-csoport irányítását lényegében ok gyakorolták, mondják a hatóságok.

O. Nagy rács mögött Nemzetközi elfogatóparancs alapján pénteken, Bécsben elfogták a csődbe ment Ybl-bank volt vezetőjét, O. Nagy Imrét. A nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélt banktulajdonos 1997-ben börtönbüntetéséből kórházi kezelésre távozott, ám egészségi problémákra hivatkozva nem tért vissza a börtönbe. A rendőrség azóta körözte. - A nemzetközi körözés alapján külföldön elfogott magyar állampolgár kiadatási letartóztatásba kerül - mondta el az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának munkatársa. Közölte: ha a magyar Igazságügyi Minisztérium kiadatási kérelmet terjeszt elő, a külföldi ország igazságügy-minisztere eldönti, hogy engedélyezi vagy megtagadja-e a kiadatást. A tárcánál már vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján van-e helye a kiadatási kérelem előterjesztésének. Az ideiglenes kiadatási letartóztatás maximum negyven napig tarthat, így a kérelmet ez idő alatt kell az osztrák illetékesekhez eljuttatni. Forrás: MTI

A tárgyalóteremben meghallgatott igazságügyi könyvszakértő úgy látta, a milliárdos hiteleknek nincs nyoma belföldön, a fedezetként felajánlott ingatlanokat pedig vagy jelzálog terhelte, vagy pedig nem történt meg a tulajdonjog bejegyzés.

O. Nagy szerint azonban minden kicsit másképpen történt.

Amikor ugyanis 1992. júniusában az egyébként egy hónappal korábban még a legjobb hazai pénzintézetek közé sorolt Ybl Bank körül felgyorsultak az események, a megvádolt vezetést azonnal eltávolították. Ezért a későbbiekben nem tudhatták meg, hogy voltaképpen mi történt a vagyonnal. Nem adták ki számukra az adatokat és mindezt fáradságos munkával kellett pótolni a földhivatalokban és cégbíróságokon. Ezért a volt elnök szerint csak a másodfokú ítélet után lettek kész azzal az anyaggal, ami bizonyítja, hogy a bank vagyona a bukás ellenére is kétszeresen biztosítva volt azokban a bizonyos júniusi napokban.

,,Kértük a bíróságot, rendeljen ki szakértőt e tárgyban, ez nem történt meg. Nem jártak utána utána más adatoknak sem. Pedig ehhez csak meg kellett volna nézni mennyiért adták el az ingatlanokat, és mennyit érnek valójában., Ugyanúgy mint az általunk felkért igazságügyi szakértő tette. Meggyőződésem: 1992-ben pozitív felszámolás jöhetett volna létre, hiszen a bank vagyona kétszeresen biztosítva volt. Ugyanakkor a perújítási kérelmet azzal az indokkal dobták vissza, hogy az eljárásban volt szakértő! Persze ez a szakértő nem is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy biztosítva volt-e a vagyon vagy sem."

A volt bankelnök által felkért Fekete Istvánné igazságügyi könyvszakértő a bírósági eljárás során meghallgatott kollégájával ellentétes következtetésekre jutott. Szerinte a kölcsönszerződések alapján folyósított hitelek ingatlanokkal, ingóságokkal fedezettek voltak, ez a fedezettség pedig 200 százalékos volt, mely hasonló a szokásos pénzintézeti átlaghoz. A szakvélemény szerint a fedezetre felajánlott tárgyi eszközök azonnal mobilizálhatók lettek volna, ha még a felszámolás megkezdését megelozoen az Ybl Bank foglalkozik a fedezetek behajtásával. A jelzálogok érvényesítése, vagy az ingóságok értékesítése megkezdésének azonban sehol nincs nyoma az iratokban.

,,Egyébként: az hogy egy bank likviditási gondokkal küszködik, szintén jellemző a pénzintézetek jelentos részére, nem kell példákat sorolnom. A bírósági szakvéleményben sincsen utalás arra, hogy a fedezeteket az Ybl Bank azért nem tudta behajtani, mert azok esetleg nem léteztek, sot, az állapítható meg, hogy a fedezetérvényesítéssel senki sem foglalkozott. Több év elteltével is bebizonyítható: a jelzálogból eddig megtérült és a mai napig rendelkezésre álló ingatlanok, a felvett kölcsönök 88 százalékára fedezetet adtak, ráadásul a más vagyonrészekbol történő megtérülés és a konszolidáció összege ezt a százaékarányt tovább javította volna."

A volt bankár szerint mindezek nem kerültek bele a felszámolási mérlegbe. Azok a tények pedig önmagukért beszélnek, hogy a mérlegben pár millióra értékelt ingatlanok később nagyságrenddel nagyobb összegekért keltek el. Hasonlóképpen alulbecsült ingatlanok esetében pedig előfordult késobb, hogy azokra - példának okáért a Globex Rt. - 400 milliós hitelt tudott felvenni.

,,Tényekkel, dokumentumokkal tudom bizonyítani, hogy az Ybl Bank hitelei dupláján le voltak fedezve, s amikor ezeket számoltuk, még nem is kellett figyelembe venni egy 800 milliós ingatlan portfóliót. Én azt állítom, hogy a bank vagyona elég fedezetet nyújtott, erre vonatkozólag hiába kértük a szakérto kérelmét, s ez a vagyon fillérekért került át a Polgári Bankhoz.

Ugyanakkor a jogerős ítélet szerint ,,az eljárás során olyan konkrét alapos ok nem merült fel, amely alapján szakértői elfogultság megállapítható lenne. Ráadásul az első fokú ítélet egyetlen olyan megállapítást sem tartalmaz, amely kizárólag a szakvéleménybol következne, hiszen a szakérto megállapításait csak annyiban és olyan körben fogadta el, amennyiben azt más bizonyítékok is meggyőzően alátámasztották - emelte ki indoklásában a dr. Székely Ákos vezette büntetőtanács.

O. Nagy állítása szerint ülnökváltáskor nem ismertették az anyagot az új ülnökkel. Amit pedig elfelejtettek beírni, azt utólag írták, mondja. A volt bankár a következőképpen látja a dolgot: az eljárás során 1995. november 6-án a bíróság összetételében változás következett be, új ülnök lépett be a képbe. A bíróság ezért megállapította, hogy az eljárást meg kell ismételni, s ezt követően a vádiratot, pótvádiratot és a négy vádlott vallomására vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvet ismertetett. Két nappal később újabb tanúkat hallgatott meg és további jegyzőkönyveket ismertetett. Nem került sor azonban nyolc tárgyalási nap anyagának ismertetésére, ez kiderül a védok részére kiadott jegyzőkönyv másolátából. A védők ez alapján látták el a védelmet és nyújtottak be fellebbezést az első. fokú ítélet ellen. Ebben hivatkoztak arra hogy hiányos volt az iratismertetés, ráadásul az első fokú ítélet a nem ismertetett jegyzőkönyvekbol idéz. Ugyanakkor, jogerős ítélet szerint igenis sor került a kérdéses tárgyalási napok iratanyagának ismertetésére. Ezek szerint más tartalmú jegyzőkönyvet kaptak a védők és más tartalmú jegyzőkönyv található a bíróságon.

,,A jegyzőkönyv védők részére történő kiadása után ismeretlen személy - a fellebbezések ismeretében - a bíróságon további bejegyzéseket eszközölt a jegyzőkönyvbe a sorok közé, magyarán beírta az ominózus tárgyalási napokat. Az ügyvédek pedig mindezt azért nem jelezték, mert nem akartak konfrontálódni a bírósággal, ami érthető is valamilyen szempontból. A bíró ellen közokirat-hamisítás miatt már megtörtént a feljelentés"

A bírósági határozatok szerint azonban ,,nem alapos az a hivatkozás, hogy az első fokú ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, aki a tárgyalás anyagának birtokában nem volt, illetve a tárgyaláson nem volt mindvégig jelen, hiszen ezt a jegyzőkönyvek cáfolják. Nincs is erre konkrét adat, körülmény. Összegzésképpen pedig az állapítható meg, hogy az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt" - mondja ki az igazságszolgáltató fórum.

Látható, az elítéltek és az igazságszolgáltatás teljesen másképp látja az Ybl Bank történetének vonatkozásait. Az elmarasztaló jogeros ítélet például a következőképpen jelöli meg az ügy érdemi részét: ,,az Ybl Bank vezetői akkor is folytatták a hitelkihelyezést, amikor munkatársaik figyelmeztették oket e tevékenység veszélyeire, s a bank ingatag helyzetére....Aggálytalanul megállapítható tehát, hogy a vádlottak tudatában a kár bekövetkeztének képzete megjelent, abba belenyugodva cselekedtek, holott elmaradásában alappal nem bízhattak...Fizetésképtelenségüket a Bankfelügyelet előtt 1992. júniusában maguk is elismerték."

A fent idézett ítélet indoklása egyébként a következő mondattal zárul ,,nem az alábbiak, így a vádbeli időszak adta gazdasági környezet, a lehetoségek vagy azok hiánya, azok a folyamatok, melyek végül is elkerülhetetlenül bankkonszolidációhoz vezettek, az hogy a pénzvilág vagy annak egy része esetlegesen fenntartásokkal fogadta a magánbanként fellépo Ybl Bankot, s végül, hogy az adott helyzetben a bank ,,megmentése" helyett a bankcsod szükségessége fogalmazódott meg, nem ezen okok vezettek a büntetőeljáráshoz, hanem a vádlottak bunös magatartása."

A Polgári Bank, a Deloitte and Touche Könyvizsgáló és Tanácsadó Kft. valamint az Ybl Bank-ügy első fokon eljáró bírája tett feljelentések ügyében O. Nagyéknak nem sikerült elérniük a kívánt célt és a Pesti Központi Kerületi Bíróság is elutasította a perújrafelvételi kérelmet. A bankárnak még mintegy egy-másfél évet kell a börtönben lehúznia.