Máté, Mirella
11 °C
13 °C

Betiltsák-e a jövőben a hungarista tüntetéseket?

2004.09.15. 13:27
Az igazságügy-miniszter szerint érdemes megfontolni a gyülekezési törvény módoítását, hogy adott esetben a hatóságoknak jogában állhasson megtiltani egy-egy rendezvényt. A kérdésről csütörtökön négypárti konzultáció tartanak a parlamenti pártok. A találkozót kezdeményező MSZP-nek a kéthamados törvény megváltoztatásához elég lenne meggyőznie a Fideszt, viszont koalíciós partnere hajthatatlan.
A gyülekezési törvény további módosítása már alkotmányossági aggályokat vetne fel, mondta Halmai Gábor alkotmányjogász az Indexnek, azzal kapcsolatban, hogy Bárándy Péter szerint meg kell fontolni a gyülekezési törvény módosítását oly módon, hogy a rendőrség is mérlegelhesse, megtiltson-e egy rendezvényt.

A rendőrség a jelenlegi törvények szerint nem mérlegelheti a gyülekezést bejelentők céljait, ugyanakkor megtagadhatja az engedélyt, amennyiben a közlekedés nagymértékben korlátozná a megmozdulás. Október 15-ére a nyilasok hatalomátvételének évfordulójára időzítve, a Magyar Jövő Csoport (MJCS) demonstrációt szervez a Terror háza elé, amely annak idején a Nyilaskeresztes Párt központjaként működött.

Előzetes cenzúra

Az 1947. évi XVIII. törvény, 4. cikk
Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól. Forrás: 1000 év törvényei
A magát hungaristának valló MJCS tüntetésének apropóján vetődött fel, hogy betiltható-e egy rendezvény. Halmai Gábor szerint az előzetes cenzúrához lenne hasonlítható, ha a rendőrség az alapján akarna megtiltani egy rendezvényt, hogy mik történnek majd ott. Amennyiben viszont a már zajló megmozduláson törvénytelenségek történnek, a hatóságnak joga van, sőt kötelessége beavatkozni, és feloszlatni az eseményt, mondta Halmai.

Csütörtökön a négy parlamenti párt egyeztet az alkotmányban rögzített szabad gyülekezést biztosító gyülekezési törvényről. Az MSZP a maga részéről abban érdekelt, hogy semmiféle fasiszta szervezet ne vonulhasson az utcára, és ilyen szervezeteket ne is lehessen megalakítani, mondta érdeklődésünkre Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes. Bárándy Péterrel együtt a négypártin el aklarják fogadtatni a másik három párt képviselőivel, hogy a gyülekezési törvényt az 1947-es Párizsi békeszerződés 4. cikkelyével hozzák szinkronba.

MSZP az MDF-fel, a Fidesz az SZDSZ-szel azonosan látja

A Fidesz szerint viszont nem a törvénymódosítás a megoldás az ilyen szervezetek megmozdulásainak megtiltásához. Répássy Róbert az Indexnek azt mondta, ez egy tizenöt éves jogszabály, ami csak most okoz problémát. Szerinte alkotmányos mederben lehet tartani a kérdést, a hungaristák megmozdulása ügyében viszont a felelősség áthárítása történik. A rendőrség megpróbálja a jogalkotókra hárítani a felelősséget. Hétfőn a parlamentben Dávid Ibolya az MDF elnöke a megmozdulás betiltását követelte.

Úgy tudjuk, az SZDSZ elzárkózik a gyülekezési törvény módosítása elől. Korábban Kuncze Gábor, a párt elnöke úgy vélte, a sokak által hangoztatott törvénymódosítások csak tüneti kezelést jelentenének, "higgadtan le kell ülni, és mindenkinek határozottan fel kell lépnie az ilyen nézetek ellen".