Jusztina
8 °C
19 °C

Megszűnhet az egyetlen magyar gyógypedagógus-képző

2000.03.30. 17:02
Megszüntetné a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kart és intézetté alakítaná át az ELTE - áll az egyetem intézményfejlesztési tervében. Ha a kar intézetté alakul, Magyarország egyetlen, európai hírű gyógypedagógus-képző intézménye szűnik meg. A több százezer fogyatékost ellátó képzés önrendelkezése elvész, a szakemberképzés feltételei jelentősen romlanak, a gyógypedagógiai szemléletű szociálismunkás-képzés megszűnik - derült ki a szerdai kari gyűlésen és az azt követő fórumon. Elképzelhető, hogy ezt megelőzendő a kar a kiválás kezdeményezése mellett fog dönteni.

Megszüntetné a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kart és intézetté alakítaná át az ELTE - áll az egyetem intézményfejlesztési tervében. Ha a kar intézetté alakul, Magyarország egyetlen, európai hírű gyógypedagógus-képző intézménye szűnik meg. A több százezer fogyatékost ellátó képzés önrendelkezése elvész, a szakemberképzés feltételei jelentősen romlanak, a gyógypedagógiai szemléletű szociálismunkás-képzés megszűnik - derült ki a szerdai kari gyűlésen és az azt követő fórumon. Elképzelhető, hogy ezt megelőzendő a kar a kiválás kezdeményezése mellett fog dönteni.

Megszűnik vagy kiválik?
Az ELTE intézményfejlesztési terve szerint a jelenlegi hét kar helyett nyolc karon folyna az oktatás. Mindez 3-5 éven belül történne meg. A korábban önálló főiskolát - január elseje óta ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kart - a terv karból intézetté fokozná le. Az új kar három, a pedagógiai, a pszichológiai és a gyógypedagógiai intézetből állna. A Bárczi az egyetlen gyógypedagógus-képző intézmény Magyarországon, a gyógypedagógiai kutatások és a tudományos tevékenység központja. A gyógypedagógiai kar határozottan amellett foglalt állást, hogy a Bárczi "bedarálását" nem fogják megengedni.

A korábban nyereséges intézmény egy veszteséges monstrum része lett

Az intézmény vezetői és a hallgatók nyílt beszélgetésre hívták az ELTE rektorát, mert úgy látják, hogy a kölcsönös információ-hiány miatt sérülnek a Bárczi jogai. A parázs viták, hosszas tapsok és hangos fölhördülések tarkította nyílt kari tanácson a Bárczi csatasorba állította érveit, míg Kilinghammer István, a jelenlegi rektor a jelenlévők szerint azt bizonyította be, hogy a témában nem csak messzemenően járatlan és tájékozatlan, szakmai érvei sincsenek, kizárólag anyagi és politikai megfontolásból szorgalmazza a kar intézetté alakítását.

A magyar gyógypedagógia nemzetközi elismerése

Idén Magyarország kapta a Roosevelt Intézet díját. A nemzetközi díjat az amerikai Roosevelt Intézet évente ítéli oda azoknak az országoknak, amelyek kimagasló előrehaladást érnek el a fogyatékosok jogainak biztosítása és érvényesítése terén. A díjra pályázni kell, Magyarország pályamunka-anyagának több mint felét az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara szolgáltatta.

Maga a díj egy mellszobor, amely az Egyesült Államok egykori elnökét, Franklin Delano Roosevelt-et ábrázolja, továbbá ötvenezer dollár, melyet Göncz Árpád köztársasági elnök New York-ban vesz majd át májusban Kofi Annan ENSZ-főtitkártól. Mint Göncz Árpád fogalmazott, a fogyatékos-ügy előmozdítására fogják fordítani az összeget.

A Roosevelt Intézet vezetése szerint Magyarországon az elmúlt időszakban komoly lépések történtek annak érdekében, hogy a fogyatékosok teljes társadalmi elfogadottsága növekedjen. A díjat odaítélők külön kiemelték, hogy 1998-ban törvényt alkotott az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.

Dr. Bankó Sándor, a Bárczi gazdasági igazgatója elmondta: a főiskolából karrá alakult intézmény 1997 óta rentábilis, amíg önálló felsőoktatási intézmény volt, jó eredménnyel zárt. A HÖK körlevele szerint félő, ha a kart intézetté alakítják, az egykori gyógypedagógiai tanárképző főiskola kutatási, fejlesztési pályázatokon elnyert összegeket a veszteséggel küszködő egyetem költségvetési lyukainak betömésére fogják használni. Bankó szerint viszont a forrófejű ifjak körlevele szakszerűtlen csacsiság, a pályázati pénzeket nem lehet elvenni, azokat kizárólag a megpályázott konkrét pályázati célokra lehet felhasználni.

Azt viszont a gazdasági igazgató is hangsúlyozta, hogy amikor a Gyógypedagógiai Főiskolát az ELTE részévé tették, egy korábban rentábilisan működő intézményt egy veszteséges monstrum részévé tettek. Ennek akkor is negatív a hatása - fogalmaz a közgazdász-jogász -, ha nem alakítják intézetté a jelenlegi kart. Az ELTÉ-nek legalább hatszázmillió forint hiánya van, ez nem hagyja érintetlenül az egyes karait.

A jelenlegi gyógypedagógiai kar tavaly közel annyi többlettel zárt, mint amennyi hiányt a szintén beolvasztás előtt álló tanárképző termelt. A karnak a saját bevételeinek egy részével hozzá kell járulni az egyetem hiányának fedezéséhez. Arról, hogy mennyivel járul hozzá az egyetemi gazdálkodás kialakult rendszerében a kar dönt. A Bárczi és a Tanítóképző jelenleg, mint főiskolai karok úgynevezett részjogkörű költségvetési egységek, tehát nagyobb gazdasági önállósággal rendelkezik, mint az ELTE többi kara. Átvett pénzeszközeinek 20%-át jelenleg a kar használja fel. Jövőre a húsz százaléka az egyetemé, és ha a kar szeretne magának közel ekkora bevételt akkor a húsz százalék fölött további elvonást kell előírnia. Ha pedig intézetté alakítják, ezen a húsz százalékon túl a pedagógiai, pszichológiai és gyógypedagógiai intézet vezetőiből álló kari tanács további elvonásokat szavazhat meg.

A gyógypedagógia ügye nemzeti érdek

1999. októberében az akkor még jelölt Klinghammer István a következő szavakat mondta: "a gyógypedagógia ügyét nemzeti érdeknek tekinti, nem készül az ELTE a gyógypedagógia rovására semmiféle csorbításra.

Az azóta rektorrá választott térképész szerint a főiskola intézetként is szép jövő előtt áll, nem kérdőjelezhető meg a szükségessége, munkájukra van társadalmi igény. A kormány rendelete szerint azonban 2000. május közepéig intézményfejlesztési tervet kell leadnia minden egyetemnek, e nélkül semmiféle pályázati pénzt nem kaphat meg.

Klinghammer István, az ELTE rektora
Elengedhetetlen a fejlesztés, a modernizálás
A gyógypedagógia fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos, az európai uniós diploma-ekvivalencia és a doktori képzés beindítása érdekében is szükséges a gyógypedagógus-képzés egyetemi szintre emelése. Ezt szolgálná, ha a jelenlegi főiskolai kart intézetté alakítanák - hangsúlyozta a rektor. Szerint a fejlesztés, a modernizálás, tehát a változás az egyetlen módja annak, hogy az ELTE támogatást kapjon.

A Bárczi főigazgatója szerint önállóan is megállnák a helyüket, az integrálódás kényszerű lépés volt. Mesterházy Zsuzsa szerint több évtizede dolgoznak azon, hogy a gyógypedagógus-képzés egyetemi szintre kerülhessen. Több mint ezer tanegységet oktatnak. A főiskola vezetése úgy döntött: kizárólag kari felállás mellett tudja elképzelni a működését. Gereben Ferencné főigazgató-helyettes szerint az egyetemi szintre emelésnek is része a kari önállóság. Céljuk, hogy a nemzetközi példákhoz hasonlóan a kar maga termelje ki a szakember-gárdát.

A főiskolai kar pedagógusai szerint az átalakítás mellett nincsenek valós érvek. Dr. Pataky László, a Heim Pál gyermekkórház osztályvezető főorvosa, a főiskola egyik tanszékvezetője szerint az egyetem általános intézményfejlesztési koncepciójának is ellentmond a kar megszüntetése. Ez ugyanis "egységes", "zárt" és "könnyen irányítható" egységekről beszél. Márpedig az új - három intézetből álló - kar legföljebb könnyebben irányítható lesz, de a többi feltételnek nem felel meg. Ha nincs más lehetőség, a kar a kiválás mellett fog dönteni - hangsúlyozta Pakaky László.

Önállóan is megállnák a helyüket

(A kiváláshoz törvénymódosításra van szükség, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik dönteni e kérdésről, ám ez nem szerepel a törvénymódosítási tervekben.)

Faliújság
Megszűnhet a Bárczy kari önállósága
Pataky doktor szerint akár a pedagógia, akár a pszichológia területéről jön is az új kar vezetője, biztos, hogy sejtelme sincs a gyógypedagógiáról. Az egyetemi tanácsokban működő demokrácia pedig ebben az esetben azt jelenti, hogy a többség dönt - szakkérdésekben márpedig nem szokás népszavazással dönteni. A szervezeti degradálódás következménye pedig az lehet, hogy szakmailag indokolatlan döntések születhetnek. "Ehhez pedig nem járulnak hozzá".

Illyés Sándor professzor, a kar előző főigazgatója alternatív javaslatot is kidolgozott a szerkezetátalakítás helyett. Szerinte a világbank a Bárczira bízhatná az emberi jogok érvényesítésére vagy a sérültek életminőségének javítására kiírt programokat. "Van mit letenni az asztalra. Csak mozgástérre és autonómiára van szükségük a munkánkhoz".

A rektor érvei között szerepelt az is, hogy a Bárczi jogai semmivel sem lesznek kevesebbek, mint egy kar jogai. A Bárczi gazdasági igazgatója szerint viszont lényeges a különbség kar és intézet között. "A kar önálló gazdálkodási egység voltát az egyetem gazdálkodási szabályzata garantálja. Az intézetét nem - hangsúlyozta dr. Bankó Sándor -, hogy azon belül milyen módon osztja el a pénzt, erről a kari tanács dönt. Ha viszont a rektor ragaszkodik ahhoz, hogy kar és intézet között nincs jelentős különbség, akkor nem nagy tragédia, ha mégis kar marad a Bárczi" - fogalmazott a közgazdász-jogász.