Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

A MIÉP perújrafelvételt kér a Bárdossy ügyben

2001.01.18. 10:55
Az 1946 januárjában háborús bűnösként kivégzett Bárdossy László perújrafelvételét kezdeményezte a Legfelsőbb Ügyészségnél a Magyar Igazság és Élet Pártja, szerintük ugyanis a miniszterelnök koncepciós per áldozata volt, amelyben nem őt, hanem a Horthy korszakot ítélték el. A népbíróság által halálra ítélt Bárdossy miniszterelnöksége idején lépett be Magyarország a második világháborúba, üzent hadat az Egyesült Államoknak, és az ő nevéhez fűződik a második magyar hadsereg orosz frontra küldése és a harmadik zsidó törvény beterjesztése is.
Tavalyi ígéretéhez híven az 1946 januárjában háborús bűnösként kivégzett Bárdossy László perújrafelvételét kezdeményezte szerdán a Legfőbb Ügyészségen (LÜ) a MIÉP. A volt miniszterelnök népbírósági perével kapcsolatos perújítási kérelem nyomán az ügyészség indítvánnyal fordul a bírósághoz, amelyben minősíti a beadvány megalapozottságát, de - ahogy azt Horányi Miklós, az LÜ szóvivője az MTI-nek elmondta- végül a bíróság dönt majd arról, hogy a jogerősen lezárt ügy újratárgyalásához szükséges, törvényben rögzített feltételek megvannak -e. A MIÉP terjedelmes beadványának áttanulmányozásán túl az ügyészségnek a korabeli népbírósági iratokat is be kell szereznie, és csupán indítvány előkészítése több hónapos munkát igényelhet.

Szálasi nem rokonszenves

Bárdossy László a kivégzőosztag előtt
Fotó: Hetek
A MIÉP már 1999-ben kinyilvánította, hogy nem tartja háborús bűnösnek az egykori miniszterelnököt, tavaly januárban pedig budapesti képviselőcsoportjuk , a Szent István-bazilikában az egykori miniszterelnök lelki üdvéért mondatott engesztelő szentmisét. A mostani kérelemmel Csurka István szavai szerint csupán arra törekednek, hogy a történelmi igazság lehetőleg teljességében bontakozzon ki a társadalom előtt. A pártelnök azt is elmondta, hogy a perújrafelvétel nem egy sorozat kezdete, hiszen nincs szó a nyilasok bűneinek mentegetéseiről és nem kívánnak foglalkozni Szálasi Ferenccel sem, iránta ugyanis nem éreznek semmiféle rokonszenvet. Véleménye szerint a Bárdossy-perre alapozva rendezkedett be a Rákosi-rendszer, és ugyancsak ennek alapján irtották ki, lehetetlenítették el a magyar középosztályt.

Bárdossy László tevékenysége
Bárdossy Lászlót Horthy Miklós kormányzó nevezte ki az 1941 áprilisában öngyilkosságot elkövető Teleki Pál utódjává. Kormányzati ideje alatt a hivatalos magyar külpolitikai irányt folytatta. Németország háborús győzelmében bízva, a Délvidék visszaszerzése érdekében hozzájárult, hogy a német csapatok átvonuljanak Magyarországon, s az önálló Horvátország kikiáltása után Horthyval egyetértésben csatlakozott a felbomlottnak tekintett Jugoszlávia elleni német hadjárathoz. Horthy döntése után az országgyűlés jóváhagyása nélkül, ő jelentette be1941 június 27-én, hogy Magyarország hadiállapotban áll a Szovjetunióval. A Pearl Harbor-i japán támadás után, december 11-én hadat üzent az USA-nak, és 1942 januárjában hozzájárult a 2. magyar hadsereg orosz frontra küldéséhez. Bárdossy terjesztette be az úgynevezett harmadik zsidótörvényt, amely megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasodását, és ,,fajgyalázásnak" tekintette a közöttük létrejött nemi kapcsolatot.1942 márciusáig volt miniszterelnök. A Budapesti Népbíróság Bárdossyt bűnösnek találta, s halálra ítélte, amit a Népbíróságok Országos Tanácsa helybenhagyott. Az ítéletet, ügyvédje kegyelmi kérvényének elutasítása után, 1946. január 10-én végrehajtották.
A miniszterelnök jogi és történelmi rehabilitációjának sürgetése mellett a MIÉP kérni fogja az összes népbírósági ítélet felülvizsgálatát is. A Nemzeti Kegyeleti Bizottságtól pedig levélben kérték a jeltelen sírba temetett népbírósági ítéletek nyomán kivégzettek felkutatását is.

Koncepciós perújrafelvétel

Bárdossy pere valóban nem volt mentes jogi hibáktól és a még eleven történelmi sebek érzelmi hatásától, de a Magyarországot háborúba léptető, a harmadik zsidótörvényt bevezető, majd később Horthyval szemben is a nyilas uralmat és a háború folytatását támogató Bárdossy nem tekinthető mártírnak, nem koholt ürüggyel fogták perbe - fogalmazott a szocialista Lendvai Ildikó. Szerinte nem koncepciós perről, hanem koncepciós perújrafelvételről van szó, amely nemcsak a háború áldozatainak emlékét sérti, de biztatást adhat a faji megkülönböztetést és a háborús agressziót elfogadó gondolkodásmódnak is. Ezért az MSZP szükségesnek tartja, hogy a kormánypártok világos politikai álláspontot nyilvánítsanak az ügyben.

A történelem ítélete számít, nem egy új per

Mécs Imre, az SZDSZ képviselője sem ért egyet az újratárgyalás ötletével. A politikus szerint az, hogy a per lefolytatása nem volt szabályszerű, nem jelenti azt, hogy Bárdossy ártatlan. Ténykedése során Magyarország belesodródott a II. világháborúba, ami százezrek életét követelte, illetve az ország jelentős része is elpusztult a harcok során. A képviselő kifejtette, hogy ő ellenzi a halálbüntetést, de véleménye szerint minden demokratikus bíróság ilyen ítéletet hozott volna. Az indítványból annyival ért egyet, hogy tisztázni kell a történelmi múltat, de ez a tárgyalás csak az ország nemzetközi megítélését rontaná.Demszky Gábor főpolgármester felháborítónak tarja, hogy a MIÉP megpróbálja rehabilitálni Bárdossy Lászlót. ,,Nemcsak főpolgármesterként és a Szabad Demokraták Szövetségének elnökeként, hanem egyszerű magyar emberként is fel vagyok háborodva amiatt, hogy Csurka István és a MIÉP megpróbálja rehabilitáltatni Bárdossy Lászlót" - közölte Demszky Gábor csütörtökön az MTI-vel. A főpolgármester közleményében hangsúlyozta: az a politikus és párt, amelyik Bárdossy ügyét pusztán vitatható történelmi kérdésként próbálja beállítani, súlyos potenciális veszélyforrást jelent a békés magyar jövő számára".

'A történelem sötét figurája'

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége akár nemzetközi szervezeteknél is kész tiltakozni. Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató a magyar történelem egyik legsötétebb figurájának nevezte közleményében Bárdossyt, akik zsidók százezreit kergette a halálba.

Kivégzése óta folyik a vita

Bárdossy 1945-ös perében négy főbb vádpontot fogalmazott meg a népbíróság. Ezek: az 1941. áprilisi délvidéki bevonulás, az 1941. júniusi hadüzenet a Szovjetunió ellen, az 1941. decemberi hadüzenet az Egyesült Államoknak, és a miniszterelnöksége után a különböző jobboldali mozgalmakban betöltött szerepe. A csupán egy évig miniszterelnöklő Bárdossy személyéről és tetteiről kivégzése óta folyik a vita: egyesek ugyanis a 1945 utáni első koncepciós per áldozatát látják benne.