Becsengettek a tanároknak

2000.12.18. 14:26
Megkezdődtek a bértárgyalások a kormány, és a közoktatásban dolgozók szakszervezetei között az Oktatási Minisztériumban. A szakértők szerint az elsősorban technikai jellegű tárgyalásoknak leghamarabb jövőre lesz eredménye. Az érdekképviseletek elsődleges célja, hogy a béreket a valós inflációhoz igazítsák, illetve garanciákat szeretnének kapni arra, hogy a jövőben ne kelljen demonstrálni a magasabb bérekért. Az Index egy átlagos gimnáziumban járt, ahol egy tízperces szünetben tiltakoztak a tanárok. Ráadásul csengetni sem tudtak, mert tegnap éjfélkor üzemzavar történt a berregő-szekcióban.
A terület dolgozói reálbércsökkenéssel zárják az idei évet - hangsúlyozta Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A körülbelül 4,5-5 százalékos bérnövekedés elérése mellett - a PSZ vezetőjének ígérete szerint - a kormánnyal való tárgyalásokon arra fognak törekedni, hogy az eseti kifizetéseket (jubileumi jutalom) ne számolják az idei bérnövekedéshez.

Vizsga után röpgyűlés

A technikai személyzet van a legsúlyosabb helyzetben
Az egyetemeken és a főiskolákon hétfőn megkezdődött a vizsgaidőszak, ezért a felsőoktatási dolgozók a vizsgák után, kora délután kívánnak röpgyűléseket tartani - tájékoztatta a nyilvánosságot Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) vezetője. Az elnök szerint a felsőoktatás területén jelenleg az intézmények technikai személyzete van a legsúlyosabb helyzetben, akik havonta körülbelül bruttó 50-60 ezer forintot vihetnek haza. Ők, az FDSZ és Rektori Konferencia megállapodása alapján még karácsony előtt megkapják a januárban esedékes 13. havi fizetésüket.

A szakszervezet indoklása szerint az ország számos oktatási intézményében a bérek reálértéke két éve nem növekedett. A PSZ úgy véli, az idei bérkorrekció nem irreális, hiszen számításaik szerint a korrekció költségvetési forrásigénye a közoktatásban bruttó 12 milliárd forint, amelyre megvan a rendelkezésre álló forrás. Az OM kiadott közleménye szerint az indokolt kompenzáció 3-3,5 százalékos, amelynek költségvetési szükséglete összesen mintegy 5,9-6 milliárd forint. A tárca vonatkozó javaslatát már eljuttatta a Pénzügyminisztériumhoz (PM), ám kormányzati döntés ebben az ügyben még nem született.

A tiltakozás magánügy

A hétfő délelőttre meghirdetett tiltakozó akciókról az általunk megkérdezett iskolákban nem voltak hajlandók nyilatkozni. Az Index telefonon 8 iskolát keresett meg, de ezek mindegyikében bizonytalanul nyilatkoztak az akció megtartásáról, illetve annak hasznáról. Az országos felhívás szerint 11 órakor kellett volna megszólalni a csengőknek, és ezt követően röpgyűléseken tiltakoztak volna a tanárok.

A kézicsengő nem romlik el el
A Szabó Ervin Gimnázium és Szakközépiskolában nem tudtak csengetni, mert vasárnap éjfélkor üzemzavar volt a kapcsolószekrényben. Ennek ellenére 11 órakor tele volt a tanári szoba. Mivel az iskolában nincs szakszervezet, a közalkalmazotti tanács elnöknője elemezte a helyzetet, és ezzel kapcsolatban kérte a kollégák véleményét. ,,Egy támogatólevél megírása és az egységes vélemény kialakítása volt az elsődleges célja az összejövetelnek" - mondta lapunknak Szabóné Viskárdi Tünde, a tanács elnöke.

Az érettségi alkalmas idő lenne

A tanárok nevetségesnek tartják a 2-5 százalékos bérnövekedést, de ennek ellenére támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a magasabb béreket tűzte ki célul. Többek véleménye szerint azonban a ,,tanároknak nincs lehetőségük úgy sztrájkolni, hogy annak eredménye is lenne". ,,Ha mi azt csináljuk, mint a mozdonyvezetők, annak csupán a gyerek issza meg a levét" - érvelt Kovács Dóra, aki 9 éve tanít olasz nyelvet, és havonta bruttó 53 ezer forintot keres. A röpgyűlésen felmerült, hogy a tiltakozást olyan időpontban kellene tartani, amikor súlya van, és nem lehet mellette elmenni. Erre az érettségi és a felvételi időszaka tűnik a legalkalmasabbnak, de ehhez egységes pedagógusi fellépésre lenne szükség - mondta az egyik tanár, majd hozzátette ,,és akkor sem ilyen nevetséges korrekciókért".

A plusz órákat nem fizeti meg senki

Nincs lehetőségük eredményesen sztrájkolni
-A közvéleményben kialakult egy olyan vélemény, hogy a tanároknak nincs semmi dolga: letanítják a heti 20 órájukat, és élvezik a tavaszi-nyári-téli szünetet. De a plusz órákat, versenyeket, kirándulásokat senki sem számolja, pedig az nagyságrendekkel nagyobb elfoglaltságot jelent, mint a szimpla oktatás - mondja Jeszenszky Lászlóné. Hogy miért alakult így, arra nem tudunk elfogadható választ kiötleni, de Jeszenszkyné szerint ,,minden szellemi munkánál így van". Dani Csaba, az iskola igazgatója úgy véli, ,,valahol mindenki tudja, hogy ezek érdektelen akciók, mert nem lehet velük igazi eredményt elérni. A tanári kar a ,,hülyét kapok ennyi korrekciótól", illetve a ,,pofátlanság, amit velünk csinálnak" mondatok mellett azonban egységesen az aláírásával biztosította Szabóné Viskárdi Tündét.

-Csak ne járjunk úgy, mint a múltkori demonstráción, amikor nyolcan voltunk a tantestületből - fogta egy kicsit határozottabbra az elnöknő, és kitűzte a levelet.