Natália
-3 °C
7 °C

Tandíjmentességet kapott a főiskolát perlő diák

2005.10.17. 10:48
A Budapesti Gazdasági Főiskolát már egy évvel ezelőtt figyelmeztette az oktatási jogok biztosa, hogy szabálytalanul szed félévente 150 ezer forintos díjat az idegen nyelven folyó oktatásért. Az ügy miatt egy diák tavaly be is perelte a főiskolát, de végül megegyezés született: a hallgatónak tandíjmentességet adtak. A főiskolán ettől függetlenül azóta is kell fizetni az idegen nyelvű oktatásért.

A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán kitört tandíjbotrányhoz fontos adalékul szolgál az, miként oldott meg egy ahhoz valamelyest hasonló ügyet a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF). Az oktatási jogok biztosa már egy tavalyi ajánlásában megfogalmazta, hogy a BGF egyik - amúgy államilag finanszírozott - képzésén nem szabályszerű, hogy a diákoktól félévente 150 ezer forintot kérnek az idegen nyelvű oktatásért.

Ledolgozhatja az összeget

Aáry-Tamás Lajos érvelése szerint a képzés lényege éppen az, hogy idegen nyelven folyik, így ez nem számít plusz szolgáltatásnak, tehát nem is kérhető érte külön díjazás. A biztos ajánlásában azt javasolta a főiskolának, hogy szüntesse meg ezt a gyakorlatot.

A biztos egy hallgató beadványa miatt kezdett vizsgálatot, miután a diák nem tudta befizetni a 150 ezer forintos díjat. A diák időközben bírósághoz is fordult, a jogszabályok szerint emiatt a biztosnak vissza kellett vonnia állásfoglalását.

A hallgató keresetét formai okok miatt elutasította a bíróság. A főiskola ezután megegyezett a diákkal. Ennek értelmében nem kell fizetnie a hozzájárulást, s demonstrátorként, a tanszéken dolgozó tanárok kisegítőjeként „ledolgozhatja” az összeget. Az Index megkereste a főiskolát beperlő diákot, de ő nem kommentálta az információnkat.

Kevés az állami támogatás

Az oktatási ombudsman ajánlása ellenére a főiskola tovább folytatja a korábbi gyakorlatot, azóta is kell fizetni az államilag finanszírozott idegen nyelvű képzésért. Az Index ebben az ügyben már többször próbálta elérni Roóz Józsefet, a főiskola rektorát, de nem járt sikerrel. A főiskola álláspontját ebben az ügyben Medvéné Dr. Szabad Katalin, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari, és Idegenforgalmi Karának főigazgatója fejtette ki a Népszabadság múlt csütörtöki számában megjelent levelében.

A főigazgató szerint abban az országban, ahol az oktatás hivatalos nyelve a magyar, az idegen nyelven folyó képzés többletszolgáltatásnak számít. Az állam által diákonként félévente adott 90 ezer forintos támogatás nem elegendő arra, hogy kifizessék az idegen nyelvű oktatókat, a külföldi képzések, a külföldi szakcikkek beszerzésének költségét.

Az egyébként, aki a BGF-en nem tudja megfizetni a szemeszterenkénti 150-170 ezer forintot három lehetőség közül választhat: részletfizetést kér, átiratkozik a magyar nyelven folyó képzésre vagy demonstrátorként dolgozza le a képzés költségeit (ez utóbbi lehetőséggel 48-an éltek).

Egyenlő esélyek

Az oktatási biztos az elmúlt hetekben számos beadvány érkezett a BGF idegen nyelvű képzésein szedett hozzájárulások miatt. Aáry-Tamás Lajos ezért a hazai egyetemeken szedett térítési díjak felülvizsgálatakor ismét „felvette fonalat” a BGF ügyében is, s levélben kért tájékoztatást a főiskola vezetésétől.

Az ügy sajátossága, hogy a szóban forgó képzést eredetileg magyar nyelvűként alapították (akkreditálták). Az egészen más helyzet lenne – mondta Aáry-Tamás Lajos, ha egy alapvetően magyar nyelvű képzésen tartanának idegen nyelvű órákat is, s a diákok választhatnának, hogy ezekre külön díjazásért járnak vagy nem, s utóbbiakat emiatt semmilyen hátrány nem érne. Jelen esetben azonban arról van szó, hogy a teljes képzés angolul folyik, így ez a választási lehetőség nincs meg.