Kaland Kerékpárút Hálózat

2000.06.26. 17:05
Aki biciklizett már Budapesten, az tudja, hogy városunk két keréken maga a kaland, a kockázat, egyszóval az élet igenlése. Nem meglepő, hogy a városi kerékpározás, mint a kalandkereső magatartásforma alaptípusa, mind több városlakó személyiségének lesz szerves része.
A kezdeti próbálkozások előbb-utóbb mindennapi gyakorlattá, sőt, életmóddá növik ki magukat. A kerékpáros gyakorlottságának növekedésével párhuzamosan azonban számolnunk kell ingerküszöbének emelkedésével is. Be kell látnunk: az ezredfordulóra kerékpáros társadalmunk elérte azt a szintet, amikor már nem hagyatkozhat az utcák egészséges lüktetéséből eredő, spontán kihívásokra. Az örökzöldnek számító buszos-leszorítósdi, a kinyitott kocsiajtón átbukfencezés, vagy a ,,vicces-autós" számok mellett egyre nagyobb igény mutatkozik a komplex és összehangolt feladatokra. Egy ideig kielégítő megoldásnak tűnt a taxis dolgozók Elütöm-Majd-a-Kollégákkal-Megverem (EMKM) akciója, (lásd még a ,,Lecsapom, mint a taxiórát" nyelvi fordulatot), de a technikai kivitelezők egyéb irányú elfoglaltsága nem engedte az amúgy fejlődőképes program kiteljesedését. A próbálkozás ez idáig megmaradt a hiánypótlás szintjén.

Városunk vezetői felismerve a problémát, jó ütemérzékkel léptek. Populista szándékoktól mentesen, a szolgálat szürke köntöse mögé bújva hozták meg döntésüket. Nem félve az új kor kihívásaitól, a számítógépes kalandjátékok mintájára megalkották a Kaland Kerékpárút Hálózatot (KKH).

A kivitelezést, a koncepcióból adódóan nem kísérte propaganda. Az átgondolt taktikának hála, a KKH használhatóságát a váratlan helyzetek csak fokozzák. Az érdeklődők és kezdő kerekesek nyomásának engedve az Exit Teszt és Szocio Csoport feltérképezte a Hálózat főbb vonalait. A Világon most először, a nagyközönség számára is megtekinthető a KKH egyik legkíméletlenebb része, a Hungária és Könyves Kálmán körúton futó szakasz. A vonal különlegessége, hogy központi helyzete miatt gyakorlatilag kikerülhetetlen, így kalandjaink könnyen beépíthetők mindennapi programjaink közé. Aki csorbítatlan élményre vágyik, ne olvasson tovább! Térjen vissza cikkünkre később, mikor már saját tapasztalataival egészítheti ki az általunk írottakat.

Túránk a Népstadiontól indul déli irányba, a Népliget felé. A Hungária körút jobb oldalán futó Kerékpárút már az első néhány méter után döntési helyzet elé állítja a Kalandvágyókat. Az A nehézségű pálya a bokorsor jobb, a B pálya annak bal oldalán fut. A kezdők számára javallott A pálya nehézségét a mellettük közlekedő gyalogosok adják. Mivel az út eredetileg, mint járda működött, természetesen nem számíthatunk körültekintő sétálókra.

A haladók számára kialakított B útvonal már sokkal rafináltabb. A betonutat hirtelen felváltó kövecses terepszakasz csak felkészítés a későbbi nehézségekre. A két lépcsős, magasított padka mellé érve még Teszt Csoportunk Tagjai (TCsT) is úgy vélték, a B pálya pszichés felkészültségünket hivatott próbára tenni. Amint azonban a mind szélesebb bokrok egészen a magasított padka mellé kényszeríttették kerékpárunkat, ráébredtünk: igazi városi kalandok közepébe csöppentünk.

Balról száguldó kamionok és egy fél méter magas padka, jobbról a bokrok! Egyedülálló! Mindeközben persze az A pályán sem unatkozik a kerékpáros, hála az ott is megszűnő aszfaltborításnak.

A Hungária körút másik oldalára kanyarodva következik az ipari táj szerelmeseinek kedvelt feladata: az Alagút. A kőfal és egy vaskorlát között futó, 110 cm szélességű út biztosítja az egyetlen közlekedési utat a mindkét irányba közlekedő kerékpárosok mellett, a gyalogosok számára is.

Az elsőre megoldhatatlannak tűnő, tumultuózus szituációk kezelése gyakorlott bringást kíván.

A félhomályos alagútból a napfényre érve, szembe találjuk magunkat a KKH kulcspontjával: a kerékpárosok szelekcióját is ellátó Lépcsővel. A jelzés vagy egyéb figyelmeztetés nélkül elénk kerülő lépcsősornál -a szó legszorosabb értelmében- szállnak ki a versenyből a figyelmetlen, vagy kevésbé jó fékekkel felszerelkezett játékosok. A fényképezőgéppel rendelkezőknek érdemes megvárni egy szemből érkező kerékpárosokat. A mélybe hulló, meglepődött arcú bringás hálás fotótéma.

Rövid, útburkolat nélküli szakasz után érkezünk el a Népligethez. (8. Kép) A Nagyvilág iránt érdeklődők itt jobbra fordulva kis kitérőt tehetnek az Exit Teszt és Szocio Csoport nyomdokain, a Kőbányai úti gyárudvarokon élő színes, nemzetközi forgatagba.

Akárcsak az Őrtorony (a népszerű Jehova Tanúi lap) illusztrációin, békésen él itt egymás mellett az észak és dél-kínai, a szerb, bosnyák, ukrán, sőt, indiai üzletember.

(Erőt merítve a Népek Barátságából (NB), térjünk vissza a Könyves Kálmán körút és Kőbányai út sarkához, ahonnan utunk a Népliget titokzatos világába vezet minket. Ne gondoljuk, hogy az enyhet adó lombok közé érve kalandjaink végére értünk. A KKH-t megalkotó gárda tekintélyét csökkentené egy ilyen, Disney Land-et idéző lezárás. Az elkövetkező méterek alátámasztani látszanak értesüléseinket, miszerint a Hálózat tervezésében Afganisztánban szolgált szakértők is részt vettek. A lágy íveket leíró utat előbb derék magasságú beton idom torlaszolja el (tankcsapda).

Majd a bicikliút, minden előzetes bejelentés nélkül, mint előbb utóbb minden, itt körülöttünk, elenyészik, és a kerékpáros boldogan szakíthatja át a Magyar Aszfalt által kifeszített sárga szalagot.

Megérkeztünk túránk és a kerékpárút végére, a Könyves Kálmán körút szemközti sávjába! Innen a KKH bölcs tervezői elengedik kezünket.

Városatyáink önálló, felelősen gondolkodó polgárként kezelnek mindannyiunkat. Innen ki-ki mehet, amerre lát!