Bihari: kevésbé 'rendszerváltó küldetéstudatos' bíró

2005.10.11. 18:11
Az első ízben kerül valaki a parlamentből az Alkotmányíróság elnöki székébe. A liberalizmus felfogáshoz közelebb álló, baloldali, de nem doktríner elnöke lett az Ab-nak.

Az 1943-as születésű Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság (Ab) új elnöke sajátos karriert tudhat magáénak. Hosszú évekig politikai elemzőként működött, sőt, négy évig (1994-98) még parlamenti képviselő is volt a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjában.

Bihari neve az idén felmerült az MSZP köztársaságielnök-jelöltjeként is, de fennakadt az utolsó előtti rostán, pedig az SZDSZ és a Fidesz is el tudta volna fogadni. Ilyen, egykor politikailag ennyire aktív szereplő még soha nem volt az Alkotmánybíróság elnöke.

Nem doktríner

A pártkötődés ellenére Bihari Fidesz-szavazatokkal lett alkotmánybíró, ami Hack Péter alkotmányjogász szerint annak köszönhető, hogy Pozsgay Imréhez köthető, nemzeti alapon álló baloldali értékerendet képvisel. (Az egykori SZDSZ-es Hack Pétert épp Bihari győzte le az 1994-es választásokon.)

Arra, hogy milyen lesz az elnöksége alatt az Alkotmánybíróság, Hack azt mondta, hogy az egyik elődje, Sólyom László vezette testülethez képest kevésbé "rendszerváltó küldetéstudatos".

Bihari azt az álláspontot képviseli, hogy nem az Ab feladata, minden lényeges kérdést a saját hatáskörbe vonni. A Sólyom László vezette elnökség idejében az a hír járta, hogy az elnök néhányszor maga kezdeményezte, hogy egy-egy törvénnyel kapcsolatban forduljanak hozzá.

Lövétei István alkotmányjogász, az ELTE tanára szerint Bihari munkabírására jellemző, hogy az Alkotmánybíróság határozataihoz gyakran fogalmazott meg különvéleményt, sőt, az Ab határozattal egyetértő párhuzamos véleményt is.

Látja a kereteket

Elemzőink szerint Biharihoz az állam- és politikatudománnyal kapcsolatos kérdések állnak közel. Bihari a liberalizmushoz közelebb álló baloldali, de semmiképpen sem doktríner felfogású ember.

Bihari Mihály például a drogtörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozathoz tavaly azt a különvéleményt fűzte, hogy az Ab több pontban "kodifikációs rendteremtő funkciójú" normakorrekciót végez, amely előre nem látható és nem kívánt jogkövetkezményekkel járhat. Szerinte ugyanis az Ab "beleírt" a büntető törvénykönyvbe és ezzel kiszélesítette a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát.