Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Milliárdos biogáztámogatások és a klárafalvi kistigris Bio-Energia Centruma

2007.01.30. 01:13
Bár a támogatási igény sokszorosa a megítélt keretnek, az elmúlt két évben a megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztésére szétosztott nagyjából négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatás jelentős részét egy több szempontból is figyelemreméltó konzorcium nyerte el az NKTH pályázatain. A konzorciumot olyan nevek jelzik, mint Nagy Imre, a KISZ utolsó első titkára, Kovács Kornél professzor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, és Németh Sándor, a milliárdos áfacsalással gyanúsított makói nagyvállalkozó.

A fosszilis energiahordozók fogyatkozása és a klímakatasztrófa fenyegetése miatt világszerte tudományos slágertémának számítanak az évről-évre újratermelődő biomasszából kinyerhető megújuló energiaforrások: a biogáz, a biohidrogén, a bioetanol és a biodízel kutatás-fejlesztésével kapcsolatos projektekre nagyjából négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztottak szét az elmúlt két évben (2005-2006) az azóta menesztett Boda Miklós irányítása alatt álló Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) anonim bírálóbizottságainak tagjai a sikeres pályázók között.

Az Asbóth Oszkár Húzóágazati Innovációs Program keretéből a két legnagyobb összegű, 1,3 illetve 1 milliárd forintos támogatást elnyert konzorciumban (az utóbbiban konzorciumvezetőként) egyaránt szerepel a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt., amely az elsősorban szúnyogirtással foglalkozó Corax Kft., illetve a biológiai kármentesítéssel és környezetbarát növényvédőszerek gyártásával foglalkozó Alfa-Bioner Kft. egyesülésével jött létre 2004 augusztusában.

Az utolsó első titkár
Nagy Imre az ELTE TTK matematika szakán végzett 1982-ben. Már a középiskolában mozgalmárkodott, az egyetemen alapszervezeti vezetőségi tagnak választották; néhány év múlva a KISZ KB titkára, majd 1988-ban első titkára lett.
A rendszerváltás után kiszállt a politikából, és üzletember lett: első cégét, az N & T Vállalkozásszervező Kft.-t még az MSZP-vel közösen hozta létre 1990-ben, ebből nőtt ki a mai Pólus Plusz Zrt.
1993-ban Benkő Lászlóval és másokkal részt vett a Caola kozmetikai állami vállalatbirodalom privatizációjában, és megszerezték a részvények többségét. A Caola ezután piacának nagy részét elveszítette a Magyarországon megjelent kozmetikai multikkal szemben.
Forrás: Heti Válasz
A Corax-Bioner Zrt. többségi tulajdonosán, a Caola-Alfa Zrt.-n és az azt tulajdonló Pólus Plusz Zrt.-n keresztül Nagy Imréhez, a KISZ utolsó első titkárához köthető. Nagy Imre jelenleg a Corax-Bioner igazgatóságának elnöke, és a Pólus Plusz igazgatóságának ügyvezető alelnöke is. A Corax-Bioner felügyelőbizottságának tagjai Benkő László (a Caola-Alfa vezérigazgatója, Nagy Imre üzlettársa), Bedros J. Róbert (a BM Kórház egykori igazgatója), és Varga László (az Úttörőszövetség egykori főtitkára, az MSZMP KB egykori tagja, az MSZP volt országgyűlési képviselője, Zala megyei elnöke).

A cégnyilvántartás szerint (a Corax-Bionernél koordinációs igazgatói pozíciót betöltő) Nagyné Trapp Andrea tulajdonában lévő Pólus Plusz Zrt. 2005-ben a Jedlik Ányos Program keretéből konzorciumvezetőként további 300 millió forintot nyert "biomasszára alapozott, komplex, kapcsolt hő- és villamosenergia előállítási technológia" című pályázatával.

Nagyné Trapp Andrea megkeresésünkre elmondta, hogy vállalataik ezeket a támogatásokat nem önállóan, hanem különféle konzorciumok tagjaként nyerték el. Az 1,3 milliárd forinttal támogatott projektben nem konzorciumvezetők, ebben 5,8 millió forint saját erő vállalásával 11,9 millió forint támogatást kapott a Corax-Bioner. Az 1 milliárd forinttal támogatott projektből konzorciumvezetőként, 100 millió forint saját erő vállalásával 145,5 millió forint támogatást kapott a Corax-Bioner, míg a 300 millió forinttal támogatott projektben konzorciumvezetőként, 67,8 millió forint saját erő vállalásával a Pólus Plusz 78,5 millió forint támogatásban részesült.

"Meg kell jegyeznem, hogy a második és harmadik programra sokkal több saját erőt fogunk elkölteni, mint amennyit a pályázati szerződés előírt." - nyilatkozta Nagyné az Indexnek.

Az 1 milliárd forinttal támogatott projektben "a program célja, hogy fejlesszük és olcsóbbá tegyük a különböző bioenergiák előállítási technológiáit, illetve megszervezzük és támogassuk a Dél-Alföldi régióban működő kisvállalkozásokat bioenergetikai beruházásaikban." A Corax-Bioner feladata Nagyné közlése szerint négy elemből áll: a program irányítása, az információs centrum működtetése; Magyarország első biohidrogén kísérleti üzemének megtervezése és megvalósítása; a bioetanol gyártásához szükséges olcsó hazai enzimgyártás technológiájának megtervezése és létrehozása; végül pályázat keretében támogatást adni kisvállalkozásoknak bioenergetikai rendszerek létrehozásához.

A 300 millió forinttal támogatott projekt keretében a Pólus Plusz által megvalósítandó fejlesztés célja egy kapcsolt bioetanol-biogáz kísérleti üzemi technológia megtervezése és megvalósítása - mondta Nagyné Trapp Andrea.

A Corax-Bioner, és jogelődje az Alfa-Bioner korábban is feltűnően sok kutatás-fejlesztésre fordítható állami támogatásban részesült - lásd a mellékelt táblázatot. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban nyilvánosan elérhető korábbi tapasztalatra, referenciára, kutatási tevékenységre sem a Corax-Bioner, sem a Pólus Plusz tevékenységét vizsgálva nem bukkantunk, a tevékenységi körök között ez a terület a mai napig sem jelent meg a Corax-Bioner honlapján (a Pólus Plusznak honlapja sincs).

Kutatás-fejlesztési támogatások az Alfa-Bioner és Corax-Bioner részére
Pályázat tárgya, azonosítója, évszám Támogatás összege ezer Ft Támogatás jellege,folyósító
BIO-00089/2000. Oltóanyag fejlesztés, bioremediáció 100 458 OMFB, kutatási
38895/2003 Biogáz üzemben kierjedt trágyaféleségek hasznosítása 7000 FVM, kutatási
39319/2003 Mikrobiológiai termékek fejlesztése 8000 FVM, kutatási
KMFP-00023/2003 Talaj remediáció 3000 OMFB, kutatási
ALAP 1-0039/2004 biológiai védekezés 33 000 OMFB, kutatási
NKFP 3 a037/2004 mikrobiológiai technológiák fejlesztése 93 450 OM, kutatási
GVOP 4.1.1. 2005 informatikai fejlesztés 8129 Gazdasági Minisztérium, gazdaságfejlesztés
Asbóth Oszkár 2005 Megújuló energiagazdálkodás az agrárium fenntartható fejlődéséért (konzorciumvezető) 1 000 000 NKTH, kutatási
AVOP 2005 Környezetkímélő növényvédőszercsalád fejlesztése és gyártása 23 740 FVM gazdaságfejlesztés
GAK 2005 környezeti terhelés csökkentése 56.120 NKTH, kutatási
Támogatás összesen 2000-2005 1.332.897

Nagyné Trapp Andrea szerint viszont a Corax-Bioner és a Pólus Plusz már négy éve foglalkozik bioenergetikai fejlesztésekkel, ezen belül elsősorban biogáz és biohidrogén kutatással. "Az eredmények most érnek be, ezekre alapoztuk az Asbóth Oszkár pályázatunkat is. A cégcsoport egyébként évente mintegy 300 millió forintot fordít kutatás-fejlesztésre, és ma már az árbevétel közel 75 százaléka korábbi saját kutatás-fejlesztések eredményéből származik."

Kovács professzor rokonai, barátai és üzletfelei

Az NKTH Asbóth Oszkár Húzóágazati Innovációs programjában 2005-ben "Megújuló energiagazdálkodás az agrárium fenntartható fejlődéséért" című pályázatával nyert egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást a Corax-Bioner vezette konzorcium, melynek tagjai közt szerepel még - többek között - a Németh Toll Kft., az Első Magyar Biogáz Kft., a Magyar Biogáz Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem is. A támogatások több mint 50 százalékát a Szegedi Tudományegyetem kapja - tudtuk meg Nagyné Trapp Andreától.

A Szegedi Tudományegyetemen dr. Kovács Kornél egyetemi tanár, a biotechnológiai tanszék vezetője számít a megújuló energiaforrások legelismertebb szakértőjének, az egyetem részéről ő képviseli a nyertes konzorciumot. Kovács professzor a biológiai tudományok kandidátusa, az MTA doktora, az SZTE TTK kari tanácsának és elnökségének tagja, a biológus tanszékcsoport vezetője, de számos egyéb minőségében is kulcsszerepet játszik a Szeged megyei jogú város és az Új Magyarország nemzeti fejlesztési terv (2007-2013) regionális Biopolisz program Zöld Biotechnológia modulja, az úgynevezett Szegedi Zöld Biofinomítási Program megvalósításában.

(A bonyolult nevű programról mindent megtudhat Kovács professzor a szegedi Mindentudás Egyetemén tavaly novemberben elhangzott, és itt megtekinthető előadásából.)

Ugyanez a Dr. Kovács Kornél a Magyar Biogáz Egyesület alapító elnöke: az egyesület háromtagú elnökségében rajta kívül helyet foglal még közgazdász fia, Kovács Krisztián is, aki az egyesület titkári feladatait is ellátja. A Kovács család üzleti vállalkozása az Első Magyar Biogáz Kft., melynek tulajdonosai Kovács Krisztián és Kovács Péter, ügyvezető igazgatója Dr. Kovács Attila, tudományos tanácsadója pedig Dr. Kovács Kornél. Dr. Kovács Attila Dr. Kovács Kornél testvére, Kovács Péter pedig az ő fia. Az Első Magyar Biogáz Kft. honlapja tanúsága szerint tanácsadástól és megvalósíthatósági tanulmányok készítésétől komplett biogáz üzemek megépítéséig mindent elvállal, ami a biogázzal kapcsolatos.

Dr. Kovács Kornél tudományos tanácsadói posztot tölt be továbbá a Németh Toll Kft.-nél, és kutatási igazgatója volt a Corax-Bioner egyik jogelődjének, az Alfa-Bionernek is, így az egymilliárd forinttal támogatott konzorcium legalább öt tagjánál tölt, vagy töltött be valamilyen pozíciót.

Dr. Kovács Kornél egyetlen kültagja továbbá a Green-Bio Tanácsadó Iroda Kutatási, Fejlesztő és Szolgáltató Bt.-nek (beltag: Kovács Krisztián). Az adószámából következtethetően EVA szerint adózó gazdasági társaság 2006 decemberében "hidrogén előállítására alkalmas bio-elektrokémiai rendszer fejlesztése" céljából 24,5 millió forint vissza nem térintendő támogatást nyert el az NKTH Innocsekk pályázatán.

Kovács Krisztiántól szerettük volna megtudni, hogy mire fordítja az édesapjával közös mikrovállalkozása az elnyert támogatást, de ő csak annyit árult el, hogy a pályázathoz kapcsolódó munka egy szabadalom továbbfejlesztésére irányul, ezért egyelőre nem publikus.

A sok biogázos Kovács a Zöldtech szakportál biogázzal kapcsolatos vitafóruma résztvevőinek is feltűnt, de az online vitába Kovács professzor is bekapcsolódott, és jól megvédte magát: "Furcsállja "Makacs tények", hogy sok Kovács van a történetemben. Valóban tény, hogy a fosszilis energiahordozókat feldolgozó szakmából a megújulók területére átcsábult testvérem, az ő üzletember fia és az én közgazdász fiam is besegít a szervezőmunkába az utóbbi években." - írta a professzor a fórumon.

A klárafalvi kistigris Bio-Energia Centruma

Az Asbóth Oszkár program keretéből egymilliárdos támogatásban részesült konzorcium harmadik illusztris tagja, az 1990-ben alapított, főtevékenységként libatoll feldolgozásával foglalkozó Németh Toll Kft. a közelmúltban kezdett érdeklődni a megújuló energiaforrások iránt.

2006-ban az Asbóth Oszkár program mellett rögtön további két ilyen témájú önálló pályázatuk is nyert az NKTH-nál: "Technológia-intenzív, megújuló energiára épülő mintaüzem" céljára 99.115.000 forintot kaptak a Baross Gábor innovációs program keretében, "technológia-intenzív, biomassza energiára épülő hatékonyság vizsgálat" céljára pedig további 29.985.000 forintot a Kozma László tudástranszfert elősegítő program keretében.

A Németh Toll Kft. többségi tulajdonosa a makói Csanád Gazdaságfejlesztési Közhasznú társaságnak, amely 2006-ban 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az NKTH Baross Gábor K+F hálózatok kialakítása programjában "Dél-alföldi Regionális Fenntartható Környezet és Megújuló Energia Technológia-Transzfer Hálózat" című pályázatára, és további 372 millió forintot nyert el a Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt EU-s Interreg pályázat keretében biogázüzem létrehozása céljából Klárafalván a Németh Toll Kft. területén, "energetikailag optimalizált határ menti térség kialakítása érdekében".

A klárafalvi, kísérletinek nevezett biogázüzem tervezésében és kivitelezésében a Dél-Alföldi Megújuló Energia Centrum honlapján közölt információk szerint az az Első Magyar Biogáz Kft. működik közre, melynek tulajdonosi köre és menedzsmentje is (az Asbóth Oszkár program keretében nyertes konzorciumot a Szegedi Tudományegyetem részéről képviselő) dr. Kovács Kornél professzor családtagjaiból áll.

Dr. Kovács Attila, a társaság ügyvezetője megkeresésünkre a klárafalvi beruházással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "korábbi személyes megbeszéléseken az Első Magyar Biogáz Kft. kifejezte készségét arra, hogy aktívan reszt vegyen a kísérleti fermentorok technológiai tervezésében és fel is készült erre a feladatra. Az EMBK a mai napig azonban sem ajánlattételi felhívást, sem megbízást nem kapott ezen munka elvégzésére."

Nagyné Trapp Andreától megtudtuk, hogy a Németh Toll Kft. telephelyén tervezett kísérleti biogáz üzem megépítésére nem költenek az Asbóth Oszkár program keretében nyert összegből, "de az ott végzendő kísérletek finanszírozására részben igen."


Kutatás + Fejlesztés + Innováció + Prezentáció

Egy az Index birtokába jutott, tavaly májusra datált prezentáció tanúsága szerint a Németh Toll Kft. a kísérleti biogázüzemen túl is vezető szerepre törekszik a "Szegedi Biopolisz biohidrogén-biogáz-bioetanol-biodízel komplex projektjében".

Németh Sándor, a cég elnök-tulajdonosa nagyívű elképzeléseket vázolt a leendő klárafalvi "Tudományos-technológiai Innovációs Ipari Parkról": a leendő biogázüzem a tervek szerint egy "Bio-Energia Centrum" alapját képezi majd az ipari parkban, melynek tudományos hátterét a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ, vállalati innovációs bázisát pedig mások mellett a Corax-Bioner Zrt., a Németh Toll Kft. és az Első Magyar Biogáz Kft. adja majd.

Regionális terjeszkedés
Az Index korábbi információi szerint nem csak a Csanád Kht.-ben, az Agrologik Kft.-ben és a Makóinno Kft.-ben szerzett tulajdonrészt a Németh Toll Kft.: az állami tulajdonban lévő Regionális Fejlesztési Holding Zrt. és jónéhány önkormányzat által közösen alapított Duna-Tisza Regionális Zrt.-be is bevásárolta magát egy önkormányzati rész megvásárlásával. A Németh Toll és a Duna Tisza közös vállalkozása a Dutireg Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Kht., és a GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ Kft.

Németh Sándor elképzelései között szerepel egy "Vállalkozási Biotechnológia Centrum" létrehozása is a libatollüzemből lett tudásközpontban, méghozzá a Gazdaság és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) támogatásával.

A Németh Toll Kft. résztulajdonában álló makói cégek 2005-ben más célra már bőven részesültek ebből a forrásból is: az Agrologik Kft. a makói önkormányzattól különlegesen kedvező feltételekkel megvásárolt telekre a GVOP pályázatán elnyert 108 millió Ft-os támogatással hűtőházat épített, ugyanabban az évben, amikor a Makóinno Kft. ugyanebből a pályázati forrásból közel 117 millió Ft támogatást kért és kapott "komplex pehelypaplan és párna logisztikai központ építésére" a makói kistérségben.

Hogy a tervezett kísérleti biogáz üzem, vagy az innovációs ipari park, esetleg a bioenergia centrum, sőt a vállalkozási biotechnológia centrum megvalósulhat-e a Németh Toll Kft. klárafalvi telephelyén, még kétséges, mert Németh Sándort 2006. december 13-án Klárafalván milliárdos adócsalás gyanújával őrizetbe vette a szegedi rendőrség: a gyanú szerint úgy utaztatta a tollüzem termékeit Szerbiába, hogy azokat érintetlenül visszahozták, de több százmillió forint forgalmi adót igényelt vissza utánuk. A cégvezetőt 30 napos előzetes fogvatartás után lakhelyelhagyási tilalom mellett engedték haza január 12-én, a nyomozás jelenleg is folyik.

Németh Sándortól szerettük volna megtudni, hogy ebben a helyzetben mi lesz az állami és uniós forrásokból, konzervatív becslésünk szerint is sok százmillió forint közpénzzel támogatott klárafalvi kísérleti biogázüzem sorsa (melynek alapkövét tavaly október 30-án már ünnepélyesen letették), ám az elnök-tulajdonos udvariasan elhárította érdeklődésünket: "Én meg nem szeretnék válaszolni. Olyanokat szeretnének megtudni, hogy semmi közük hozzá. Viszlát." - nyilatkozta az Indexnek, és lerakta a telefont.