Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Medgyessy tizenhárom bizottsága

2004.07.09. 09:38
Tucatnyi bizottságot, testületet hozott létre, illetve szorgalmazott a miniszterelnök különböző döntések előkészítéséhez, megvitatásához a 2002-es választások óta. A grémiumok közül többnek még a neve sem cseng ismerősen, akad olyan, amelyik már fel is oszlatta magát, számos testület tevékenységének eredményei pedig egyelőre nem ismertek a közvélemény előtt. A kormányszóvivő szerint a bizottságok véleménye beépül a kormánydöntésekbe. Egy politikai szakértő a nemzetstratégiai döntések előkészítését, kidolgozását hiányolja és úgy véli, nem látszik a testületek működésének eredménye.
Összesen legalább tizenhárom, a kormány mellett működő társadalmi bizottság létrehozására tett javaslatot kormányzása alatt Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve a kormány - derül ki az Index összeállításából. Több testület még nem kezdte meg működését, egy már meg is szűnt és akad olyan is, amely tevékenységének - a sajtóban legalábbis - nincs nyoma.

Tizenhét tagú bizottság, 25 tagú konzultációs testülettel

Az Index megállapítása szerint a Medgyessy-kormány szívesen adja ki a kezéből egy-egy téma megvitatásának a lehetőségét más fórumoknak, amelyek - adott esetben - további bizottságokat hoznak létre saját munkájuk segítésére. Ilyen például a Glatz Ferenc, az akadémia volt elnöke vezetésével 2002. decemberében "a nemzeti és állami jelképrendszer áttekintésére" életre hívott, 17 tagú bizottság, amely munkáját 25 tagú konzultációs testület segíti. A történészek, jogászok, írók és művészek, valamint az egyházak és a határon túli magyarság képviselőiből szervezett grémiumnak "a magyar nemzetet és államot megjelenítő intézmények és jelképek megnevezésének, elhelyezésének, a nemzeti és állami ünnepek és protokoll szabályainak, valamint a nemzeti és állami jelképek és ezek használatának rendezett áttekintését" szabta feladatául a kormány.

Ennek a testületnek a munkájáról legutóbb tavaly került nyilvánosságra egy, a megjelenést követően cáfolt hír, amely arról szólt, hogy a Szent Korona esetleg a Parlamentből a Várba kerülhetne . A testületnek még egy nyilvánosságot kapott érdeme van, mégpedig az, hogy a kabinet - vélhetően a jelképbizottság döntésére is támaszkodva - úgy döntött, kormányzati negyed helyett kulturális központtá építik ki a budai Várat 2012-ig.

A megszűnt Köztársasági Etikai Tanács

Tavaly nyáron, a miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg a Köztársasági Etikai Tanács . A testület idén februárjában azonban fel is oszlatta magát, mivel tagjai közül annyian léptek ki, hogy - az alapszabály értelmében - működésképtelenné vált. A tanácsnak érdemi munkát ez idő alatt nem sikerült végeznie: a nyilvánosságra került hírek szerint egyik legfontosabb témájuk az volt, hogy foglalkozzanak-e egyedi ügyekkel, vagy inkább csak általános érvényű etikai állásfoglalások kimunkálásával törődjenek.

Medgyessy Péter már a 2002-es választások kampányában is felvetette a második parlamenti kamara létrehozásának ötletét. A kormányfő idén márciusában tett javaslatot a "második kamarának megfelelő" Gazdasági és Szociális Tanács létrehozására, amely várhatóan a nyár végén meg is történik. A tanácsban a gazdasági és pénzügyi élet képviselői, a szakmai kamarák, a munkáltatók és az Országos Érdekegyeztető Tanács delegáltjai mellett a civil szervezetek és köztestületek is képviselhetnék magukat.

Az új, az eddigi közjogi berendezkedést némileg felborító elképzelést az SZDSZ elnöke élesen támadta , ám ennek a zavaros megfogalmazások is kiváltói lehettek. Kiss Péter először úgy fogalmazott, hogy a tanács "pártoktól, parlamenttől, kormánytól független" szervezet lesz, aminek ajánlásait a kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el. A kancelláriaminiszter később viszont már úgy fogalmazott, hogy nem a meglévő intézmények helyett, hanem azok mellett működő tanács döntéseinek nem lenne kötelező érvénye, csupán morális kötelezettséget jelentene az abban résztvevőknek.

A kormány idén márciusban hozta létre a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot, amely tevékenységének, munkájának a sajtóban nincs nyoma. 2004. április 30-án tartotta első ülését a Magyarország Európában Tanácskozás, amelyet eredetileg Nemzeti Lobbitanácsnak neveztek. Az első ülésen érdemi dolgok nem történtek, a második tanácskozást várhatóan hamarosan összehívják.

A múlt feltárása

A kormány mellett számos, a múlt feltárásával foglalkozó testület is létrejött. A miniszterelnök kezdeményezésére alakult például egy emlékbizottság az 1956-os forradalom 50. évfordulójának előkészítésére és idén május 9-én kezdte meg működését a II. világháború befejezésének 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések előkészítésére létrehozott bizottság is. A kormány hívta életre a Holokauszt Emlékbizottság amely 2004. február 25-én alakult meg.

"Kézzel fogahtó, látható eredmények"

Gál J. Zoltán kormányszóvivő az Index érdeklődésére elmondta: a már működő testületek ajánlásai, észrevételei beépülnek a kormányzati döntésekbe. Példaként említette a Romaügyi Tanács tevékenységét, valamint az Idősügyi Tanácsot. Rámutatott, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója 2006-ban lesz esedékes, de a megemlékezésre létrehozott bizottság már megkezdte munkáját. A kormányszóvivő szerint többek közt a Holokauszt Emlékbizottság működésének kézzel fogható, illetve szemmel látható eredménye volt a Holokauszt Emlékközpont átadása. Beszámolt arról, hogy a Magyarország Európában Tanácskozás, amit korábban nemzeti lobbitanácsnak is neveztek már ülésezett egyszer és hamarosan újra tanácskozni fognak arról, hogy a neves hazai és külföldi közéleti személyek és szakemberek miként tudnak Magyarország érdekében külföldön lobbizni.

"Nem látszik az eredmény"

Giró-Szász András, politikai szakértő az Index érdeklődésére elmondta: kiegyenlített erőviszonyok esetén gyakran előfordul, hogy nemzetstratégiai ügyekben egy független testület segítségére támaszkodik a kormányzat, és ezáltal próbálja az adott kérdés túlzott politikai színezetét tompítani. Vélekedése szerint a Medgyessy-kormány idején létrehozott, fent említett bizottságok fontos, de ugyanakkor nem nemzetstratégiai döntések meghozatalát hivatottak elősegíteni. Giró-Szász András a listáról a valós, a hosszú távon gondolkodó, vízióalkotó bizottságokat hiányolta.

A politikai szakértő megjegyezte: nem lehet látni a bizottságok "valós termékeit". Példaként említette, hogy szerinte az Idősügyi Tanácsnak foglalkoznia kellene az öregedő társadalom problémájával, az inaktívak számának növekedésével és az aktívak számának csökkenésével, ugyanakkor a nyilvánosság felé nem érkezik ezzel kapcsolatos "produktum". Rámutatott, nem tudni, hogy pontosan milyen feladat, tevékenység áll majd a Nemzeti Tanács, illetve a Gazdasági és Szociális Tanács elnevezés mögött.

Giró-Szász András véleményét úgy összegezte: a bizottságok fontos kérdések megtárgyalására jöttek létre, de nem látszik a testületek működésének az eredménye. Hozzátette: azt sem tudni, hogy a grémiumok állásfoglalásai, döntései befolyásolják-e a kormányzatot és azon keresztül az állampolgárokat.

A testületek
2002. október 30-án megalakult a Romaügyi Tanács.

2002. szeptember 2-án újjáalakult az Idősügyi Tanács.

2002 decemberében Medgyessy Péter miniszterelnök javaslatára bizottságot állítanak fel a nemzeti és állami jelképrendszer áttekintésére.

Várhatóan még az idén létrejön a Nemzeti Tanács.

A kormányszóivő tavaly nyáron jelentette be, hogy létrejön egy vidékpolitikai koordinációs testület, amely szakmai, társadalmi és gazdasági kérdésekben foglal állást.

Tavaly nyáron alakult meg a Köztársasági Etikai Tanács, amely idén februárban szűnt meg. A miniszterelnök kezdeményezésére emlékbizottság alakult az 1956-os forradalom 50. évfordulójának előkészítésére.

2003. október 2-án Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén a miniszterelnök felajánlotta a magyar kormány segítségét ahhoz, hogy az Európa Tanács égisze alatt budapesti székhellyel létrejöjjön a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központja.

2004. május 9-én kezdte meg működését a II. világháború befejezésének 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések előkészítésére létrehozott bizottság.

2004. márciusában Medgyessy Péter javaslatot tett a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozásra.

2004. április 30-án tartotta első ülését a Magyarország Európában Tanácskozás, amelyet ereditileg Magyar Nemzeti Lobbytanácsnak neveztek.

2004. február 25-én a kormány kezdeményezésére megalakult a Holokauszt Emlékbizottság.

2004. márciusában kezdte meg működését a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács.