A javaslat azután került ismét a testület elé, hogy a szocialisták utolsó parlamenti napot bojkottáló bejelentése után a Fidesz felvetette több, úgynevezett kétharmados törvény napirendre tűzését a február 26-i plenáris ülésen.
Mindenki mondja a magáét
A bizottsági ülésen a kormánypártok és a MIÉP, illetve az MSZP és az SZDSZ is egyaránt immár sokszor elmondott érveit ismételgette. A Fidesz előterjesztője, a kormány képviselője és az ORTT elnöke szerint az uniós csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezetének lezárását akadályozza, ráadásul pénzben is kifejezhető hátrányokat okoz a törvénymódosítás elmaradása.
A szocialisták és a szabad demokraták viszont úgy ítélik meg, hogy a javaslat csupán annak a politikai zsarolási játszmának a része, amelynek keretében a Fidesz megpróbálja az MSZP-t korábbi, az utolsó parlamenti ülésnapot bojkottáló döntése visszavonására kényszeríteni. Mint ismert, a szocialisták azért jelentették be távolmaradásukat, mert szerintük több kormánypárti politikus - közöttük a miniszterelnök is - hazaárulónak minősítette őket a parlament egy korábbi plenáris ülésén.
Ellenzéki aggályok
Az MSZP és az SZDSZ ráadásul úgy ítéli meg, hogy a jogharmonizáció elválaszthatatlan a pártatlan közszolgálati tömegtájékoztatást biztosító médiatestületek kérdésétől. A két párt részéről felszólaló képviselők ezzel összefüggésben azt hangsúlyozták, hogy nem azt kifogásolják ami a javaslatban szerepel, hanem azt, ami hiányzik belőle. Ezek nélkül viszont elfogadhatatlan számukra a törvény.
A javaslat ennek ellenére a plenáris ülés elé kerül, mivel a bizottság többsége támogatta az előterjesztés napirendre tűzését és általános vitára is alkalmasnak találta azt.