Gyurcsány amatőr, én ezt csinálom tíz éve

Stuart Jeffries a kitalált szöveget azzal vezeti be, hogy a brit Munkáspárt arra kérte fel a magyar miniszterelnököt, hogy írja már meg Blair búcsúbeszédét, amelyet a jövő heti pártkongresszuson mond majd el. Blair bukása már kész ténynek tekinthető egyébként, utódját is biztosra veszik az elemzők Gordon Brown pénzügyminiszter személyében.

"Istenem, nem hánytok ettől? Mert én igen" - kezdődik az álbeszéd, majd utal Blair utazásaira, ahol begyűjti az ajándékokat befolyásos barátaitól, többek között hoz egy karton bort Silviótól (Berlusconitól). Aztán folytatódik Anglia – egy esőáztatta ország – szidalmazásával: Angliában egy csomó lehangoló, romlott virslit és chipset zabáló emberrel kell találkoznia, miután olyan kellemesen nyaralgatott.

S hogy miért kellett visszajönnie Blairnek Barbadosról? "Jó kérdés. Mert nem akartam, hogy örüljetek. Mindig utáltalak titeket, de nagyon. Jobban, mint a szocializmust" - folytatja a baloldali kormányfő a paródiában.

"Hallottatok már a magyar miniszterelnökről? Azt mondta, hazudott arról, hogy mit csinált a kormánya az elmúlt két évben. Amatőr! Én ezt csinálom tíz éve" - írja Gyurcsány/Blair/Jeffries. Aztán Tony Blair hibás reformjairól esik szó, az oktatási reformról, amely nem sikerült, s itt jön az immár Angliában is elhíresült "elkúrtuk": "We've really screwed up."

Gyurcsány/Blair/Jeffries így beszél tovább feleségéről és gyerekeiről: "Még jó, hogy Cherie-nek és nekem óriási a jövedelmünk", mert így legalább Euan és Leo jó helyen tanulnak, nem pedig olyan osztályokban, ahol 50 menedékkérővel kell együtt lenniük. Olyanokkal, akik ha egyáltalán beszélik az angolt, akkor is csak harmadik nyelvként. Az is jó, hogy magas a tandíj, így legalább nem keveredik Euan és Leo, csak olyan kedves, szép családok gyerekeivel, mint "amilyen a miénk".

"Na, és még mit kúrtunk el? A Dome-ot nyilván" - írja Jeffries/Blair/Gyurcsány. (Ezzel a Millenium Dome építésére céloz, amely a világ egyik leghatalmasabb ilyen építménye, de sokat húzódott a beruházás, és utóbb kiderült, hogy óriási pazarlás volt a megépítése, hiszen nem hozta be a várt hasznot.)

Aztán felemlegeti az egészségügyi rendszert, a börtönöket, a bűnözést, a feleségét, David Kellyt (ő az a brit védelmi minisztériumi szakértő, aki rejtélyes körülmények között halt meg, miután a BBC-nek kiszivárogtatta, hogy nem is voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, miközben Bush és Blair együtt erre hivatkozva kezdték meg az iraki háborút). Aztán Afganisztánról és Irakról is szól Blair/Jeffries/Gyurcsány.

"Békét és demokráciát hoztunk Kabulba. Pontosabban annak egy részébe. 4 és 5 óra között, kedd délutánonként. Minden héten. És igen. Hát nem voltak ott a tömegpusztító fegyverek Irakban."

Szó esik még a magas ingatlanadókról, a jelzáloghitelek kamatainak növekedéséről, arról, hogy egyetlen háztulajdonos se érezze jól magát az országban.

"És mi az én legnagyobb eredményem? A túlélés. Gondoljátok meg! Hadseregünk a világ két legreménytelenebb mocsarába süppedt bele, Prescott, a Megbízható a helyettesem, mindenki röhög rajtam, hogy Bush pudlija vagyok, a királyi család utálja a Blaireket, a pártom le akar rázni, és nekem nincs két olyan intézkedésem, amire büszke lehetnék. De még mindig nem vesztettem egyetlen választást sem, és ahogy Sir Elton mondja, még mindig állok." (I'm still standing.) "Úgy nézek ki, mint egy igazi túlélő, és úgy érzem magam, mint egy kölyök" (Looking like a true survivor, feeling like a little kid").

"Azért egy dologra büszke vagyok: a buszsávra az M4-esen. Ez egy szuper buszsáv." (Az M4-es autópálya Londont köti össze Wales déli részével.)

És akkor jöjjön a slusszpoén: "Tudjátok, hogy a magyar miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy posztján maradjon, miután maga is beismerte, hazudott, zavargásokat okozott a fővárosban és 15 ezer ember követeli esténként a lemondását? Nos, van egy ötletem: elhatároztam, hogy mégis kormányfő maradok." Ekkor Blair/Jeffries odafordul a gyakorlatilag kijelölt utódjának tekinthető pénzügyminiszteréhez: "Na erre nem számítottál, faszszopó! Igen, megígértem, hogy átadom a hatalmat. Na, perelj be!"

A tömeghez fordulva így szól: "Kaphatok még tizet?" "Még tíz évet?" "Még tíz évet!" "Még tíz évet!" Kezdené skandálni, de Jeffries szerint jobb, ha nem várja meg a tapsvihart, hanem ekkor behúzná a nykát, és futna, mint a szél.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!