Boross a hűség morális kötelme ellen vétőkről

2004.11.19. 16:17
Egy nappal az MDF elnökeinek országos gyűlése előtt Boross Péter volt miniszterelnök hosszú levélben fordult a párt tagságához. A Dávid Ibolya pártelnökhöz közel álló politikus szerint a ma létező pártok többségében akadtak olyan egykori kezdeményezők, akik a belső fejlődés irányával kapcsolatos ellenérzésük miatt szakítottak a szervezettel. A volt miniszterelnök intelme szerint azonban "súlyos vétség az egyik legnemesebb erény, a hűség morális kötelmével szemben", ha a szakítás után valaki lejárató akciókba is kezd korábbi pártja ellen.
A volt miniszterelnök az MDF honlapján közzétett nyílt levelében azzal vádolja a párt frakciójának kilépett és kizárt tagjait, hogy a 2006-os választás biztosabb esélyei miatt léptek fel a Fidesz mellett önálló politikát hirdető Dávid Ibolyával szemben. Boross Péter helyzetértékelése szerint Lezsák Sándor csak magának köszönheti a bajt.

A legnemesebb erény ellen

Boross szerint "a ma létező pártok hosszú utat tettek meg az elmúlt több mint másfél évtizedben". "A politikai viszonyokhoz történő alkalmazkodás, arculatképzés, sőt programok és szövetségkötések sokszor az egykori kezdeményezők ellenérzését váltották ki, ami szakításokhoz vezetett. Ezért nincs - mások mellett - ma már az MSZP soraiban Pozsgay Imre, az SZDSZ-ben Kiss János vagy Tölgyessy Péter, a FIDESZ-ben Fodor Gábor és társai, míg bánatunkra az MDF-ben Lezsák Sándor és sok egykori társa."

"A pártjaiknak hátat fordítók között egyaránt találunk szellemi-morális indokot, de hétköznapi anyagi-egzisztenciális érdeket is. Nem mellékes körülmény, hogy az így eltávozók nagyobb része némi eleganciával fordított hátat korábbi pártjának, de volt, aki támadásokkal, szervezkedéssel fejezte ki ellenszenvét. Az MDF ebből a szempontból nem sorolható a szerencsésebb változathoz." Boross ugyanakkor a levélben leszögezi, hogy álláspontja szerint a távozó csak egyet nem tehet: "romboló szándékkal nem szállhat szembe a testületi döntésekkel, és nem törekedhet a párt lejáratására. Ez súlyos vétség az egyik legnemesebb erény, a hűség morális kötelmével szemben."

Riasztó példaként lebeg

A pártelnökhöz közelálló exkormányfő azt állítja, hogy "az MDF országgyűlési képviselői körében lényegében a Fideszhez való viszony és kapcsolat volt az ellentétek kiváltója. A 2002-es választáson közös jelöltséggel indulók egy része attól vált nyugtalanná, hogy az MDF, levonva a közös kormányzás és választási eredmény tapasztalatait, az önállóbb politizálás és önálló megmérettetés álláspontjára helyezkedett. Személyes esélyeiket e döntés a következő választáson kétségkívül a közös jelöltségnél mérhetően hátrányosabban érinti."

Boross szerint a Kereszténydemokrata Néppárt, mind a Független Kisgazdapárt eltűnése és felmorzsolódott tagságának a Fideszbe való betagozódása "riasztó példaként lebeg a szemünk előtt". "Az MDF erős önállósági hajlama igazolására elég feleleveníteni az elnökségért folyó Lezsák - Dávid vetélkedést. Dávid Ibolya ellenfelei akkor hirdették vele szemben érvelve, hogy "beviszi az MDF-et a Fideszbe". Dávid Ibolya akkor hitet tett az önállóság megőrzése mellett és ígéretét nehéz körülmények, sokszor alpári támadások közepette is betartotta. Nincs szó tehát valamiféle Lezsák-Dávid vetélkedésről, már csak azért sem, mert Lezsák Sándortól a tagság döntő többsége megvonta a bizalmat. Szomorú, de ezt csak magának köszönheti. Antall József pártja nagyon türelmes volt" - érvelt a nyílt levélben Boross.