Jogi doktori nélküli jegyzőt választottak Budaörsön

2008.01.14. 13:32
Tizenöt jelölt közül azt az egyet választották zárt ülésen Budaörs város jegyzőjévé, akinek nincsen jogi doktori végzettsége. A döntés után Wittinghoff Tamás polgármester felolvasta azt a levelet, amit közjegyző előtt borítékolt, és amelyben előre „megjósolta” a választás eredményét. Bejelentette, hogy önkormányzati érdekre tekintettel felfüggeszti a végrehajtást, majd közölte: komolyan mérlegeli azt is, hogy javasolja a testület önfeloszlatását.

Felfüggesztette Budaörs polgármestere hétfőn a város új jegyzőjének megválasztásáról szóló pénteki önkormányzati döntést. Wittinghoff Tamás szerint a nyilvánosság kizárásával megszületett határozat méltatlan volt a testülethez.

Rendkívül nagy volt az érdeklődés a Budaörs város által kiírt jegyzői pályázat iránt, 15-en adtak be érvényes anyagot. A jegyzőválasztásra azért volt szükség, mert az előzőt – Wittinghof Tamás SZDSZ-es polgármester szerint – a jobboldal elűzte, annak ellenére, hogy „az ország egyik legjobb jegyzője volt”.

Erőviszonyok

MSZP–SZDSZ: 11 fő.
Fidesz–KDNP: 10 fő
Vállalkozók Egyesülete: 3 fő

A polgármester szerint az önkormányzaton belüli előzetes politikai egyeztetések során a frakcióvezetőkkel abban állapodtak meg, hogy konszenzussal választják ki az egyik legfontosabb posztra a legmegfelelőbbnek tartott embert. Január 10-én hallgatták meg a jelölteket, közülük a képviselők – pártállástól függetlenül – egyöntetűen ötöt találtak alkalmasnak arra, hogy jegyző lehessen, és a képviselő-testület elé kerüljön. A hatodik jelöltet csak a konzervatív oldal támogatta.

A január 11-én tartott testületi ülésen viszont már arról is heves vita folyt, hogy nyílt vagy zárt ülésen tárgyalják-e ezt a napirendi pontot. A polgármester szerint rendkívül rossz üzenete van annak, hogy a nyilvánosság kizárásával, titkolózva döntenek a város összes lakóját érintő kérdésben, miközben a jelöltek személyét érintő kérdésekről ezen az ülésen már nem esik szó.

Ennek ellenére a hat jelölt közül ketten – köztük a későbbi győztes is – ragaszkodtak a zárt üléshez, amelyen a konzervatív többség név szerinti, nyílt szavazataival az önkormányzat eddigi pénzügyi irodavezetőjét, Almási Ibolyát választották jegyzővé. „Színjáték volt” – mondta Wittinghof, aki az illetékes közigazgatási hivatalhoz fordult az ügy furcsaságai miatt.

Tudta előre

Wittinghoff Tamás polgármester

A jegyző megválasztása után Wittinghoff Tamás polgármester, már az újra nyílttá vált testületi ülés előtt olvasta fel azt a levelet, amelyet közjegyző előtt borítékolt még előző napon. Többek között azt írta: „Az elmúlt félév eseményei vezettek arra az elhatározásra, hogy Budaörs Város Önkormányzatának jegyző választása kapcsán előre borítékoljam, mi fog történni január 11-én. Ma, 2008. január 2-án ugyanis már pontosan tudom, hogy kit fog a 13 konzervatív képviselő jegyzővé választani Budaörsön. Már akkor tudták, hogy kit akarnak a jegyzői székbe ültetni, amikor kiírták a pályázatot. Emlékezzünk csak vissza, hiába kértem, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városa ne adja alább annál, hogy egy jogi doktori végzettségű jegyzője legyen. Hiába érveltem amellett, hogy a törvényesség őre ismerje a törvényeket. A jobboldali képviselők foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy a jogi egyetemi végzettség ne legyen még csak előny sem a pályázat során.”

Almási Ibolya, a polgármesteri hivatal pénzügyi vezetője „olyan ember, aki jelenlegi és jövőbeni munkáltatójával nem tartotta fontosnak megosztani szándékát. Arra sem tett, még csak kísérletet sem, hogy jelezze, milyen határidővel szeretne távozni jelenlegi munkaköréből. Több hónapja folyamatosan tartó betegszabadsága ideje alatt egyszer sem keresett telefonon, nem tudtunk arról, hogy mikorra várhatjuk munkába állását.”

Nonszensz

Wittinghof Tamás az Indexnek azt mondta, jogszerű volt a jegyző megválasztása, de az önkormányzati törvény hibája és nonszensz, hogy egy „15 milliárdos, 25 ezer fős településnek egy hozzá nem értő jegyzője legyen”. Emlékeztetett arra is, hogy a fővárosi kerületek jegyzőinek nemrégiben tartott ülésén döntés született arról, hogy törvénymódosítást kezdeményeznek arról, ne lehessen olyan jegyzőt választani egy önkormányzatban, akit a polgármester nem támogat.

Wittinghof bejelentette, hogy fontolóra veszi a testület önfeloszlatásának kezdeményezését, ugyanis a konszenzus ilyen mértékű hiánya veszélyeztetheti a város további fejlődését.

Mondjon le!

Nagy Tamás a budaörsi Fidesz–KDNP-frakció vezetője az Indexnek azt mondta, nem akarja minősíteni, hogy Wittinghof Tamásnak nem tetszik az önkormányzat többségi döntése. Almási Ibolya 18 szavazatot kapott a 24 fős testületben, és „ez igenis konszenzusosnak tekinthető”. (Wittinghof Tamás szerintez szemenszedett hazugság, ugyanis a jegyzőre - az átállt Vállalkozók Egyesülete képvislőivel - csak 13 szavazat érkezett. A 18 igen a későbbi napirendi pontoknál volt meg.) Nagy Tamás arra is rámutatott, hogy a versenyben maradt hat jelölt közül az "előválasztáson" csak ő kapott 13 szavazatot, a többiekre ennél kevesebben szavaztak. „Ha a polgármester nem tud együtt dolgozni az alpolgármesterrel, az önkormányzat többségével és a jegyzővel sem, akkor inkább mondjon le” – javasolta a jobboldali frakcióvezető.

Arról is beszámolt, hogy a zárt ülést Almási Ibolya kérte, és erre a törvény lehetőséget biztosít. „A név szerinti szavazást mi kértük, azért, hogy lássuk, ki kit támogat” – mondta. Arra a kérdésre, hogy rendben van-e, hogy jogi végzettség nélküli jegyzője lesz Budaörsnek, azt válaszolta, „az rendben van-e, hogy az orvos végzettségű Kóka János volt a gazdasági miniszter?”. Azt is elmondta, hogy Almási Ibolya 24 éve dolgozik a közigazgatásban, több mint tíz évet töltött jegyzőként különböző önkormányzatoknál, és több mint három éve Budaörsön tevékenykedik, tehát „az elengedhetetlen helyismerete megvan”.

A jegyző jogállása:

Az államigazgatási feladatok ellátásában, valamint az államigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásában a kulcsszerep a jegyzőnek jut. A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, amelyet a képviselő-testület hoz létre az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására.

A képviselő-testület a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, a jogszabályi kikötés államigazgatási főiskolai vagy jogi végzettséget rögzít. Forrás: Magyarország.hu