Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Franciák építik a BS-utód stadiont

2000.11.23. 13:29
,,Nemzeti összefogás" helyett végül egy külföldi magáncég, a francia Bouygues vállalat vezette konzorcium közreműködésével épít az állam fedett stadiont a tavaly decemberben leégett Budapest Sportcsarnok helyén. A még idén decemberben megkezdődő, mintegy 21-23 milliárd forintos beruházás költségeinek kevesebb mint felét a 2002. augusztus 31. átadást követően, tizenkét év alatt fizeti ki az állam. Ezért cserébe azonban az új aréna, még húsz esztendőn keresztül a francia cég tulajdona, és az állam csupán évente húsz ingyennapot kap arra, hogy ott sport, illetve kulturális eseményeket szervezzen.
Az előzetes találgatásokkal ellentétben nem a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó brit, hanem a francia Bouygues vállalat vezette konzorcium nyerte a tavaly decemberben leégett Budapest Sportcsarnok helyén épülő aréna kivitelezésére kiírt pályázatot. Így végül az állam nem a Deutsch Tamás sportminiszter által tavasszal ,,nemzeti összefogás sikertörténeteként" emlegetett módon, hanem egy magánbefektetővel karöltve valósítja meg a mintegy 21-23 milliárd forintos (80-90 millió eurós), még az idén megkezdődő beruházást.

Átadás 2002 augusztusában

A régi BS helyén felépülő új, az ígéretek szerint már a XXI. század minden kihívásának megfelelő, és bármely hagyományos teremsportág olimpiai befogadására alkalmas csarnokot a szerződés szerint a francia partner 2002. augusztus 31-ig adja át, és még húsz évig övé a csarnok üzemeltetési joga, annak kockázataival és költségeivel együtt. Az építés és az üzemeltetés költsége 22 évre 65 milliárd forint. Az állam ezen ideig csupán, Deutsch megfogalmazása szerint ,,húsz ingyennapot" kap évente, amelyek sportszövetségek és kulturális események rendezői közötti elosztásáról nyílt pályázat alapján a sporttárca vezetője dönt majd.

Felszállt a füst
Ennek fejében az állam a konzorciumnak csupán az átadást követően kezd fizetni, és tizenkét éven keresztül, az építési és üzemeltetési költség valamivel kevesebb mint a felét törleszti, akkor is csak ha hibátlanul és határidőre készül el az aréna. A megállapodás szerint, amennyiben a franciák augusztus 31-ig nem teljesítik vállalásaikat, az összes építési költség tíz százalékának megfelelő összeg üti az állam markát.

A nyertes cég vállalta továbbá, hogy a teljes építési költség legalább hetven százalékát magyar beszerzésekre költi: így magyar alvállalkozókkal és beszállítókkal és a lehetőségek szerint magyar anyagokkal és eszközökkel építkeznek majd.

A szerződés alapján az ISM folyamatos ellenőrzést gyakorol az építkezés felett, tehát például minden terv megvalósításához a beleegyezése szükséges.

A közadakozásból befolyt milliókat az ISM használja fel

Az Index kérdésére a sportminiszter elmondta, hogy a közadakozásból befolyt 118 millió forintot, illetve a parlamenti képviselők 13. havi fizetéséből összegyűlt harminc milliót ,,beépítik az állami költségekbe", amelyekről, mint Fürjes Balázs miniszteri biztos hozzátette, hamarosan részletes elszámolást fog benyújtani az Állami Számvevőszékhez.

Ezek a költségek egyébként Járai Zsigmond pénzügyminiszter elmondása alapján 2001-ben hatszáz, míg 2002-ben háromszáz millió forinttal terhelik meg a büdzsét.

,,Csomagban vásárolt sztárok"

A BS újjáépítésére, majd később az új csarnok építésére kiírt pályázaton öt cég indult, majd végül ketten maradtak versenyben. Fürjes Balázs indoklása szerint a győztes francia cég minden kategóriában, így például az átadás határideje, az üzemeltetésben való jártasság vagy a költségmegoszlás tekintetében is jobb ajánlattal állt elő.

A szerződésben foglalt húsz éven keresztül a csarnokot a francia Horode cég üzemelteti, amely többek között a párizsi Bercy sportcsarnoknál és a Stade de France stadionnál már szerzett ilyen irányú tapasztalatokat. A cég egyébként, ahogy Deutsch kiemelte, több helyszínre vásárol meg egy adott eseményt, így Magyarországra az egy ,,csomagban vásárolt sztárok" között olyanok is eljutnak majd, akiket az ország másként nem tudna megfizetni.

Az üzemeltetés nyereségessége döntött

Az üzemeltetés nyereségessége volt egyébként az a tényező, amely miatt végül nem a sokáig hangoztatott és a PM által is támogatott újjáépítés, hanem a bontás és egy teljesen új csarnok kivitelezése mellett döntöttek. A régi BS üzemeltetése ugyanis kialakítása folytán nem hozott profitot. Az üzemeltetésből származó nyereség, egy egyenlőre nem meghatározott küszöbérték alatt a befektetőt illeti, míg afölött, szintén nem meghatározott mértékben az állam is részt kap.