Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Brit csontliszt a hazai gyógyszergyártásban?

2001.03.07. 14:06
Négy alkalommal is érkezett brit csontliszt Magyarországra 1991-1996 között, annak ellenére, hogy már 1988-ban észlelték, hogy a csont-, és húslisztnek szerepe van a szivacsos agysorvadás kór (BSE) terjedésében. A készítmények behozatalát a Medimpex Rt. bonyolította, de a cégnek már nincsenek meg az adatai a felhasználás formájáról. A vámtarifaszámok alapján komoly az esély, hogy a csontlisztet a gyógyszeriparban alkalmazták kiegészítő vagy vivőanyagként - adta hírül a Világgazdaság. A száj- és körömfájásjárvány veszélye miatt Franciaországban bezárták az állatkerteket és a lóversenypályákat. Mongólia után a tőle nyugatra fekvő Kirgizisztánban is felütötte fejét a fertőzés.
A kilencvenes évek első felében négy alkalommal érkezett Magyarországra brit csontliszt. A szállítmányok mennyisége évente körülbelül 1-3 tonnát tett ki. A behozatal tényét megerősítette a Kopint-Datorg Rt. és a Külügyminisztérium is. A készítmények behozatalát valószínűleg a Medimpex Rt. intézte, de a cég számítógépes rendszere csak az elmúlt öt év információit tartalmazza, ezért nem tudnak konkrét információkkal szolgálni a felhasználás módjáról. Nagy-Britanniában már 1988-ban kimutatták, hogy a csont és húsliszt is terjeszti a BSE-fertőzést. Valószínűleg a két időszak között is importáltunk csontlisztet, de arról már semmilyen irat nem maradt fenn, hogy 1991 előtt milyen és mekkora szállítmányok érkeztek a szigetországból

Megváltozhat hazánk besorolása
Az eset kapcsán megváltozhat Magyarország besorolása is. Az Európai Bizottság agrárfőigazgatósága ugyanis négy csoportba sorolja az országokat a földrajzi kockázati tényező alapján. Az első csoportba azok az országok tartoznak, ahol kicsi az esély arra hogy előforduljanak megbetegedések. A második csoport tagjai lehetnek azok, ahol valószínűtlen a járvány előfordulása, de már létezik valamilyen kockázati tényező. A harmadik az, ahol még nem jelent meg a betegség, de valószínűleg jelen vannak a kórokozók. A negyedik, utolsó csoport tagjai pedig azok az országok lesznek, ahol már regisztrálhatóak a megbetegedések.

Kelet-Európa országai eddig azzal érveltek, hogy az állatállomány egészséges, és teljes mértékben kizárható a megbetegedések valószínűsége. Most új megvilágításba kerül az ügy, és úgy tűnik, hogy Magyarország a legjobb esetben is csupán a második csoport tagja lehet. Ennek viszont az a feltétele, hogy legalább hat éve folyamatosan szűréseket kellene végezni az állatállományban. Ezeket a vizsgálatokat viszont nem végezték el..

Takarmányozásba nem kerülhetett az anyag

Az FVM a vámtarifaszámok (HS kód) alapján kizártnak tarja, hogy a csontlisztet takarmányozásra használták volna fel. A kérdéses termékek HS kódja 0506-tal kezdődik - mondta el az Indexnek Földi Zsolt, a minisztérium állategészségügyi főosztályának munkatársa. A takarmányozásra szánt csontkészítmények kódjának első négy száma 2301, tehát nem állatok élelmezésére vásárolták. Egyébként is különbséget kell tenni csontpor és csontliszt között. A papírok alapján csontporról van szó, amit nem is lehetne takarmányozásra felhasználni.

A gyógyszeripar használta volna fel?

Nem kizárható, hogy gyógyszerkészítéshez használták fel a szállítmányokat. A gyógyszeriparban szokásos eljárás, hogy csontlisztet alkalmaznak kiegészítő vagy vivőanyagként. A csontliszt könnyen emészthető, és nem befolyásolja a gyógyszer hatását. Ezért az úgynevezett formulázási eljárás során a cukor- vagy szaharózszármazékok mellett gyakran alkalmazzák a csontlisztet is - tájékoztatott Dr. Erős István, a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem gyógyszertechnológiai tanszékének vezetője. Ezzel szemben az Országos Gyógyszerészeti Intézet munkatársa tagadta a csontliszt felhasználását.

A nagyobb gyógyszergyártó cégek nem használnak ilyen készítményeket. Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Rt. kommunikációs osztályának szóvivője szerint a cég emellett még tavaly végrehajtott egy vizsgálatot, hogy termékeik nem tartalmazhatják-e a BSE kórokozóját, és ez a teszt negatív eredményt hozott.

Újabb intézkedések a járvány miatt

Újabb biztonsági intézkedések meghozatalára kényszerült a száj és körömfájásjárvány megakadályozására létrehozott válságstáb. Nyugat-Magyarországon határozatlan időtartamra bezáratták az agrárpiacokat, és tilos a vásárok és az élőállat-bemutatók tartása is. Az állattelepeken is szigorításokat léptettek életbe. A juhok és szarvasmarhák közelébe csak a gondozóik kerülhetnek, miután átestek a megfelelő higiéniai eljárásokon. A felkészülés részeként kidolgoztak egy készenléti tervet is, amelynek alapján az állatorvosok a probléma megjelenése után azonnal képesek lesznek a cselekvésre.

Bezártak a francia állatkertek

Franciaországban további intézkedéseket léptettek életbe a fertőzés megelőzésére. Szerdán bezárják az állatkerteket, a műlovardákat és a lóversenyeket. Annak ellenére, hogy eddig egyetlen állatról sem bizonyosodott be, hogy beteg lenne, Jean Glavany mezőgazdasági miniszter megtiltotta a fertőzésveszélynek kitett állatok szállítását az országban. A vándorcirkuszok kérték, hogy azokkal az állataikkal, amelyek rezisztensek a fertőzésekre, és nem is terjeszthetik azt, hagy folytassák a turnéikat, de egyelőre nem kaptak rá engedélyt. Az Brüsszelben ülésező Európai Bizottság a járvány megfékezése miatt március 27-ig hosszabbította meg a Nagy - Brittaniára kimondott blokádot, és továbbra is kötelező minden a szigerországból érkező jármű fertőtlenítése. Hollandiában több mint 700 állatot pusztítottak el, a kór gyanúja mitt.

Kirgizisztánban is kitört a járvány

Mongólia után Kirgizisztánban is kitört a száj és körömfájásjárvány. A köztársaság kormánya szerdán jelentette be, hogy karantén kénytelen bevezetni Narin körzetben, mert két megyében is fertőzéseket regisztráltak. Eddig 130 olyan állatot találtak, amelyeken kimutatható a betegség. Első lépésként a két megye összes szarvasmarháját, mintegy hetvenezret állatot beoltanak. Az egész országra kiterjedő védóoltásra nincsennek meg az anyagi és technológiai feltételek, ezért próbálnak blokáddal védekezni a kór továbbterjedése ellen.

Kirgizisztán jelentős mennyiségben exportál élőállatot a tőle nyugatra fekvő Kazahsztánba és Üzbegisztánba is.