Mária
-6 °C
-2 °C

A Király utca is különcködik

2005.01.26. 19:14
A felújított és szerdán átadott Király utcából ugyanúgy hiányzik Budapest egyénisége, mint korábban felújított társaiból, mivel - más nagyvárosokkal ellentétben - nincs koncepció a fővárosi városképről. A látványos fejlődés elé néző utcaszakasz felújítása több mint 600 millió forintba került.

Héthónapos munka után Demszky Gábor fő-, Hunvald György VII. és Verók István VI. kerületi polgármester szerdán átadta a Király utca felújított, Nagymező utca és Deák tér közötti szakaszát. Az Index ezek után szakértőt és fényképezőgépet ragadott, hogy a 609 millió forintos beruházás eredményét közelebbről is megvizsgálja.

A felújítás számokban
#alt#
Tekintse meg képeinket!
4650 négyzetméter járdafelület kapott gránit díszburkolatot, 2158 négyzetméter aszfaltburkolatot fektettek le, és 117 gépkocsiparkolót alakítottak ki. Megújították a közvilágítást és 309 négyzetméternyi zöldfelületen 96 dézsás díszfát, valamint új padokat helyeztek el. A beruházás költsége 609 millió forint volt. A projektre a VII. és VI. kerületi önkormányzat fele-fele arányban 384 millió forinthoz jutott hozzá a főváros Stratégiai Alapjából vissza nem térítendő támogatásként. Idén 1,3 milliárd forintot fordít az Alapra a főváros.
Csökkentett forgalom?

A viszonylag forgalmas Király utcából egy csökkentett forgalmú utcát alakítottak ki, ahol a nagyobb hangsúly a gyalogosforgalomra esik. Az úttest ennek megfelelően kanyarog, a forgalmat fekvőrendőrök fogják vissza, a járókelőket díszburkolat fogadja.

Hogy a forgalom mennyire csökken majd, még nem tudni, szerda délelőtt mindenesetre úgy tűnt, lábteniszezésre még alkalmatlan volna az úttest, az első szerváig sem lehetett volna eljutni, annyi autó közlekedett az utcában.

A Nagykörút és a Deák tér között még mindig a Király utcán keresztül halad a legrövidebb út, annak ellenére, hogy Hunvald György polgármester az átadás sajtótájékoztatóján elmondta, a cél az volt, hogy csak a helyi autósok használják az utcát. Pedig van példa a megoldásra: a 9. kerületi, néhány évvel ezelőtt felújított Tompa Mihály utcának egyik szakaszában ellenkező irányú a forgalom, ezért áthaladni csak kerülőkkel lehet.

A múlt és a jelen összenéz

Az eddig két oldalon parkoló autók számára már csak az utca egyik oldalán van kialakított hely, a másik oldalra fasor és zöld szigetek (309 négyzetméteren) kerültek, a járdára parkolókat a pesti szlengben Demszky-karóknak nevezett fémoszlopok helyett, robosztus kőtuskók állítják meg.

Az utcát a szecessziós stílust utánzó kandeláberek, valamint a padok mellett derékmagasságban található olvasólámpák világítják meg. Az átlagos, öntöttvas padok ugyan passzolnak a lámpákhoz, de mintha a kissé erőltetett, és fantáziátlan múlt századi hangulat elütne a modern formákkal kombináló kőszegélyektől és -padkáktól.

A Király utca még romos állapotában is Budapest egyik legélettelibb utcájának számított, és a jövőben valószínűleg még nagyobb és drágább élet lesz itt. Elég csak a felújított Ráday utca vagy a Váci utca déli szakaszának átalakulására gondolni. Igaz, a kiülős helyekről itt le kell mondani: a járda túl keskeny a vendéglátók asztalainak.

A szecesszió felmelegítése

Az utcaképpel egyetlen igazi gond van a szakértő szerint, már ha a parttalan vitákba torkolló az esztétikai szempontokat ("Olyan, mint egy osztrák kisváros főutcája" - fogalmaz egy, az utcában lakó harmincas; "Nagyon szép és új " - feleli kérdésünkre egy idős hölgy) nem vesszük számba.

"A fejlesztéseknek hála kezdenek összeérni a gyalogosok utcák, terek* a belvárosban, de az elég kínos, hogy stílusukban semmi közük egymáshoz" - fejtette ki véleményét az Indexnek Zöldi Péter városrendező, építész.

A szakértő szerint ugyanis lehetetlen úgy egy egységes, budapesti városképet kialakítani, hogy legalább nyolc-tízféle színű, anyagú és elrendezésű útburkolat, járdaburkolat, kandeláber, fekvőrendőr kuszálja össze már most az összképet. Az új Király utca a templom más stílusban felújított környékével, a Liszt Ferenc térrel és a Nagymező utcával ér össze.

Az utca átadásának sajtóanyagából eközben az derül ki, a kandeláberek a 19. századi Király utca hangulatát idézik. Zöldi ugyanakkor nem érti, miért kell ragaszkodni a múlt előtti századhoz 2005-ben. "Ez némileg esztétikai kérdés, de mi a baj a modern utcavilágítással?" - teszi fel a kérdést a szakértő, akinek elmondása szerint az ilyen szecessziós kandeláberek amúgy sem voltak jellemző a Király utcára.

A tettenérhetetlen egység

Barcelonában és Berlinben, hozza fel Zöldi a nyugati példákat, létezik egységes városkép-koncepció, vagyis a tervezőknek bizonyos kritériumoknak meg kell felelni, ami a járda burkolatát, szegélyét és számos egyéb részletet illeti.

"Nem arról van szó, hogy mindennek ugyanolyannak kell lennie, de egy, csak Budapestre jellemző stílus, egy tettenérhető egység, ami egyébként a 20. század eleji városképre jellemző volt, elvárható lenne" - fogalmazott az Indexnek Zöldi.

Ilyen azonban nincs, mondta el a Király utca átadásának sajtótájékoztatóján Demszky Gábor főpolgármester az Indexnek arra a kérdésére, létezik-e egységes városkép-koncepciója Budapestnek. A főpolgármester szerint nincsen szükség uniformizálásra, a "sokszínűség sokkal fontosabb". A tervező irodáknak csupán a műszaki kritériumoknak kell megfelelniük egy-egy utcaszakasz felújításának megtervezésében, mondta el Demszky Gábor.

* - Liszt Ferenc tér, Nagymező utca, Király utcai templom; Erzsébet tér, Bazilika, Hercegprímás utca; Ráday utca, Szabó Ervin tér, Mikszáth tér; Váci utca