További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Kétszer is kért tanácsadást az AAM Tanácsadó Zrt-től az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKV.
Az Index múlt héten számolt be arról, hogy mintegy 2,5 milliárd forint értékben kötött 2007 decemberében két, ötéves keretszerződést az AAM-mel a BKV, a szerződéseken Antal Attila vezérigazgató aláírása szerepelt a közcég részéről.
Napi 8 óra tanácsadás 5 éven át
A BKV vezérigazgató-helyettesének beszámolója szerint az AAM 8410 munkaórát teljesített tanácsadás, projektvezetés címén a 4-es metró porjektjében 22 fővel 2007-ben. Ez 168 millió forintot jelent, amit Balogh elmondása szerint 4 (2 db. 49,5 milliós, 1 db 9 milliós, 1 db ~60 milliós) szerződésben rögzítettek - a cég 20 ezer forintos átlagórabérrel dolgozott. 2007 végén 2012 végéig újabb két keretszerződést kötött a BKV az AAM-mel - mellőzve a nyílt eljárást - összesen 2,5 milliárd forint értékben, amiből a 4-es metró projektjére kötött szerződés 1,875 milliárd forint. Ha a Balogh által említett 20 ezres átlagórabérből indulunk ki, akkor ennyi pénzért az AAM tanácsaadóinak napi 8 órában kell 12 fővel 5 éven keresztül tanácsot adnia a metróberuházást menedzselő DBR irodának, ráadásul nem is akármilyet: ugyanis a szerződés vezetői, menedzseri tanácsadásról szól. A DBR-iroda jelenleg 20 fős, de a BKV-ból idén újabb szakemberek érkeznek az eddigiek mellé.
A BKV a nyilvánosságot nem értesítette, hogy ennyi pénzt kíván elkölteni az adófizetők pénzéből tanácsokra: egy előminősített listából választotta ki az AAM-et.
A BKV kiemelt tanácsadója
Mint arról Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgatója a fővárosi közgyűlés előtt beszámolt az egyik, 1,9 milliárd forintról szóló tanácsadói szerződést a 4-es metró projekt megsegítésére köttetett, a másik alapján, amely 625 millió forintról szól, az AAM a BKV kiemelt projektjeiben nyújt segítséget.
A múlt hét csütörtökön kérdezősködő városatyáknak Balogh arról is beszámolt ez a BKV 50 kiemelt projektjéből 12-t jelent, a többi között: elektronikus jegyrendszer (e-ticketing), új tarifarendszer kialakítása, utastájékoztatás, likviditási programok, paraméterkönyv átalakítása, a társaság regionális szerepkörének kialakítása, szakszervezeti és érdekképviseleti tárgyalások stb.
A felsorolásban szerepel kiemelt projektként az elektronikus jegyrendszer (vagy: villanyjegy) is. A BKV évek óta próbálja tető alá hozni a projektet, Antal elődje, Aba Botond Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt jelentették be 2004 decemberében, hogy 2007 végére (!) csipkártyával lehet fizetni a buszokon, villamosokon, a metróban pedig beengedő kapuk lesznek, mint Kijevben, Párizsban vagy Barcelonában. A rendszer költségét előbb 10 majd 20 milliárd forintra becsülték.
Aba Botond is kért tanácsot
A rendszer olyannyira előkészített volt 2006 júliusának végén, hogy kiépítésére tendert írt ki a BKV, majd mégis érvénytelenítette a közbeszerzési eljárást. Az indok: a két érvényes - a T-Systemstől és az EDS-től érkezett - ajánlat túl drágának bizonyult, a 20 milliárdosra tervezett költségek 60-70 milliárd forintra nőttek.
Pedig a BKV éppen két hónappal azelőtt, 2006 május 24-én nyert el tanácsadói szerződést az AAM-mel. A 257 millió forint értékű szerződés tárgya: "ELEKTRA Budapest Elektronikus Jegyrendszer" tanácsadói tevékenysége. (Ezúttal nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.)
Vagyis a BKV 2006 májusa óta két szerződés alapján kérhet tanácsot ugyanattól a cégtől ugyanabban a projektben, amiről egyébként továbbra sem lehet tudni, mikorra valósul meg.
BKV-s forrásból egyébként úgy tudjuk, az elektronikus jegyrendszer előkészítése nem állt meg, de egyelőre nem elméleti akadályai vannak elindításának: pénz nincs rá, hiányzik az első ütemhez szükséges 15 milliárd forint. Az első ütemben két év alatt kiépítenék a HÉV, a metró és a kisföldalatti állomásain a beengedő kapukat, a második ütemben pedig a felszíni közlekedést (troli, busz, villamos) szerelnék fel elektronikus jegykezelőkkel.
A főváros nem tervezi, hogy állja a rendszer költségeit, ezért olyan befektetőt kell találnia a cégnek, aki saját költségén megépíti és működteti a rendszert, majd egy idő után átadja a BKV-nak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
