Zalán
6 °C
19 °C

4-es metró: Demszky hurráoptimizmusa töretlen

2007.03.14. 17:20
Sok minden kiderült az Etele téri végállomáson tartott sajtótájékoztatón a 4-es metró projektjéről, például az, hogy 43 milliárd forinttal már túllőttek a célon. Bár a fővárosi vezetés elismerte, hogy már 485 milliárd forintnál tart a projekt összköltsége, arra nem tudtak válaszolni, ha az unió nem, ki fogja fizetni a költségeket.

"Továbbra is épül a 4-es metró, megépítését semmi nem fenyegeti" - mondta Demszky Gábor főpolgármester az metróépítés Etele téri helyszínén szerdán délután, néhány nappal azután, hogy kiderült, az unió a vártnál jelentősen kevesebb összeggel támogatná a metróberuházást.

Látványépítkezés

Bár az újságírók kérdéseire Demszkyn kívül a szocialista Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és az SZDSZ-es Dancs Gábor képviselő is megpróbált válaszolni, megnyugtató választ nem tudtak adni arra, hogy még miből lesz pénz a 4-es metróra.

Az újságírókat az építkezés kellős közepére terelték, a sajtótájékoztató ideje alatt pedig néhány tucat munkás látványosan kalapált vagy éppen fűrészelt valamit, demonstrálva, hogy az építkezés gőzerővel folyik.

A dolog csak azért szúrt szemet, mert amikor annak idején a főváros és a BKV vezetése egy bécsi gyárlátogatáson bemutatta a sajtónak a készülő Combino villamosokat, a potentátok nem győzték hangsúlyozni, a munkások direkt a sajtó kedvéért akasztották a szögre a sarokcsiszolókat.

Már 43 milliárddal túllépték a költségeket

Annyi mindenesetre kiderült, hogy a metróépítés 1. szakasza 354 milliárd forintba, a 2. szakasz 131 milliárd forintba kerül a kapcsolódó beruházásokkal együtt, vagyis összesen 485 milliárd forintba kerül a beruházás.

Demszky Gábor elmondta, az eddig a leszerződött 237 milliárd forintból 43 milliárd forint a költségtúllépés, vagyis a projekt harmadánál ennyivel már biztosan drágább lesz a beruházás.

Átszervezések a metróirodánál
Nem leváltották, csak áthelyezték a metróépítés lebonyolításáért felelős DBR iroda vezetőjét, Gulyás Lászlót. Helyét a MÁV-tól érkező Balogh Árpád veszi át. Két új intézmény is alakul a metróépítés koordinálására: a projektfelügyelő bizottság és a projektirányító bizottság. Előbbinek tagja Antal Attila, a BKV vezérigazgatója, Beleznay Éva megbízott főépítész, Becker László metróbiztos, Tiba Zsolt főjegyző és Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesek. Utóbbit Antal Attila vezeti, és tagjai a fővárosi illetékes ügyosztályok, a DBR és a BKV illetékesei.

Arra a kérdésre azonban már nem érkezett egyértelmű válasz, hogy ki fogja kifizetni a metróépítés költségeit, miközben a főváros továbbra is ragaszkodik a 2. szakasz megépítéséhez is.

Az uniótól 70-250 milliárdra számítanak

Dancs Gábor - noha korábban "homályos alakok" meg nem erősített információiként aposztrofálta az Index értesüléseit az Európai Bizottság kemény feltételeiről - most elárulta, hogy a magyar tárgyalófelek "leestek a székről", amikor kiderült a metróprojektet a vártnál sokkal kevesebb pénzzel támogatná az unió.

Dancs szerint az uniós támogatás mértéke 70-250 milliárd forint körül alakulhat, ám, hogy ez most csak az 1. szakaszra, annak is csak az alapberuházására (kapcsolódó felszíni beruházások nélkül), illetve a 2. szakaszra is vonatkozik, nem tudott egyértelmű választ adni.

Bár Dancs kijelentette, hogy az EU-nak nem voltak szakmai kifogásai a projekttel kapcsolatban, azt ő is elismerte, hogy az unió csak az alapberuházás bizonyos részprojektjeit (alagútfúrás, szerelvények beszerzése, biztosító berendezések, vágányzat) támogatná 50-80 százalékkal.

118 milliárd forintot már biztos ki kell fizetnie a fővárosnak

A metró finanszírozásának kérdéséről a kép tehát nem állt össze, ezért megpróbáljuk az eddigi információk alapján összeszedni, mire lehet számítani.

A metróberuházást alapvetően két részre lehet bontani: az alapberuházás a földalatti létesítményeket jelenti (alagút, állomások, vágányzat, egyéb műszaki berendezések), a kapcsolódó felszíni beruházások pedig minden mást, ami a metróból a felszínen látszik: az állomások környéke, térrendezés, forgalmi csomópontok átépítése.

Az 1. szakasz (Etele tér-Baross tér, 10 állomás) alapberuházása - a jelenlegi becslések, a megkötött szerződések, és az unió által előírt 10 százalékos tartalék alapján - jelenleg 304,7 milliárd forint. A kapcsolódó felszíni beruházások (pl. Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér átépítése) 49, 7 milliárd forintot tesznek ki.

A 2. szakasz (Baross tér-Bosnyák tér, 4 állomás) alapberuházása a mérnöki becslések alapján 86 milliárd forintba, a felszíni beruházások 35 milliárd forintba kerülnek, a főváros tájékoztatása szerint 121 milliárd forint összesen.

A metró két szakaszának finanszírozásáról a metrótörvény rendelkezik: eszerint az állam csak az alapberuházás költségeinek 79, a főváros 21 százalékát állja. Minden további költségtúllépés - így az eddig felmerült 43 milliárd forint - és a felszíni beruházások a fővárost terhelik.

Ha a főváros vállalja a törvényben 264,4 milliárdra becsült beruházás 21 százalékának finanszírozását, az állam hozzáteszi a maga 79 százalékát, vagyis 209 milliárd forintot, de csak ennyit. A metró nem várt költségei ugyanis nem szerepelnek a konvergenciaprogramban, a kormány pedig - az eddigi nyilatkozatok szerint - ragaszkodik a sarokszámokhoz.

Eszerint ha a főváros ragaszkodik mindkét szakaszhoz, akkor a felszíni beruházások és a költségtúllépés összesen 118 milliárdos költségét már biztosan ki kell fizetni, az alapberuházás 21 százalékos fővárosi és 79 százalékos állami részére lehet pályázni a kohéziós alapnál.

Ki ad kétszázmilliárd forintot?

A kormány közlése szerint a metró 340 milliárd forinttal (1,358 milliárd euróval) szerepel az unió kohéziós alapjára pályázó projektek között, miközben a főváros jelenleg 485 milliárd forintra taksálja a 4-es metró első két szakaszának összes költségét.

A magyar fél arra számított, hogy a projekt legalább 60-70 százalékos, 200-250 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásban részesül, az unió álláspontja azonban az, hogy legfeljebb 100-120 milliárd euróval száll be, de reális a - Dancs Gábor által is említett - 70 milliárdos szerepvállalás. (Ennek az az oka, hogy az unió csak a projekt egyes részeinek 50-80 százalékát támogatná.)

Vagyis ha a 485 milliárd forintból az állam csak a törvény szerint rá eső rész 200 milliárd, az unió 70-120 milliárd forintot költene a metróra, valahonnan 165-215 milliárd forintot elő kell keríteni. Erre pedig a 450 milliárd forintos évi költségvetéssel működő főváros aligha lesz képes.

Választott már utasbiztosítást?

Több mint 50 ajánlat, akár napi 161 Ft-tól!

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön! London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút.