Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Isten dicsőségére mar a tárcsa

Beindult a 4-es metró alagútfúrásának próbaüzeme

2007.04.03. 15:43
Megpörgették a 4-es metró alagútépítő-pajzsának marótárcsáját az Etele téren. Az alagutakat pap szentelte fel, és meg is keresztelték őket, bár csak jövő héten indul a próbaüzem. Ha minden jól megy, a pajzsok 2009 májusában bukkanak ismét elő az első szakasz másik végállomásán, a Baross téren. Demszky port, zajt és dugót, illetve egy gyönyörű metrót ígért a fővárosiaknak.

Két éven át problémákat, port, zajt és közlekedési dugókat okoz majd a metróépítés, de 2010-re egy korszerű, gyönyörű, 21. századi, minden igényt kielégítő metróval lesz gazdagabb Budapest, mondta Demszky Gábor főpolgármester, mielőtt megáldották és beindították volna a 4-es metró alagútját építő fúrópajzs marótárcsáját az Etele téren.

A siker kovácsai az alagút kapujában

A próbaüzemmel tulajdonképpen elkezdődött a 40 éve kiötlött, 15 éven át húzódó metróprojekt első, 7,4 kilométeres szakaszának építése: a két párhuzamosan futó alagútban a két pajzs 25 hónap alatt ér el az Etele tértől a Baross térig. Ha minden zökkenőmentesen megy a két gépezet 2009 májusában érkezik meg a Keleti pályaudvarra.


Nézze meg képeinket!

"A sikernek sok kovácsa van, ezért jöttünk el ide szép számmal - köszöntötte az Etele téri gödör alján gyülekező mérnököket, politikusokat és újságírókat a főpolgármester. - Már látni az alagút elejét, a szavak után végre a tettek következnek."

A 4-es metró átadását a 10 állomással együtt 2010 végére ígéri jelenleg a főváros. A határidők tarthatók, az engedélyek rendben vannak, "az alapberuházás fölött kisütött a nap", közölte az Indexszel Becker László metróbiztos, aki szerint a felszíni beruházásokkal (állomások környéke, térrendezés, stb.) kapcsolatban merülhetnek föl még problémák, de ez már a metróépítést nem érinti.

Ne késlekedjetek!

A metróépítés határidejének dátumával úgy látszik, csak a politikusok szeretnek dobálózni, a helyszínen faggatott mérnökök, nem bocsátkoztak találgatásokba. Mindenesetre a munkások beszélgetéséből kiderült, a fúrópajzs valójában csak jövő hét kedden kezdi el kétévesre becsült munkáját.

Délután a főváros is helyesbített: holnap még egyszer beindítják a tárcsát, de a húsvéti szünet miatt, csak jövő héten, április 10-én indul az igazi próbaüzem.

A késlekedéssel kapcsolatban Demszky is keményebb hangot ütött meg: "Arra kérem a kivitelezőket, hogy vegyék komolyan a határidőket: szerkezetkész állomásoknak kell várniuk a pajzsot."

A két pajzs leállása esetén ugyanis a kivitelező BAMCO 50 millió forintos napi kötbért követelhet a beruházótól, vagyis a BKV-tól. Ha a leállás a beruházó hibájából (építési engedélyek késedelmes elintézése pl.) történt, a BKV-nak kell fizetnie, ha az állomások építői csúsztak, akkor nekik.

Istend dicsőségére épül a metró

A két alagutat a bányászhagyományoknak megfelelően az oroszlányi fúvós bányászzenekar csinnadrattája közepette áldotta meg Forgács Alajos atya, a Szent Gellért téri templom plébánosa.

"Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők" - idézett a 127. zsoltárból a pap, majd Isten áldását kérte az "emberek javáért, Budapest közlekedéséért" fáradozó munkásokra, hogy baleset ne érje őket, és megépülhessen a 4-es metró - a többi között - Isten dicsőségére.

Az alagútak keresztanyái

A két alagútnak nevet is adott két XI. kerületi celebritás: az "Északi-alagút keresztanya" szerepét Jánosi Zsuzsa világbajnok és olimpiai bronzérmes tőrvívó, a "Déli-alagút keresztanya" szerepét az 51 éve "a csillogó szemű hatéveseket a betűvetés tudományába bevezető" Román Éva tanítónéni vállalta magára, egy-egy pezsgősüveget robbantottak szét a géplánc oldalán.

Ezután a két keresztanya, Demszky, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, az alagútépítő BAMCO konzorcium projektfelelőse egyszerre megnyomták a marótárcsát indító gombot, ami annak rendje és módja szerint el is kezdett forogni, bár maga a pajzs még nem indult el.

Nem fúrnak, építenek

"Nem alagútfúrópajzs, hanem alagútépítő-pajzs" - javít ki egy alaposan beidegződött tévedést Bozsó Tamás, a projektet tanácsokkal, koordinációval segítő Eurometro Kft. munkatársa. Fúrópajzsot a sziklás hegyekben használnak, ahol elég csak fúrni a kemény kőzetbe, itt azonban építeni is kell: a földbe fúrt alagutat betongyűrűkkel bélelik ki.

Egyelőre csak próbaüzem kezdődik: az első 300 métert a 12-20 méter/napos átlagsebességhez képest jóval lassabban, 1,5 méter/napos sebességgel teszik meg a pajzsok. Ekkor még kijöhetnek a 100 méter hosszú géplánc gyermekbetegségei. Előbb az északi pajzs, 3 héttel később pedig a déli pajzs is elindul.

A giliszta sebessége

Egyhónapos próbaüzem után gyorsulnak fel a pajzsok. Budán 12-15 méteres, Pesten 15-20 méteres naponkénti átlagsebességgel haladnak majd, sebességük optimális esetben is sok mindentől függ: milyen a fúrandó kőzet, mennyire süllyednek a környéken található épületek.

A leállásokkal kalkuláltak is, 25 hónap alatt a 7,4 kilométeres alagutat alig 10 méteres naponkénti átlagsebességgel lehet megépíteni. Ugyanakkor Hagyó Miklós beszéde szerint legközelebb, szeptember 23-án, a Tétényi úti állomásnál bukkan elő az első pajzs.

Süllyedésre számítani kell

A nyomvonal 50 méteres körzetében felmérték az épületek állapotát, és ettől függően, összesen több ezer prizmával látták el a veszélyeztetett épületeket. A süllyedést lézerteodolittal mérik: a prizmákról visszaverődő sugarak alapján, 15 perces időközökben milliméteres pontossággal mérik a mozgásokat.

Bozsó elmondása szerint 15-20 milliméteres süllyedés megengedett, az épületekben repedések is keletkezhetnek.

Ha egy épület kritikus állapotba kerül, a megengedettnél jobban süllyedni kezd, a mérnökök riasztást kapnak, a süllyedés megállításához számos injektálási technikát vethetnek be. A legrosszabb esetben, ha menteni kell az embereket, a tűzoltókat riasztják.


Klikk!

A pajzs haladását a felszínen állva nem lehet majd érezni, a pajzs 15-30 méteres mélységben halad előre. A legkritikusabb helyzetekkel az állomások földbe vájt dobozainak elérésekor kell szembenézniük a mérnököknek: a pajzsnak ugyanis teljesen szigetelnie kell az alagutat, sem víz, sem iszap nem szivároghat.

24 órás műszak

Az állomásokon az alagútépítő gépláncot egyszerűen átvontatják. A budai oldalon összesen 180 ezer, a pestin 120 ezer köbméter földpépet ásnak ki, amit ma már nem a téglagyárak használnak fel, hanem szeméttelepek zárórétegét alkotják majd.

A pajzsok a hét minden napján 24 órás műszakban dolgoznak, bent 12-12 fő felügyeli őket, többségük külföldi (német és francia) mérnök, a kb. 30 főnyi magyar szakembergárda az egyéb feladatokat látja el.

Bár a két alagútnak van már neve, a két alagútépítő gépvakondnak még nincs, de Hagyó Miklós a budapesti hagyományokat követve szeretné, ha lenne: a névjavaslatokat a főváros honlapján lehet leadni.