Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Egységes térfigyelő rendszert terveznek Budapestre

2004.11.12. 13:45
Miután a térfigyelő kameráknak köszönhetően visszaszorult a köztéri bűnözés a Józsefvárosban, számos kerület próbálja követni az egykori "fekete bárány" példáját, olykor magáncégek kezébe adva a bűnesetek kezelését. Miközben a szaporodó kamerákkal kapcsolatban az ombudsman is egyre többet foglalkozik, a távlati terv az, hogy az egész várost behálózzák és egy központból irányítsák a budapesti rendszert. Az elképzelés azonban addig nem valósulhat meg, míg a 24 önkormányzat nem határozza el magát.
"Te ne fotózzá', mer' kimegyek és úgy megverlek, hogy anyádat leszopod!" - üvölt rám a VIII. kerületi Salétrom utca egyik földszinti lakásának ablakából egy atlétatrikós férfi, miközben baltával faragott arcára kiül a zéró tolerancia elve.

A fényképezőgépet leeresztem, majd szótlanul elfordulok, és azon gondolkozom, az miért nem zavarja ellenfelemet, hogy a pár száz méter hosszú utca két sarkán térfigyelő kamerák veszik egész nap minden mozdulatát. Aztán az is megfordul a fejemben, hogy kihívom és a kamera elé csalom. Elég jó a lábmunkám, ezért addig szökkengetnék előle ide-oda, amíg kiérkeznek a rendőrök, és jól rendreutasítják.

A józsefvárosi utcai prostítúció rövid története

#alt#
Tekintse meg képeinket!
Éppen a VIII. kerületi rendőrkapitányságról jövök ugyanis, ahol a messze földön híres, kurvákkal, stricikkel, autótolvajokkal leszámoló térfigyelő rendszerrel ismertetett meg a rendszer atyjának, Perlaki Attila ezredesnek a helyettese, a kerületi kapitányság bűnügyi osztályának vezetője.

Ács Péter egy másfél órás prezentációt tartott kiindulva Józsefváros 220 éves történetének kezdetétől, amikor a prostituáltak megjelentek, egészen addig, amíg el nem tűntek 2000 környékén. Az örömlányok ugyanis kulcsfontosságú pozíciót foglalnak el Magyarország legkomplexebb térfigyelő rendszerének kialakulásában.

Jelenleg 96 kamera figyeli a kerület kiemelt köztereit, ez a legtöbb kamerával működő rendszer a fővárosban. Persze nem sokáig, Budapest több kerülete is folyamatosan növeli rendszerét nem utolsó sorban a józsefvárosi példa hatására.

Bizonyíték hiányában

A rendszer kialakításának ötlete még 1999-ben fogant meg. A szabálysértési törvény módosítása ugyanis lehetővé tette, hogy a kisebb, nem bűncselekménynek minősülő eseteket gyorsított eljárásban folytassák le. Ettől fogva lehetőség volt arra, hogy a tetten ért elkövetőket (kéjelgők, zsebtolvajok stb.) már másnap bíróság elé állítsák, ahol a megrovástól az elzárásig megkapták kirótt büntetésüket.

Józsefváros problémája mégsem oldódott meg, több kéjelgéssel gyanúsított esetében nem lehetett bizonyítani, hogy valóban felajánlkozott-e a kuncsaftnak, vagy csak esti sétáját végezte éppen kihívó öltözékben. Ekkor vásárolta meg az első 12 kamerát a VIII. kerület számára a fővárosi önkormányzat és a BRFK kísérleti célból, a működtetést pedig a rendőrségre bízta. A bíróság ezután láthatta azokat a felvételeket, amelyeken megtörténik az üzletszerű kéjelgés felvezetése, azaz a szabálysértéseket bizonyítani lehetett.

Sziporkázó statisztikák

A fejlődés innentől kezdve töretlen volt: négy ütemben a kezdetben 12 kamerából mára 96 lett, a rendszer költségeit, összesen 272 millió forintot pedig a bűnözési statisztikákat látván örömmel állta a VIII. kerületi önkormányzat.

A rendőrség adatai szerint ugyanis a gépkocsilopások száma a 1997-es szint (305) 24 százalékára csökkent hat év alatt, tavaly 75 esetben kísérelték meg a pénzszerzésnek ezt a módját. Hasonlóan változtak a betörések számai, az 1997-es 1116-ról 386-ra csökkent a 2003-ban elkövetett esetek száma. Az utcai nyílt prostitúció szinte teljesen felszívódott, tavaly már csak 415 esetben kaptak rajta kuncsaftokat és lányokat. A nagy változás '98 és '99 fordulóján következett be. Hasonlóan jól reagált az ingatlanpiac is: a józsefvárosi átlagárak a legdinamikusabban emelkedtek az utóbbi években, a kerület fővárosi viszonylatban ma már középkategóriásnak számít.

A való világ

#alt#
A 1999-ben bevezetett rendszer nemcsak hasznosnak, de látványos szórakozásnak is bizonyult volna a tévénézők számára, ha az adatvédelmi ombudsman nem foglal állást az ügyben, és nem tiltja le a térfigyelő kamerák által lefilmezett és a rendőrségtől megszerzett felvételeket a televíziók képernyőjéről az elkövetők, sértettek személyiségi jogaira hivatkozva.

Pedig nem akármilyen dolog látni egy igazi késelést, ami az avatatlan szem számára először nem is tűnik többnek egy "Mi van, öreg, de meghíztál!" típusú, a máj környékére mért baráti pacsinál. A legjobb felvételeket nézhettem végig Áccsal, persze azokat, amiket a rendőrség a személyiségi jogokkkal összhangban kirakatba szán. Ezzel együtt azonban a gyakorlatban sem tűnik kivitelezhetetlennek az, hogy a járőr 0,5-2 perc leforgása alatt a helyszínre érjen.

A 96 kamerát 6 rendőr figyeli éjjel-nappal, a csoporthoz két járőr tartozik, akik riasztás esetén azonnal kiszállnak a helyszínre. A magyar térfigyelő rendszer ebből a szempontból eltér több nyugati nagyvárosban bevezetett gyakorlattól: Párizsban például, ahol 120 kamera teljesít szolgálatot, csak közlekedési kihágások lefülelésére használják a felvevőket, Londonban, ahol 900 kamera pásztázza az utcákat, csak lakossági bejelentésre mozdul a rendőrség, azaz visszakeresik az adott helyszínről készült felvételeket, és megkezdik az intézkedést.

Egy nap múlva letörlik

A térfigyelőrendszerek ellen több esetben tiltakoztak személyiségi jogi szervezetek, az ombudsman pedig úgy foglalt állást, adatvédelmi szempontból adatkezelésnek minősül a felvételek készítése, amire a rendőrséget a törvény hatalmazza föl. Állásfoglalása alapján azonban a rendőrség nem őrizheti meg a felvételeket, 24 óra múlva letörli őket, ez alól kivétel, ha a felvétel részét képezi valamilyen szabálysértésnek, büntetőeljárásnak.

Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a kamerákat kezelő rendőrök figyelmét kikerülve valakinek pénteken lopják el az autóját, de csak hétfőn veszi észre, mert a hétvégén nem volt otthon. A károsult feljelentést tesz, de a rendőrség már nem tudja visszakeresni az esetről készített filmet, kesereg Ács Péter, aki szerint az egynapos határidőt londoni mintára legalább 30-40 napra ki kellene bővíteni.

Az ombdusman előírása szerint figyelmeztetni kell a járókelőket a kamerák jelenlétére. Ez a rendőrség szerint meg is történt, amit előbb kétkedéssel fogadtam, aztán kigúvadt szemekkel végigjártam a Blaha Lujza teret, ahol nagy nehezen rá is akadtam a figyelmeztető táblákra.

Az adatvédelmi ombudsman a térfigyelő rendszerek esetében legutóbb éppen november elején foglalt állást: a 90, ma már többnyire működésképtelen kamerával felszerelt VII. kerületben ugyanis egy magáncég üzemeltette a rendszert (az önkormányzat november 4-ei hatállyal felmondta a szerződést). Péterfalvi Attila és a rendőrségi törvény szerint az ilyen tevékenység csak rendőr feladata lehet. Az önkormányzat szerepel is a Nagy Testvér Díj jelöltjei között. Az eset kapcsán Ács Péter alezredes felhívta a figyelmet arra, hatékonyság szempontjából sem mindegy, hogy ki figyeli a rendszert: közterület-fenntartó, vagyonvédelmi alkalmazott vagy rendőr.

Egységes budapesti renszer

A VIII. kerületi kapitányság a jövőben tovább bővíti rendszerét, kerületi bevetési központot hoznak létre, ahol az ügyeletes és a térfigyelők egy nagy képernyőkkel ellátott operatív irodában tudnak együttműködni. A távlati cél pedig a kerületek térfigyelő rendszereit egy integrált nagy egésszé szervezni, aminek irányítását egy, akár a Teve utcai BRFK-székházban felállított központ végezné. A tervet a főváros, a BRFK és a Belügyminisztérium is támogatja.

#alt#
Klikk a képre!
Erre azonban a közeljövőben kevés az esély, mutat rá Danielisz Béla, a Fővárosi Önkormányzat Városrendészeti Bizottságának MSZP-s elnöke, aki szerint az egész egyelőre egy "szép idea". A budapesti politikus az Indexnek elmondta, amíg az önkormányzatokat nem kötelezi törvény arra, hogy saját költségvetésükből rendvédelmi kiadásokra is fordítsanak, nem valószínű hogy ki fog épülni az egységes rendszer.

A VIII. kerület ebből a szempontból azért kivétel, mert az önkormányzat saját elhatározásából költött elég pénzt a feladatra. "Ha mind a 24 kerületben beismerik, hogy a magas költségek ellenére a térfigyelő rendszerrel hatékonyan szorítható vissza a közterületi bűnözés, akkor viszonylag gyorsan megvolna az egységes rendszer" - nyilakozta Danielisz az Indexnek.

Egy kamera beszerzési ára 1-1,5 millió forint, és még ugyanennyit elvisz az éves működési díj.

Nem vész el, átalakul

A fővárosi önkormányzat annyit tudott tenni, hogy egy műszaki ajánlást bocsátott ki 4-5 éve, amiben felhívta a kerületek figyelmét, a közbeszerzéseknél ügyeljenek a kompatibilitásra, és arra, hogy műszakilag a célnak megfelelő eszközöket szerezzenek be (bizonyos minimum felbontást produkálnia kell a kamerának, hogy az elkövetőről a bíróságon is megálló, bizonyító erejű felvétel készülhessen.)

A bűnözés visszaszorítására azonban a térfigyelő kamerák nem jelentenek tökéletes megoldást, figyelmeztet Danielisz és a rendszerkritikus civil szervezetek. Igaz ugyan, hogy a bekamerázott közterületről eltűnik, vagy radikálisan lecsökken a bűnözés, ám legtöbbször csak máshova költözik. A józsefvárosi nagy bekamerázás idején például a IX., illetve a XIV. kerületben kapott lendületet az alvilági élet az átköltöző bűnözők miatt, a prostitúció pedig körmönfontabb módon ugyan, de ugyanúgy folytatódik a magánlakásokban, vagy a be nem kamerázott Thököly úton is.

A hatalomgyakorlás eszköze?

Simon Éva jogász, a videokamerás adatkezelés veszélyeire figyelmeztető No Camera csoport egyik alapítója szerint Magyarországon a mai napig él egyfajta posztkommunista beidegződés, ami a hatóságoknak való kiszolgáltatottság elfogadását jelenti. Sőt a hatóságok mellett már az üzleti élet szereplői is folyamatosan veszélyeztetik privátszféránkat. A szervezet célja, hogy fellépjen az egyre nagyobb számban - a rendőrség és magánszemélyek által - telepített megfigyelőkamerák ellen, "mert azt gondoljuk, hogy az emberek megfigyelése vagy a megfigyeltség érzetének kialakítása alapvetően megváltoztatja viselkedésünket, korlátozza szabadságunkat" - érvel Simon.

A térfigyelő kamerák a No Camera csoport szerint a hatalomgyakorlás eszközei, amelyek nem megszüntetik a bűnözést, hanem kiszorítják más területekre, ugyanakkor folyamatosan kontrollálják mindennapi életünket, és a megfigyelők által elvárt normáknak megfelelő magatartásra ösztönöznek. A No Camera csoport webszájtot működtet (figyelnek.hu), amelyen a témával kapcsolatos írásokat közöl, és a kamerás adatkezelésekre vonatkozóan az adatvédelmi biztos állásfoglalását is kikérték, tőle azonban a csoport jogértelmezésével ellentétes véleményt kaptak. "Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a betekintés nem adatkezelés, ezért az álláspontja szerint nem rögzítő kamera működtetése nem jogellenes, a monitort bárki bármeddig nézheti, megfigyelheti, ki mit csinál az utcán." - mondta Simon.