Judit
-2 °C
8 °C

4-es metró: van másik

2006.12.12. 08:05
A 4-es metró árából meg lehetne építeni egy, az agglomerációban élőknek is megoldást jelentő vasútra járó metrót és egy Thököly úton futó gyorsvillamost, ráadásul a lehetőség még mindig nyitva áll a kormányzat előtt, amely uniós pénzekből finanszírozná a 4-es metró jelenlegi, pazarló tervét. Vagy a szent tehénhez még a közlekedési reformba belevágó gazdasági és közlekedési minisztérum sem mer hozzányúlni? Miért épít az ország 2006-ban egy 1972-es agyszüleményt?

"Elővárosi közlekedés..., ezt ebben a ciklusban meg kell csinálni!"
(Kóka János, november 28., m1, Nap-Kelte)

Cikksorozatunk első részében a 4-es metró jelenlegi tervével foglalkoztunk, ugyanis a Városi és Elővárosi Közlekedésért Egyesület (VEKE) friss tanulmánya szerint - ha ebben a formában épül meg - sosem térül meg a befektetett 300-400 milliárd forint. Szakemberek az utóbbi 16 évben több olcsóbb és Budapest közlekedése szempontjából kedvezőbb alternatívát felvetettek, ezeket az elképzeléseket járjuk körül, illetve azt, számolt-e ezekkel a kormányzat.

A Gyurcsány-kormány ősszel döntött úgy, hogy a metróépítés költségének államot terhelő 80 százalékát európai uniós pénzből finanszírozza. Azt, hogy ez pontosan hány milliárd forintot jelent, nem tudni, a 4-es metró beruházásának költségeiről maguk a tervezők sem tudnak.

A kormány e döntésével nemcsak a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-ben (NFT) szereplő, összesen körülbelül 420 milliárd forintos városi és elővárosi közlekedési projektcsomag megvalósulását veszélyezti, hanem saját közlekedésfejlesztési elveit is feladta.

Miközben ugyanis a 4-es metró uniós finanszírozása a budapesti elővárosi vasutak fejlesztésével, az 5-ös metróval (a budapesti észak-déli gyorsvasúttal), az 1-es és a 3-as villamosvonalak meghosszabbításával, a miskolci, a debreceni és a szegedi villamoshálózat fejlesztésével konkurál, ha az NFT közlekedési fejlesztési koncepcióját vesszük alapul, a belvárosi 4-es metró aligha rúghatna labdába (lásd a keretest).

A kormány decemberben dönt a Brüsszelbe küldendő projektekről, bár sokak szerint már eldöntött a meccs a 4-es vonal javára.

A kormány a városi közlekedésről
A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése. Célunk a városok elérhetőségének és átjárhatóságának javítása, és a városi közlekedés zsúfoltságának enyhítése. Mindezt oly módon kívánjuk elérni, hogy elmozdulást érjünk el az egyéni közlekedés felől a korszerű, kényelmes, ütemes menetrendet biztosító, környezetbarát közösségi módok használata felé. (...) A közösségi közlekedés feltételeinek javulását elsősorban a nagy tömegek környezetbarát és akadálymentes szállítását biztosító kötöttpályás közlekedés korszerűsítése és az intermodális szolgáltatások fejlesztése révén kívánjuk elérni. (...) Az intermodális csomópontok kialakítását elsősorban vasútállomásokhoz kapcsoltan preferáljuk, ezek tér- és gazdaság/szolgáltatás-szervező szerepét erősíteni kívánjuk. Fontos eleme a fejlesztéseknek az elővárosi vasútra/metróra a városon kívül busszal, azon belül villamossal ráhordó hálózati elemek összehangolása. (...) Elsősorban a nagy tömegek szállítását környezetbarát módon biztosító kötöttpályás közlekedés (Bp-en a villamos, metró - észak-déli gyorsvasút, a vidéki nagyvárosokban: Debrecen, Miskolc, Szeged,villamos) korszerűsítése a cél. (Részlet az NFT II.-ből)

A VEKE, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2001-ben készült tanulmánya szerint a 4-es metró jelenlegi formájában gazdaságilag pazarló. A projekttel azonban van egy másik probléma is: éppen a fejleszteni kívánt budapesti és agglomerációs tömegközlekedést hagyja figyelmen kívül, illetve megvalósulása esetén a következő 20 évre tartósítja a régió áldatlan közlekedési állapotát, a csúcsidei dugókat és a tömegközlekedés évről évre romló színvonalát.

Budapest és az agglomeráció tömegközlekedésénak ugyanis alapvető hiányossága, hogy nem egy jól működő hálózat, inkább kényelmetlen átszállásokkal működő vonalak (busz-, metró-, vonat-, HÉV- stb.) nem túl hatékony szövevénye. Ezt a 30 évvel ezelőtti trendet követi a 4-es metró jelenlegi terve is. A tömeközlekedésben ma már nem lehet kizárólag mennyiségi szempontokat figyelembe venni, azaz pusztán nagy kapacitású vonalakat létrehozni - az utazás kényelme legalább ilyen fontos kérdés.

Ezt az idejétmúlt gondolkodást jól példázza a 4-es metró projektjének tervezését, menedzselését végző DBR iroda igazgatójának, Gulyás Lászlónak egy korábbi cikk kapcsán az Indexnek tett nyilatkozata, miszerint "a 4-es metrónak nem az agglomeráció kiszolgálása a feladata, hanem a túlzsúfolt belváros levegőhöz juttatása, a felszíni villamosok, buszok kiváltása." A felszíni közlekedés megszűntetésével ("kiváltásával") azonban az utcát az autók fogják átvenni.

Ennek a levét pedig minden budapesti és a főváros vonzáskörzetében élő megissza főpolgármestertől kezdve az érdi óvónőig: csúcsidei zsúfoltság közúton, folyamatosan romló színvonal a tömegközlekedési járműveken. A rendszer minőségével egyre többen elégedetlenek: mind többen ülnek át autóba, vagyis romlik az egyéni és a tömegközlekedők aránya, főleg a város peremkerületeiben és az agglomerációban, amik közlekedése nem illeszkedik szervesen a városéhoz. A tömegközlekedés (MÁV, Volánbusz, BKV) ugyanis kiszámíthatatlan, az utazás sok időbe telik, a sok átszállás miatt fárasztó és kényelmetlen, a járművek zsúfoltak.

Az állni kényszerülő utas az elsők között választja az autót. Míg a belvárosban a közlekedők 40 százaléka használ autót (a 80-as években ez csak 10-20 százalék volt!), addig a külső részen 65-70 százalékuk, ez az arány pedig évről évre romlik.

Mi a modern tömegközlekedés most?
A modern nagyvárosi tömegközlekedés (lásd Európa számos városát) kétszintes: egyik szintje a nagyváros agglomerációs gyűrűjét a városközponttal összekötő gyorsvasúti rendszer, amivel - itthoni viszonylatban - akár Székesfehérvárról vagy Rákoskeresztúrról be lehetne vonatozni a Kálvin térre átszállás nélkül. A rendszer másik szintje az olyan helyi közlekedés, amelynek sűrű hálózata lefedi a gerincvonalak közötti területet, ilyenek a sűrűn megálló, elágazó villamosvonalak, és az őket kiegészítő trolibuszok és buszok. Hasonló átjárható (vasút-metró) üzemmódú gyorsvasúti vonalak szerte a világon, a legkülönbözőbb adottságú városokban léteznek. Tokió 12 metróvonala közül a 10 újabb ilyen jellegű, de más japán városokban is, mint pl. a Budapest méretű Kiotóban is található hasonló vonal. De nem kell ilyen messze menni, Londonban, Milánóban és Párizsban is van vasútvonalakon közlekedő metró vagy metróként használható vasúti alagút. Német városokban is gyakori a vegyes, illetve átjárható üzemmód, pl. a hannoveri villamosok is egyes szakaszokon földalattiként üzemeltek, mielőtt Budapestre érkeztek volna, de példaértékű lehet a müncheni S-Bahn hálózat. Karlsruhébe a villamos nemcsak a belvárosban döcög, de a külváros felé a vonatsíneken óránkénti 120 kilométeres sebességgel száguldozik. Itthon még a 2-es metró és a HÉV vonalát sem képesek összekapcsolni, olyan nevetséges, és hazug érvekre támaszkodva, hogy az "technikailag lehetetlen", miközben a projekt még a városfejlesztési tervben, Demszky Podmaniczky-programjában is szerepel. A témáról még bővebben >>

A városi közlekedés és nem mellesleg a BKV nyomorúságos gazdasági helyzetét pedig csak és kizárólag az utasok számának növekedése oldhatja meg, hiszen a megszorító csomagokban szereplő jegyáremelés, járatritkítás csak a bliccelők és az autósok számát növeli, a bevételt kevésbé. A kör pedig bezárul, hiszen minél kevesebben tömegközlekednek, annál kevesebb pénz jut a fejlesztésre, ami miatt még kevesebben választják a BKV-t. A közvetett csatornákon (balesetek, zaj és légszennyezés, fárasztó utazás, időveszteség stb.) megjelenő költségek horribilis veszteséget jelentenek Budapestnek.

A felsorolt a problémákon a 4-es metró vajmi keveset fog javítani, a kényszerátszállások száma az utasok nagyobb részének megmarad, több esetben nő is, miközben az utazási idő nem rövidül jelentősen, esetenként még hosszabbodik is. Az Érd irányából vonaton érkező utasnak ugyanúgy át kell majd szállnia a metróra, legfeljebb a Déli és a Kelenföldi pályaudvar között választhat. Az újpalotai utas helyzetét pedig cikkünk első részében érzékeltettük, a Budapesten a legtragikusabb tömegközlekedéssel küszködő rákoskeresztúriak pedig megint kimaradnak a buliból.

Nem túlzunk, ha azt állítjuk, a 23 fővárosi kerületből 17 semmit nem érez majd a beruházás hatásaiból, de az érintett 6 számára sem lesz egyértelműen rózsás a kép. Az egész város veszít azzal, hogy a horribilis összegeket felemésztő beruházás arányaiban "kis területre" fókuszálódik, miközben elapasztja a forrásokat más, hasznosabb beruházások előtt.

Van másik!

A főváros vezetésének, illetve 2007 és 2013 a közlekedés fejlesztésére 1700 milliárd forintot költeni kívánó kormányzat előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a 4-es metró projektjét a mai szükségletek szerint, az agglomeráció és a peremkerületek bevonásával alakítsák át. Hiszen a VEKE és a műegyetem számításai szerint a metróba fektetett pénz éppen a csekély időmegtakarítás miatt nem térül meg.

Nem kevés potenciális, peremkerületi, agglomerációs utasról van szó, akik akár 5-15 percet is megspórolhatnak egy elővárosi forgalmat is bonyolító, újratervezett 4-es metróval, amely a beruházás megtérülési mutatóit radikálisan javítaná. Erre nemcsak a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), de évekkel ezelőtt a M4+ Team, illetve a BME mérnökei is rámutattak.

A "4-es metró plusz" ötletét már 2002-ben felvetette Ács Balázs várostervező-közgazdász és István György közlekedésmérnök-hallgató, az M4+ Team tagjai. Az elképzelés szerint a metró csak a Keleti és a Kelenföldi pályaudvar között közlekedne a föld alatt, míg az agglomerációban a MÁV vonalán, a vasútállomásokon gyűjtené össze az utasokat, pontosan úgy, ahogy az 5-ös metró a csepeli és a szentendrei HÉV vonalán teszi majd. Cikkünk első részében ismertetett VEKE-tanulmány utasforgalmi adatokkal is alátámasztja az M4+ Team elképzelését.

Több utas, átjárhatóbb főváros

A "4-es metró plusz" az elképzelés szerint nyugat felől az 1-es (Budaörs, Tatabánya irányából), a 30-as (Érd, Székesfehérvár irányából) és a 40-es (Érd, Pusztaszabolcs irányából), míg keletről a 80-as (Gödöllő, Miskolc) és a 120-as (Maglód, Szolnok) irányából érkező utasokat is átszállás nélkül be tudná vinni a városba, vagy túl azon, vagyis Budapest átjárhatóságát is nagyban segítené.


A 4-es metró árából építhető nagyvasút-kompatibilis gerincvonal és (gyors-)villamosvonal (Kép: Tbg, Forrás: VEKE, Google Maps)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ingázási adatai alapján a VEKE kiszámolta, hogy abból a 600 ezer utasból, akik naponta átlépik a város határát, alsó hangon számolva 200 ezer utas tudná kihasználni a kibővített 4-est.

Abból kiindulva, hogy a VEKE számításai szerint a 4-es metró tervezői által megadott 474 ezres utasszám helyett valójában csak 260-300 ezer utazás valósul meg, a 200 ezer részben új, agglomerációs utazással együtt a 4-es metró plusz megduplázná a jelenlegi 4-es metró utasidő-megtakarítását, vagyis radikálisan javítaná költséghatékonysági mutatóit (a MÁV elővárosivasúti fejlesztéseivel együtt).

Kevesebb végállomás, takarékosabb üzem

Az egységes vasúti rendszer - 4-es metró plusz, az 5-ös metró, továbbá a 2-es metró és a HÉV összekötése - ráadásul sokkal gazdaságosabban üzemeltethető és finanszírozható, mutat rá a VEKE és az M4+ Team tanulmánya is. Mind a MÁV, mind a budapesti metrók és HÉV-ek üzemeltetésének, infrastruktúrájának jelentős költségét a végállomások jelentik, ahol véget érnek a sínek, idő és pénz megy el a szerelvények "megfordítására", mozdonyok és utasok várakoznak.

Vasút a város alatt - nem Barcelonában, Budapesten


Vasút Budapest alatt (Forrás: VEKE)
Ha a budapesti városvezetés, a kormányzat és a MÁV valóban együtt akarná a régió tömegközlekedését fejleszteni, valószínűleg a legolcsóbb és leghatékonyabb projektben, egy város alatt vezető vasúti alagútban gondolkodnának. A MÁV is foglalkozott egy ideig azzal, ami a világ számos pontján már jól bevált - Bécs is ilyen alagutat épít éppen! -, nevezetesen hogy a fővárosban lévő költséges fejpályaudvarokat (Nyugati, Déli, Keleti) megszünteti, a városba érkező vasútvonalakat a város alatt köti össze (a MÁV egy kacskaringós alagútra gondolt a Déli és a Nyugati között). Perlaki Attila rendszermérnök által korábban kidolgozott verzió a MÁV-énál olcsóbb és egyszerűbb lenne: a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar szinte egy egyenes vonal mentén összeköthető lenne a város alatt, körülbelül a 4-es metró költségének a feléből, mintegy 150-200 milliárd forintból. Így átszállás nélkül, olcsón és gyorsan el lehetne jutni Budaörsről Vácra, Győrből a Kossuth térre, de akár Maglódra vagy Ceglédre is. A város alatti alagúthoz egy pesti és egy (-két) budai állomás tartozna.

A VEKE tanulmánya további spórolási lehetőségeket is felvet. Nem kéne megépíteni a 4-es metró kelenföldi járműtelepét, aminek csak a tervezésére 350 millió forintot ítélt meg nemrégiben a DBR, a beruházás összege többtízmilliárdos tételt jelenthet. Mivel a kibővített metrónak nem kell versenyeznie a villamossal, a busszal, a jelenlegi, egymást sűrűn követő állomások közül néhányat ki lehet hagyni, ami további költségmegtakarítást eredményez.

A fölösleges állomásokkal is spórolni lehet

A 4-es metró első szakaszának állomásai közül a VEKE szerint érdemes volna összevonni a Móricz Zsigmond körtér és a Bocskai úti, a Fővám és a Kálvin téri, a Rákóczi téri és a Népszínház utcai megállókat, ezek megépítésének költsége egyenként 10-20 milliárd forint, gyakorlati hasznuk viszont nem sok van, a felszíni közlekedés ugyanis marad. (Ha valaki ugyanis 500 métert akar utazni a Bartók Béla úton - hacsak nincs monszun vagy hóvihar - nem fog lemenni a föld alá metrózni egy megállót, inkább felszáll a buszra vagy a villamosra.)

A Bosnyék téri szakasz helyett gyorsvillamos

Ha a "4-es metró plusz" valósul meg, nem kell megépíteni a 4-es vonal Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti szakaszát, aminek megtérülési mutatói még az első szakaszéinál is rosszabbak, és nem mellélkesen csak az alapberuházás - felszíni építkezés nélkül - 100 milliárd forintba kerül. De erre a szakaszra is született már megoldás.

A hülyeség ára: mit kell visszatemetni?
Bár a 4-es metró alagútjának fúrása újabb hónapokat csúszik, néhány állomás helyét már elkezdték ásni. Ha a döntéshozók - látván a számításokat - mégis amellett döntenének, hogy elővárosi gyorsvasúttá fejlesztenék a metrót, a hülyeség árát meg kell fizetni: újra kell tervezni, engedélyeztetni a módosított projekt jelentős részét, miközben akár kiásott állomásokat kell betemetni, vagy kibővíteni, a beszerezni kívánt járműveket átalakítani stb. Ha a vasútra jár ki a metró, a 80 méteres állomások túl rövidek lesznek, hiszen sokkal nagyobb utasforgalmat kell bonyolítani, túl sűrűn viszont nem járhatnak a szerelvények, mert a MÁV-vonalak kapacitása is véges. A már megrendelt metrószerelvények sem lesznek megfelelők: a rendelést át kell alakítani - a gyártás még nem kezdődött meg. Legrosszabb esetben a szerelvényeket a 3-as metró vonalán lehet hasznosítani. Nagyobb űrszelvényre, vagyis tágasabb alagútra lenne szükség, aminek következményeit ugyancsak viselni kell (új fúrópajzs, újra kiírt tenderek). Problémát jelent, hogy egy agglomerációs, elővárosi vasúti vonalra nem ajánlott kevés ülőhelyet és sok állóhelyet tervezni mint egy klasszikus városi metró esetében, hiszen egy Kálvin tér-Érd szakaszt egyetlen utas sem szeretne végigállni. A 4-es metróból jelenleg a Tétényi úti, a Bocskai úti, a Móricz Zsigmond körtéri, illetve a Gellért téri állomások résfalazása készült el, az Etele téren nagyjából kiásták a fúrópajzsindító-aknának a helyet, mindenesetre gödör már mind a négy állomásnál van.

Miközben a 4-es metró jelenlegi terve jelentősen nem csökkenti Dél-Buda, és ezen belül a belső Bartók Béla út - vagyis a felszíni közlekedés - zsúfoltságát, az áramvonalasított és kibővített 4-es metró megspórolt költségéből meg lehetne valósítani a Bodrog Zoltán és Perlaki Attila közlekedésmérnökök által kidolgozott Karolina-terv pesti felét.

Lesöpörték az asztalról

A teljes kiépítettségben Újpalota-Döbrentei tér-Albertfalva között közlekedő, azaz Budapest északkeleti és Buda déli részét a Thököly, Rákóczi és Tétényi út mentén összekötő gyorsvillamos a jelenleg széttöredezett budapesti villamoshálózatot egy kelet-nyugati irányú gerincvonallal tenné egységesebbé, az átszállások megszűnése miatt az utasok számára gyorsabbá és kényelmesebbé - mindezt a metrónál nagyságrenddel olcsóbban.

Arról nem is beszélve, hogy a villamos nagyobb kapacitású, megbízhatóbb, környezetkímélőbb, barátságosabb, mint a vonal kapacitásának nagy részét jelenleg kiszolgáló 7-es buszcsalád. A Karolina-terv - a kis Gellért-hegyi alagúttal együtt - a becslések szerint legfeljebb 100 milliárd forintból megvalósítható.

Ezeket az elképzeléseket a főváros és a BKV mérnökei eddig mindig egy kézlegyintéssel lesöpörtek az asztalról, a 4-es metró 38 éves tervét érdemben sosem változtatták meg, és bár az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány kitért két alternatívára is (buszhálózat-fejlesztésre és egy gyorsvillamosvonalra), a metrótervezők alaposan sosem vizsgáltak meg más lehetőségeket, mint erre előző cikkünkben ismertett világbanki állásfoglalás is kitért.

A vonalbővítés kizárva

Sőt, a metrótervező DBR tudatosan a vasúti bővíthetőség ellen játszik. Jó példa erre az Etele téri végállomás: a metró vonalvezetése a tervek szerint merőlegesen, ráadásul 14 méterrel a föld alatt helyezkedik el a Kelenföldi pályaudvar vágányaihoz képest, ellehetetlenítve, de legalábbis jelentősen megnehezítve a metró- és vasútvonalak összeköthetőségét.

A főváros és a DBR ugyanis esetenként azzal védi a 4-es metrót, hogy akár elővárosi vasúttá fejleszthető: azt láttuk, hogy az Etele térnél ez már nem állja meg a helyét, és mivel a Keleti pályaudvarnál a Bosnyák térig egy második szakasszal is bővítették a projektet, lemondhatunk a kelet-pesti bővítésről is.

A főváros hosszú ideje egyetlen nagyobb vonalhosszabbítási projektjét sem hajtotta végre, legfeljebb választások előtt ígérgette. Gondoljunk a 3-as metró Káposztásmegyerig, az 1-es villamos dél-budai, a 2-es metró Budagyöngyéig, illetve a gödöllői HÉV vonalán történő meghosszabbítására.

A szent tehén

Jóllehet a közlekedésfejlesztésre fordítható 1700 milliárd forintos uniós források elköltéséről legkésőbb jövőre döntenie kell a kormánynak, a fővárosi és elővárosi közlekedés fejlesztéséről érdemi vita sosem folyt, a metrószerződést a fővárossal aláíró kormányzat egyszer sem kérte számon a BKV-t, a DBR-t, hogy érvekkel támassza alá elavult elképzeléseit.

A Fidesz ugyan 1998 és 2002 között befagyasztotta a metróprojektet, de azóta sem állt elő érdemi alternatívával, sőt ma már a metró lelkes hívei közé tartozik. A 4-es metró, úgy tűnik, szent tehén a politikusok számára, míg a nyugdíjrendszer és az egészségügy érinthetetlensége megszűnni látszik, a metróberuházást szakmai oldalról egyik oldal sem merte vagy tudta támadni.

(A BKV szakmaiságáról és arról, hogy a BKV-t tulajdonló fővárosnak úgy tűnik, nincs közlekedésfejlesztési koncepciója, itt és itt már megemlékeztünk.)

Demszky Gábor személyes ügye

Némi magyarázatot talán adhat erre, hogy a 4-es metró kérdését a főpolgármester, Demszky Gábor sosem engedte ki a kezéből. Amíg a közlekedésfejlesztési ügyekért, amibe beletartozik 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása, az 5-ös metró, a Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztály felel, addig - micsoda véletlen - a 4-es metró tervezését, kivitelezését a Főpolgármesteri Iroda alá tartozó Programvégrehajtó Iroda (PVI), illetve névleg a BKV-s DBR végzi.

A PVI elméletileg a főváros külföldi hitelekből finanszírozandó gigaprojektjeit koordinálja, többek között az iroda intézte a 4-es metró költségeinek 20 százalékos fővárosi önrészére felvett fejlesztési banki (EIB) hitelt. 2003-ban az iroda a fővárosi pénzeszköz-átadások 23 százalékáról, mintegy 8,6 milliárdról döntött. Az iroda szerepe a gigaberuházások megvalósulásában jelentős, arról azonban nem tudunk, hogy a budapesti közlekedésfejlesztés szakmai ügyeiben is az-e.

Szerettük volna utánajárni, hogy az operatív programokban szereplő közlekedésfejlesztési projektek összeállításakor a felvetett szakmai aggályok felmerültek-e egyáltalán. Mint kiderült, a projektek szakmai felülvizsgálatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) végzi, ám ott "államtitkár hiányára" hivatkozva nem tudtak érdemben válaszolni kérdéseinkre.

GKM: Legalább el lehet költeni a pénzt

"A projektek megvalósításának ütemezését elsősorban az előkészítettség és szakmapolitikai megfontolások határozzák meg. A 4-es metró jól előkészített projekt, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az EU-s forrásokat minél előbb le lehessen hívni, és a konvergenciaprogrammal, valamint a költségvetés helyzetével összhangban költségvetési források takaríthatók meg" - írta szűkszavú válaszlevelében a GKM, amiben azt is elismerik, jóllehet szakmai kérdésekben ők döntenek, sosem vizsgálták felül a 4-es metró tervét, ami mintha kapóra jönne az EU-s források mielőbbi lehívásához.

Ez azért is különösen érdekes, hiszen Kóka János miniszter a választás óta úton, útszélen hangoztatja, hogy a vasúti, városi és elővárosi közlekedés pazarló rendszerét meg kell reformálni. Mint látható azonban, a gyakorlatban erről szó sincs, és az, hogy egy ilyen gigaprojektet felülvizsgálat nélkül az uniós finanszírozású projektek közé sorolnak, sokkal inkább ötletszerű, mintsem átgondolt reformerkedésről tanúskodik.

Előkészített projekt vagy kapkodó látszatépítkezés?
Különösen hangzik, hogy a 4-es metróról a GKM mint "jól előkészített projektre" tekint. A tervezőknek ugyanis bevallottan fogalmuk sincs arról, mennyibe kerül végül a 4-es metró, miként az alapberuházás második szakaszát, illetve az első szakasz a felszíni beruházásainak nagy részét még meg sem tervezték, mi több, jelenleg újraszámolják a metróprojekt alapját jelentő megvalósíthatósági tanulmányt. Út- és térlezárások ugyan hónapok óta vannak Budán, az építkezés azonban nem folyik, miközben Demszky Gábor szerint a semmittevés közérdek. A metró kivitelezése eközben szarvashibáktól hemzseg: fölöslegesen épült aluljáró a Bocskai úton, a felújítása után ismét felbontották a Móricz Zsigmond körtért, elszúrták a Gellért tér tervezését. Ép ésszel felfogathatlan, hogy miért nehezítik meg a Keleti pályaudvarnál a két metró közötti átszállást (előbb fel kell jönni az egyik metróból, majd le a másikba). A főváros legutóbb a Fővám téri rakpartnál sávlezárást jelentett be, holott Gulyás László DBR-igazgató maga mondta, hogy nincs még megtervezve a 2-es villamos új állomása. Szakmai körökben mindenesetre úgy tartják, a kapkodó látszatépítkezés pusztán kampány- és lobbiérdekeket szolgál (vagyis tűnjék úgy, hogy teljes gőzzel épül a metró), miközben a vonal 2010-ben sem fog még közlekedni.

Az agglomeráció és Budapest közlekedésének fejlesztése ugyanis elképzelhetetlen elővárosi vonalak nélkül, és egy - a MÁV bevonásával - módosított 4-es metró még mindig alkalmas volna egy ilyen funkció ellátására. Ehhez képest a 2007 és 2013 közötti fejlesztési pénzekből egy villamospótló belvárosi metró épülhet, illetve a MÁV az elővárosi vonalak fejlesztése címen felújíthatja néhány Budapest környéki állomását és pályaszakaszát, illetve lassan ütemes menetrend készül. Mindez sokkal inkább a Kádár-korszak közlekedésének óvatos modernizációjának tűnik, mintsem 21. századi közlekedésfejlesztésnek.