Ágoston
10 °C
24 °C

Mállik az egykor fényűző csarnok

2009. 06. 19. 11:37
| Módosítva: 2009. 07. 14. 13:41

Aki a Soroksári út környékén, a Csepel-szigetre vezető híd felé jár, láthatja, hogy nincs valami jó állapotban Budapest egyik jellegzetes huszadik század eleji épületegyüttese, a Nagyvásártelep védett irodaháza és a hozzá kapcsolódó csarnok. A terület 2005 környékén szerepelt először kiemelt helyen a hírekben, akkor jelentették be, hogy új városrész épülne a Kvassay gát mögötti 32,5 hektáros területen, lakásokkal, irodákkal, Budapest első felhőkarcolóival. A múlt században ezt a területet tartották a főváros éléskamrájának, amiről mostanra csak a letarolt területen árválkodó, leromlott állapotú, belül szétvert, összegraffitizett két épület tanúskodik.

Képek a helyszínről

A Budapest IX. kerület, Hídépítő utcai és Helyi kikötő út közötti Nagyvásártelepet 2004-ben nyilvánította műemlékké. A rendelet szerint műemléki védelem alatt áll a Nagyvásártelep irodaépülete, zászlótartó építményei, csarnoképülete, az ahhoz tartozó rámpa, valamint a kikötő bejárati pillérei. A védelmet a modern stílusú, 1930-32-ben Münnich Aladár tervei szerint emelt csarnoképület építészeti értékeivel indokolták.

Lenyűgöző épületek

A vörösesbarna klinkertéglával burkolt, és emiatt közkeletűen „Piros”-nak hívott négyemeletes iradépülethez hatalmas csarnoképület csatlakozik. A még mostani állapotában is lenyűgöző, 247 méter hosszú egyetlen hatalmas terem a harmincas években Magyarország legnagyobb fedett tere volt. Egyik végéből a másikba tekintve a tetőrendszer hullámzása alatt a messzeségbe vész a szemközti fal.

A Zeiss-Dywidag rendszerű vasbeton héjtetőrendszer ívsora alatt, a két hosszanti főfal mentén egy-egy magasított rakodóperon húzódik, az ezek felett lévő hatalmas osztott üvegablakokon dől be a fény. Mostanra sok üveg ki van törve, az eső és a szél is akadálytalanul bevág. A rakodóperonokra nem véletlenül volt szükség, fénykorában a terem hat-nyolc méteres magasságig volt zsúfolva ládákkal, konténerekkel, bennük az éppen aktuálsi szezonális mezőgazdasági, kertészeti terményekkel, élelmiszerekkel.

A vasbetonvázas, 6+1 szintes (pince, földszint, négy emelet és tetőterasz) irodaépület a modern, bauhaus, art deco jegyeit viselő homlokzatát négy teljes alakos klinker szobor díszíti. A földműves, a halász, a kertész és a kofa két és fél méter magas szobrait Ohmann Béla készítette. Míg a Nagyvásártelep csarnoka volt állítólag Európában az első, amit a Zeiss-Dywidag által 1920-ban szabadalmaztatott tetőrendszer alapján építettek, addig az irodaépület volt első, amiben páternoszter személyfelvonó működött.

Képek a helyszínről

Az irodaházban vendéglő, posta, bank, vasúti és vámkirendeltség is működött. Az első emeleten a csarnokfelügyelőség, a másodikon és harmadikon a nagykereskedők és bizományosok irodái, a negyediken bérelhető hotelszobák voltak.

A századelő zöldség-gyümölcs nagykereskedőinek igényei alapján épült Nagyvásártelepet a második világháború után államosították. A Zöldérttől a 80-as években került a Skálához, majd a rendszerváltás után a Plushoz. A Gropius Zrt. 2003-ban vette meg, hogy az ide megálmodott Duna City-t felépítse.

A védett műemlék állapota az örökségvédelmi hivatal szerint sem alakul a legideálisabban, tudtuk meg Róna Katalintól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sajtóreferensétől. A hivatal ezért nemrég kötelezvényt küldött a tulajdonosnak a műemlékvédelmi előírások betartására, és új szakértő vélemény beszerzéséről is döntöttek.

Lehetőségekben gazdag

Az utóbbi hónapok kedvezőtlen gazdasági környezetét, az ingatlanberuházások mélyrepülését nézve arra lehetne gondolni, hogy a trend maga alá temetheti a műemléki épületeket is.

Gulyás Kovács Gergely és Gyorgyevics Benedek, a Duna City Kft. ügyvezető igazgatói az Index érdeklődésére elmagyarázták, hogy a nagyvásártelep irodaháza és nagycsarnoka a 2004 előtti szabályozási tervekben még nem szerepelt védendő épületként. Az akkori szakértői vélemények ugyanis statikailag annyira rossz állapotúnak találták, hogy lebontandónak ítélték. Ám ez a megítélés 2005-ben megváltozott, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védett műemlékké nyilvánította a két épületet. A Duna City Kft. ezt tudomásul véve adoptálta a tervekbe, a mostani maketteken jól látható, hogy az irodaházra ráépítéssel további emeleteket képzelnek el, a nagycsarnokban pedig loftlakásokat, üzleteket, kávézókat terveznek kialakítani.

1953. szeptember 23. A vidékről árut hozó és az áruért érkező teherautók érkeznek kora hajnalban a Nagyvásártelepre. A korábban érkezők ekkor már megrakodva viszik a friss árut - zölséget, gyümölcsöt és más terményeket - a budapesti piacokra, üzletekbe. (Fotó: Lajos György/MTI)

„A nagycsarnoknak a beruházás szórakoztató funkciójában lenne fontos szerepe, többen most is azon dolgoznak, hogy a nyári hónapokra hasznosítható legyen. Ideiglenesen, 2-5 év távlatában rendezvényközpont lehetne, akár ötletpályázatot is ki lehetne írni hasznosítására – mondja Gulyás Kovács Gergely, aki a Tűzraktért hozza fel, mint hasonló, lehetőségekben gazdag egykori ipari épületet. – Az idő, a szakma kezdi kitalálni, hogy mi legyen vele. Volt már forgatási helyszín is, például a BBC Top Gear egyik adásában (itt, 6 perc 27 másodperctől)is látható volt a nagycsarnok.”

A Duna City Kft. a lehetőségekhez mérten igyekszik az állagmegóvási kötelezettségnek eleget tenni, a klinkertéglás irodaház külső homlokzatának megőrzése rendben is van, de maga az épületszerkezet a statikai vizsgálatok szerint nagyon rossz állapotú. „Az emeletek közt nádszövetes födémek vannak, szeméttel teletömve, csoda hogy kibírta eddig – mondja Gyorgyevics Benedek. – Azon a határozott állásponton vagyunk, hogy a statikailag is jó állapotban lévő nagycsarnokot a fejlesztő szívügyének tartja, integrálni akarja mindenképp a tervekbe, de a mai napig vitatjuk a műemléki jogosultságát a klinkertéglás épületnek. Ennek hangot is adtunk, de tudomásul vettük a KÖH döntését.”

Azt, hogy ki és miért szerelte le az ablakokat az épületről, nem tudtuk meg. "A nyílászárók elbontása még azelőtt történt, hogy a Duna City Kft. tulajdonába került volna a terület” – emlékszik vissza Gulyás Kovács Gergely.

A csarnok kell, az iradaépület nem

Az ügyvezetők megerősítették azt az értesülésünket, hogy az örökségvédelem felkérte a céget, hogy készíttessenek egy újabb műemlékvédelmi szakvéleményt. A szakértő azt vizsgálja, hogy mennyire aktuális a műemlék védettsége, augusztusra várható a szakvélemény elkészülte. Arról, hogy a hivatal kötelezvényt küldött a cégnek a műemlékvédelmi előírások betartására, a cégvezetők úgy vélekedtek, hogy bennük megvan a jó gazda gondossága, de nem csak rajtuk múlik az épület jövője.

1974. november 25. Reggeli csúcsforgalom a Nagyvásártelepen. Hajnalban százötven-kétszáz gépkocsi juttatja el innen az árut a város különböző pontjaira. (Fotó: Medgyasszai Gy. Béla/MTI)

A két cégvezető hangsúlyozta: a nagycsarnokot mindenképp szeretnék megőrizni, de az irodaépületet elbontanák. Azonban ha a KÖH kitart amellett, hogy az épületet meg kell őrizni, természetesen megteszik, ha statikailag alkalmassá lehet tenni, akkor hasznosítják is, „de méltánytalan és aránytalan hátrány a cégnek, hogy ipari műemléknek lett nyilvánítva, noha szerintünk nem az”.

A beruházás méretét tekintve igen kis tétel a szóban forgó épület, a beruházás 500 000 négyzetméteres beépítési területének csak töredéke az a körülbelül 3000 négyzetméter, amit a nagyvásártelep irodaépülete jelent. „Ezért nem is pereskedtünk miatta az örökségvédelmi hivatallal. Számunkra sokkal fontosabb kérdés, hogy a főváros végre valahára rábólintson a tervekre és megindulhasson beruházás érdemi része. A gond ugyanis az, hogy 2007 októberében felterjesztette a IX. kerület a fővároshoz a területfejlesztései terveket, de a városvezetés azóta sem gyakorolja az egyetértési jogát.”


Nagyobb térképre váltás

"Az elmúlt három évben hatalmas infrastruktúra-fejlesztést hajtottunk végre, úgy hogy magán a területen még semmit nem építhettünk. A telkek felvásárlása, egyesítése, az elavult raktárépületek bontása, a tereprendezés, a régészeti feltárás, az infrastruktúra kiépítése, az utak megépítése több milliárd forintba került eddig a cégnek, anélkül, hogy egyetlen forint megtérült volna belőle. Most fejeztük be például a vasúti töltés átfúrását, hogy a déli bejáró elkészülhessen. A beruházás előkészítő szakasza 90 százalékos készültségben van, folyamatos ígéreteket kapunk, hogy a főváros gyakorolni fogja beleegyezési jogát, de nem teszi" - mondja Gyorgyevics Benedek.

Ez utóbbi azért érdekes, mert pár évvel ezelőtt, amikor nagy nyilvánosságot kaptak a Duna City grandiózus tervei, a főpolgármester egyértelműen kiállt a beruházás mellett, több sajtótájékoztatón is támogatásáról biztosította a projektet. Információink szerint az áll a beleegyezési jog halogatása mögött, hogy a főváros szeretne minél többet profitálni a becslések szerint több mint 300 milliárd forint értékű, az eredeti tervek szerint 2016-ra elkészülő monstre beruházásból: szeretnék rábírni a Gropiust, hogy nagyobb arányban járuljon hozzá a terület fejlesztéséhez, a kikötő, az úthálózat kialakításához, egy új Duna-híd megépítéséhez. A jelek szerint tehát részben politikai, pénzügyi alku kérdése is a terület, és a rajta lévő várostörténeti emlék sorsa.