Még mindig torzó a budai Duna-korzó

2009.10.09. 12:18

Borzalmas állapotban van Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb kerékpárútja, egyben a város második számú Duna-korzója a másfél éve kezdődött felújítási munkák miatt. A villamospálya felújítása jelentős késéssel ugyan, de elkészült az Erzsébet híd és a Batthyány tér között, de a kapcsolódó munkákat a beruházó félbehagyta. A környékbeli lakók is háborognak.

A Városháza szerint a beruházás közben derült ki, hogy "lehetőség nyílt a villamospálya melletti rakpartszakasz magasabb színvonalú helyreállítására", amire új kivitelezői pályázatot írtak ki. Azt egyelőre nem egyelőre nem tudni, mikor kezdik meg a munkát.

A rakpart felső részének állapota a kerékpárosok és az ott korzózó turistákon kívül a helyieket is zavarja. A kerékpárút és gyalogút tele van lyukkal, kátyúval, az új villamosmegállók balesetveszélyesek, a fák rémes állapotban, a füves területeket teljesen lenullázták a munkagépek, írta az Indexnek felindulásában Saly Noémi várostörténész, tabáni polgár.

Hozzátette, hogy Lánchíd alagútjának a déli kijáratánál, ahol egy méteresre szűkül a közös gyalogos- és kerékpárút (miközben a kanyarban a villamossín felé lejt), egy éve fel van szaggatva az aszfalt. Az új villamosmegállót csak a kerékpárúton vagy a parkolón át lehet megközelíteni. Jön az ősz, a tél, a gyalogos, a bringás nem fogja látni, mibe lép vagy gurul; így nem lehet tisztítani se, meg se próbálják.

A helyiek úgy tudják, hogy a villamosmegállót azért helyezték át a híd déli oldalára, hogy a környéken levő két vendéglátóhely asztalokat rakhasson a járdára. Hogy a környékbeli öregek miképpen jutnak haza most, ezen a borzalmas úton vagy körbe, a szintén veszélyes Clark Ádám téren, az senkit nem érdekel, mint ahogy a Lánchíd utcaiak jajszava se, akiktől meg elvették az Ybl Miklós téri megállót. A vízivárosi lakók egyesek szerint 600, a fővárosi illetékes szerint "csak" 118 tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, mindhiába.

Saly Noémi szerint az új villamosmegállók baromi EU-konform módon épültek: itt ugyan alacsony padlós villamos sose fog járni, mert nem fér el a híd alagútjában, de a peronok olyan magasak, hogy fájós lábbal, babakocsival vagy kerekes bevásárlótáskával alig lehet fölkecmeregni rájuk. Külön figyelmet érdemel a Várkert rakpart 11. előtti megálló: 50 méter hosszú (a villamos 29 méter), elvett egy csomó parkolóhelyet, és a kivitelezése egyszerűen botrányos.

Magasabb színvonal, hosszabb beruházás

Az Index megkérdezte a főpolgármesteri hivatalt, hogy miért akadt el a rakparti beruházás a korzó rendbetételénél. A hivatal közmű ügyosztályának tájékoztatása szerint a fővárosi közgyűlés júniusi döntésével lehetőség nyílt az Erzsébet híd – Batthyány tér közötti villamospálya melletti rakpartszakasz magasabb színvonalú helyreállítására, amelynek engedélyokiratát augusztusban hagyta jóvá a testület.

Jelenleg a közbeszerzési eljárás előkészítése folyik, így a kivitelező egy emelt szintű kapcsolódó beruházás keretében hozhatja rendbe a területet. A terület jelenleg munkaterület, amelyet ideiglenes jelleggel állítottak helyre és a főgyűjtő beruházáshoz kapcsolódó munkálatok kivitelezője felel érte.

A pályázati eljárás jelenleg áll, mert lefolytatásához szükség van a fővárosi közgyűlés szakbizottságának a jóváhagyására. A kivitelezés megkezdése a közbeszerzési eljárás átfutási idejétől függ. Az ügyosztály szerint ahogy lehetőség nyílik a kivitelezői szerződés megkötésére, azonnal megkezdődnek a munkálatok, hogy a lehető legrövidebb időn belül a teljes rakpartszakasz megújulhasson.

A tájékoztatás szerint az eredeti aszfaltburkolatú járda és kerékpárút díszkő burkolatot kap. A korzó és a kerékpárút funkció elkülönítését a rendelkezésre álló hely szabta meg, így azok egymástól optikailag lesznek elválasztva (futó kősor, piktogramok). Ezen kívül a rakpartszakaszon új padokat helyeznek ki, helyreállítják a zöldfelületet, illetve új fákat telepítenek.

Rezeg az utca

Olvasónk, Gergely már egy ideje dokumentálja a történteket. A következőket írta: a legnagyobb probléma az egész beruházással, hogy nem volt képes egységes térszerkezetben gondolkozni, csak és kizárólag a csatornára és a villamosra koncentrált. Mindenki számára ismert, hogy problémát okoz a rakparton a kerékpárosok és a gyalogosok összeengedése.

Ehhez képest az építés során teljesen, értsd nullára elbontásra került a villamos pálya (felszedték a síneket, talpfákat, elbontották a felsővezetéket, a tartóoszlopokat, az áramellátás kapcsolószekrényeit), majd azt gyakorlatilag ugyanoda visszaépítették, pedig a vonalvezetés kismértékű korrekciójával a szakasz nagy részén helyet lehetett volna préselni egy külön bicikliútnak. Nyilván nem mindenütt, a Lánchíd előtti szűkület például nem oldható meg egykönnyen, de legalább a többi részen javult volna a helyzet.

Így viszont sikerült a következő 50 évre konzerválni a korábbi, teljesen rossz állapotot, amely egyaránt rossz a gyalogosoknak (sétálóknak, andalgóknak, kocogóknak, gyerekkel/babakocsival/kutyával sétálóknak, turistáknak) és a kerékpárosoknak. És itt jegyezném meg, hogy a rakparti kerékpárút amellett, hogy fontos szerepet tölt be a városi kerékpározásban (szerintem Budapest legforgalmasabb kerékpáros útvonala), a Duna-menti EuroVelo nemzetközi kerékpárút eleme is.

Bontott beton keresztaljakra új fa talpfákat helyeztek
Bontott beton keresztaljakra új fa talpfákat helyeztek

Az Ybl Miklós tér és a Döbrentei tér között az Erzsébet híd irányába a közúti forgalom is használhatja a villamos pályát, illetve a Várkert Casinonál a villamos felől megközelíthető parkolóhelyen találhatók, ezért ezen a szakaszon úgynevezett rugalmas alátámasztású, folyamatos sínágyazású (RAFS) pályát építettek, ez korszerűnek tekinthető, az elmúlt évtizedekben ilyenek épültek szerte a városban. Ennél a megoldásnál a sínszálakat gumi szigetelés veszi körül, így biztosított a zaj- és rezgéscsillapítás.

Majd a talpfák tetejéig az egészet kiöntötték betonnal
Majd a talpfák tetejéig az egészet kiöntötték betonnal

A probléma viszont a szakasz többi részével van. Itt ugyanis díszburkolat mellett döntöttek, és ezen a szakaszon úgynevezett bebetonozott talpfás vágányt építettek, ez a következőképpen néz ki: máshonnan bontott beton keresztaljakra új fa talpfákat helyeztek, ezekre erősítették a sínszálakat olyan módon, hogy egy kis gumiszalagot helyeztek a talpfa és a sínleerősítő lemez közé, majd a talpfák tetejéig az egészet kiöntötték betonnal.

Már ez sem lenne a legjobb választás, mivel az egész szerkezet a merev betonban nyugszik, és a gumilemezkék zaj- és rezgéscsillapítása korlátozott. De a kivitelezés során a vágányközt is feltöltötték betonnal, így a sínleerősítő csavarokat, gumiszalagostul betonsírba tették. Innentől kezdve pedig ha rezeg a sín, az a betonnak adja tovább a rezgést, nincs semmilyen csillapítás. Erre került aztán a látható díszburkolat, amelynek megágyaztak az ilyenkor szükséges kavicsos homokkal.