Maradnak a nyúlásmérő bélyegek

Aláírták a Margit híd északi hídfél rekonstrukciójának építési engedélyét. A határozat több kikötést tartalmaz, így például maradniuk kell az ősz elején felhelyezett nyúlásmérő bélyegeknek, és a híd hosszanti szétvágása előtt riasztási tervet kell készíteni.

Mint azt megírtuk, szeptember végén kiderült, alaposabb szakértői számításokat kell végezni, mint gondolták, emiatt a vizsgálat elhúzódik az eredetileg tervezetthez képest. A független statikus vizsgálata október 7-én készült el, ezt követte a most aláírt engedély, amelyet az Index főpolgármesteri hivatallal kötött megállapodása szerint nyilvánosságra hozunk a Hídpénz rovatban.

Az engedélyben a közlekedési hatóság kiköti, hogy a villamosok legfeljebb csak 5 km/óra sebességgel haladhatnak a hídon, és két szerelvény csak egy ponton, a szigeti pilléren találkozhatnak.

Az engedély szerint többek között a busz- és villamosközlekedés biztonsága miatt az építési állapot minden fázisában folyamatosan ellenőrizni kell a szerkezeti feszültségváltozást, ezért a hídon marad a szeptemberben felhelyezett 24 darab nyúlásmérő bélyeg.

A kereszttartók szétvágása előtt riasztási tervet kell készíteni a határértékek esetleges túllépésének esetére, valamint két héten belül ellenőrző számítást kell készíteni a csak három oldalán megtámasztott vasbeton pályalemez és a főtartók gerinclemezének horpadási teherbírásáról.

Az engedély szól arról is, hogy egyes szerkezeti elemeket, konzolokat az eredetileg tervezett S235 acélminőség helyett a magasabb szilárdsági osztályba tartozó S355 minőségű acélból kell készíteni.

Mint azt Rapkay Kálmán, a kivitelezést végző Közgép–Strabag–A-Híd-konzorcium egyik cégének, az A-Hídnak az igazgatója az Indexnek adott interjúban elmondta, az hogy a villamosközlekedés megmaradt a hídon, ideiglenes síneken hol a déli, hol az északi hídfélre helyezve, érdekes statikai problémát okozott.

Elmondta, hogy ha a villamos nem középen, hanem a híd szélén halad, akkor az a fél jobban lehajlik a nagyobb teher alatt, a másik oldal pedig felemelkedik. Ez a „billenés” tovább erősödik, ha az üres hídfélről lebontjuk a kicserélendő vasbeton szerkezetet.

A visszaépítésnél pedig hiába kerül rá a súly, teljesen nem megy vissza az eredeti helyére, mert a szerkezet merevsége lényegesen megváltozott. Ha nem vágják hosszában ketté a hidat, akkor hullámosodást okozna a járdán és az úttesten. A kettévágással viszont függetlenné teszik egymástól a híd két felét, és nem lesznek ilyen jelenségek.