Hetekig is eltarthat a BKV-sztrájk

Hamar véget ért a szerdai tárgyalás is a BKV vezetése és a szakszervezetek között: egyik fél sem engedett semmit sem az álláspontjából. A hétfői három egyeztetéshez képest a tárgyalási tempó is lelassult, naponta csak egyszer találkoznak a felek, kevesebb mint egy óra után kijönnek és bejelentik, hogy holnap folytatják. Legközelebb csütörtökön 10 órakor ülnek le újra. Az állóháború akár egy-két hétig is elhúzódhat, bár arra van esély, hétvégére felfüggesztik a sztrájkot. Változást a metrós szakszervezetek sztrájkba lépése hozhatna, erre viszont egyelőre nem kell számítani.

A BKV menedzsmentje nem adott újabb ajánlatot a szerdai tárgyaláson, a szakszervezetek pedig ragaszkodnak az álláspontjukhoz, mondta Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. Hozzátette, hogy a tárgyaláson a BKV vezetése bemutatta a cég finanszírozására vonatkozó kormányzati-fővárosi szándéknyilatkozatot, de a szakszervezet nem látja benne azt a passzust, hogy a támogatást csak a dolgozók megrövidítése árán folyósítanák a BKV-nak.

Bolla Tibor, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese a tárgyalásokat követően azt mondta: akkor lehet a tárgyalásokon elmozdulás, ha a szakszervezetek elfogadják a BKV ajánlatát, szerintük ezen az érdekképviseletek gondolkoznak.

Hetekig eltarthat

A tárgyalások ritkulása, rövid ideje, a kompromisszumkészség látható hiánya ugyan mindkét oldalról lehet a tárgyalási taktika része, de arra utal, hogy a felek még egy darabig biztos nem adják fel az álláspontjukat.

Bolla és a sajtó

Úgy tudjuk, hogy a szakszervezetek sztrájkalapja akár 1-2 hetes folyamatos sztrájkra is elegendő, legfeljebb hétvégére függesztik fel a munkabeszüntetést. Hétvégén ugyanis nincs akkora súlya a sztrájknak, és a sztrájkalap sem apad addig, amiből a munkaszünet idején a sztrájkoló dolgozók bérét fizeti a szakszervezet. Nemes Gábor a sztrájk hosszáról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, a hétvégével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a sztrájk jelenleg folyik, arról nincs döntés, mi lesz szombaton vagy vasárnap.

Ha elhúzódik, eredménytelen lesz

Sztrájkszakértők szerint minél hosszabb ideig tart egy munkabeszüntetés, annál kisebb az esélye annak, hogy eredményre vezet, érdemi megoldással zárul. Ennek lélektani és tárgyalástechnikai okai egyaránt vannak. Miután a munkabeszüntetés mindkét fél számára veszteséget jelent, minél hosszabb a sztrájk, annál nagyobb a veszteség, így annál kisebb az esélye, hogy mindkét fél számára kielégítő eredménye lesz a tárgyalásnak.

Berki Erzsébet munkaügyi szakértő, a Sztrájk! című könyv szerzője korábban lapunknak azt mondta, az 1989-től íródó magyarországi sztrájktörténet tapasztalatai szerint az utóbbi években egyébként is, ahogyan fogalmazott, „rémisztően romlott” a sztrájkok eredményessége. Ennek a folyamatnak a kezdete egyébként egybeesik  a sztrájkok időbeli elhúzódásával.

A metrósok és az egyenes magatartás

A sztrájk szerdán ugyanúgy folytatódott, mint ahogy kedden elkezdődött: nagyjából ugyanannyi busz és villamos maradt ki, igaz egyes járatokat áthelyeztek más vonalakra. A metró és a troli nagyrészt zavartalanul működik.

A tárgyalási folyamatban egyértelműen a szakszervezetek javára billentené a mérleget, ha az utasok számára eddig megbízható szolgáltatást nyújtó metrósok is beszállnának a sztrájkba. Erre azonban egyelőre nem kell számítani.

Gulyás Attila, a metrósok jelentős részét tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettese elmondta, hogy elméletileg visszavonhatnák aláírásukat a menedzsment által ajánlott kollektív szerződésről (amit a sztrájkolók nem fogadnak el), de gyakorlatilag erre nem kerül sor, mert ha egyszer már egymás tenyerébe csaptak, akkor az az egyenes magatartás, ha nem változnak a feltételek, addig nem változik a hozzáállás sem.

Arra a kérdésre, miért fogadták el azt a szerződést, amit a BKV-s szakszervezetek másik fele nem, Gulyás azt mondta, hogy ők a tárgyalások elejétől azon az állásponton voltak, hogy a vitás három elemet (a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást és az étkezési utalványt) vegyék ki a kollektív szerződésből, és később a bértárgyaláson egyezzenek meg róla.

Menekülés betegállományba

Ha a metrón nem is annyira, de a vegyes területeken, például a buszgarázsokban vagy a villamosremízekben, ahol sztrájkoló és nem sztrájkoló szakszervezetek tagjai dolgoznak együtt, számos konfliktus, goromba megjegyzés, kisebb atrocitás történik. Sok olyan alkalmazott, aki dolgozna, de nem tud a többiek miatt, inkább betegállományba menekül.

Gulyás elismerte, hogy voltak olyanok is, akiket a sztrájkolók annyira meggyőztek, hogy átlépett a másik szakszervezetbe, de a számuk nem jelentős, és semmiképp sem tömeges, mint ahogy azt más szakszervezeti vezető állította.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!