Vilhelmina
11 °C
16 °C

Budapest nem lehet a Mr. Smithek városa

2010.09.16. 00:13 Módosítva: 2010-09-16 00:13:21

Nem engedné át Budapestet a Mátrixból ismert egyenarcú Smith ügynököknek Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje. A politikus népszavazást tartana minden fontosabb, a város élhetőségét meghatározó ügyben: így a BKV díjmentességéről is. A Duna alatt vezetendő közúti alagútról és a Városliget üvegbúrával történő befedéséről sem mondott le, mert szerinte a kreatív ötletek viszik előre a várost.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Most már végleges, hogy ön az MSZP főpolgármester-jelöltje?

Én vagyok az MSZP főpolgármester-jelöltje.

Az indulása és esetleges visszalépése körüli hercehurcára gondolok.

Február 26. óta én vagyok az MSZP főpolgármester-jelöltje. A kérdés nem ez volt, hanem az, hogy lehet-e a Fidesz túlhatalmának ellensúlyozására egy egységes, valamennyi budapesti demokratát felölelő, a szocialista párt támogatottságánál szélesebb politikai szövetséget létrehozni.

Két hónapja még kampányfőnöke, Szanyi Tibor is azt mondta: nem tetszik Horváth Csaba, de nem fúrja őt. Mit érzett, amikor ezt hallotta?

Szanyi Tibor azt mondta, hogy a szocialisták jelöltje jó jelölt, de ahogy ő, úgy én is vizsgáltam azt, van-e realitása a szélesebb összefogásnak.

Persze egy választáson az utolsó percig nem biztos semmi. 1998-ban az ön cége vitte az MSZP akkori főpolgármester-jelöltjének a kampányát. Biztosan emlékszik, hogy Katona Bélát az utolsó hetekben visszaléptették Demszky Gábor javára.

Nagyon rosszul éltem meg kampánystábtagként. Rossz érzés volt a befektetett munkát, energiát veszni hagyni.

Ugorjunk 12 évet. 2010-es programjának mottója: „A múlt sikereiből okulni bölcsesség, a múlt hibáiból okulni kötelesség!” – intelem egy barátomtól. Ki a bölcs barát?

Egy építész barátomé a mondat, nevét politikai okokból nem árulnám el.

Csak nem egy másik párt szimpatizánsa?

Egyáltalán nem. Azt látom viszont, hogy egy átlag budapesti polgárnak azért kell aggódnia, mert kiderülhet, baloldali érzelmű ember.

Komolyan mondja, hogy komolyan kell aggódni?

Komolyan kell aggódni. Két hete, amikor az első kampány-sajtótájékoztatót tartottam az oktatási programfejezetről – szándékosan nem mondom a helyszínt –, előző délután megfenyegették a kávézó  tulajdonosát. Azt mondták neki telefonon, ha még egyszer beengedi a szocialisták főpolgármester-jelöltjét a kávézóba, megütheti a bokáját.

De lehet tudni, hogy kik fenyegették meg?

Igen. A helyi fideszesek.

06

Feljelentést tettek az ügyben?

Hogy a rendőrség indítana-e eljárást ebben az ügyben, ahol egy nem rögzített telefonbeszélgetés az alap, azaz nincs tárgyi bizonyíték, nem tudom. De nyilván, akivel ez történt, nem szeretné kockáztatni a megélhetését. Ezzel együtt nem tetszik ez a fajta önkényesség, ami felülről ráerőszakolva és rátelepedve akarja a polgárok mindennapjait beárnyékolni, ahol van a „jó polgár”, meg a másik, a „megtévedt, rossz polgár”, aki nem egészen úgy gondolkodik, ahogy a hatalom elvárja. Ha valaki látta a Mátrix című filmet, ott vannak a Mr. Smithek, az egyenarcok, az egyengondolkodók, aki pedig más akar lenni, a rendszer eltapossa. Én nem szeretném, ha Budapest a Mr. Smithek városa lenne. Azt mondom, a rendnek a közösség normarendszerén alapuló szabadság rendjének kell lennie.

Visszatérve a mottóra: nem tudom miért, nekem Hagyó Miklós ugrott be először. Tartja vele a kapcsolatot? Mégiscsak kollégák voltak.

Nehézkes lenne vele tartani a kapcsolatot. Egyébként a mi viszonyunk legendásan nem volt jó. Nemcsak a Városházán, nemcsak a párton belül, hanem a széles közvélemény előtt is nyilvánvaló volt, hogy nem vagyunk egy platformon. Ezzel együtt az a fajta boszorkányüldözés, ami történik, engem nem feltétlenül győzött meg arról, hogy a vádak igazak. A szerencsés az lenne, ha minél hamarabb kiderülne az igazság, és nem húznák még hónapokig, évekig az ügyet, mint más esetekben teszik.

Mindenesetre Hagyó még börtönben van, rá biztos nem alkalmazható az ön programjának szlogenje: Budapest a szabadság városa. A Mr. Smitheken túl ez egy üzenet lenne a liberális szavazóknak?

Alapvetően a demokrata budapestieket kívántam megszólítani. Azokat, akik a nyitottságot, a sokszínűséget és a toleranciát tartják a város legnagyobb értékeinek. Velük együtt szeretnék dolgozni.

Együtt velük?

Igen. A fontos stratégiai kérdésekben helyi ügydöntő népszavazásokat tartatnék.

Nem kerülne sok pénzbe?

Sokkal kevesebbe kerülne, mint egy rossz döntés. És ha nagyobb ügyekben kellene dönteni, mint például a tömegközlekedés átalakításáról, a behajtási zónák kialakításáról, akkor megkérdeznénk a fővárosiakat. Több közösségi döntést, élénk közösségi életet szeretnék.

Az év első kampányígéretét ön tette májusban, az ingyenes BKV-val, az ellenzék rögtön le is fénymarhaságozta. Tartja magát az ötlet?

A koncepció nem változott. A stratégiai cél akkor sem a díjmentes közösségi közlekedés volt, most sem az. Hanem egy egészségesebb, az állandósuló dugóktól, szmogtól, piszoktól mentes város kialakítása. A közösségi közlekedés díjának jelentős mérséklése, az esetleges díjmentesség is egy eszköz, hogy a budapestiek inkább válasszák ezt a közlekedési módot. De nem akarom eldönteni a fővárosiak helyett, hogy mit szeretnének. Ezért ők dönthetnek népszavazáson abban  is, hogy milyen közösségi közlekedést akarnak. A közösségi közlekedés színvonalának a javítása szintén egy eszköz a cél elérésére. Számomra az a közösségi közlekedés, amit most az új Combinók, az új Volvo buszok és reményeim szerint majd az új Ikarus buszok testesítenek meg.

04

Ez már elköteleződésnek számít? Mert az új Ikarus buszoknak van egy szintén magyar versenytársuk, a Credo, nemrég együtt tesztelte a két járművet a BKV.

Ez egyelőre csak rokonszenv, amibe a Credo is beletartozik, mert magyar gyártmány. Az később dől el, hogy melyikből vásárol a BKV.

Miért, mikor vásárol?

Ha mondjuk januárban már főpolgármesternek választottak volna, akkor jövő év elején az első 300 busz megérkezhetne.

Vásárlási kedv eddig is volt, de honnan lenne rá pénz?

Erre van már kidolgozott lízingkonstrukció. De lehetne hitelre, részletfizetésre is venni. Az az üzleti terv, amit én elfogadtattam, és aminek alapján létrejött a Budapest–kormány-szerződés, tartalmaz egy garanciát évi húszmilliárdos műszaki fejlesztésre. Ezer busz évi lízingköltsége évi hétmilliárd. Tehát kifizethető akár a mai forrásokból is.

Ez szép vízió: díjmentesen, vadonatúj buszokon közlekedő budapestiek. 2006-ban is készített egy programot, amiben még merészebb tervek voltak: alagút a Duna alatt hosszában, üvegbúrával fedett, téliesített Városliget. Ezek a mostani programból valahogy kimaradtak. Miért?

Az én személyes programomban benne vannak. A legszemélyesebben.

Van egy külön kis program az éjjeliszekrénye fiókjában?

Van egy, mondjuk, hogy két-három bajuszból álló személyes vágyam, amiről nem beszélni akarok, hanem megvalósítani. Az egyik a Dunagút. A világ nagyvárosaiban trend, hogy a közúti közlekedést a föld alá viszik alagutakba, a felszínt pedig parkosítják. Azt, hogy ezt bizonyos emberek ostobaságnak minősítik, csak ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a mozdony feltalálásakor attól féltek, hogy a nagyobb sebességnél az utasok nem kapnak majd levegőt.

És a városligeti üvegbúra? Engem ez a terv Mézga Géza Góliát-fóliájára emlékeztet, ami alatt embernyire nőttek a szöcskék.

Minden világváros törekszik arra, hogy mind szimbolikusan, mind funkcionálisan jól megtervezett és eltalált építészeti hangsúlyokkal hívja fel magára a figyelmet.

Azért az üvegbúra nem ez a kategória.

Ez egy interneten érkezett ötlet volt, ami nagyon megtetszett. Azt gondolom, a polgároktól származó kreatív ötletek viszik előre a várost.

A kreativitásról jut eszembe: önnek hogy tetszik a Kétfarkúak örök élet plusz 20 év ígérete?

Én plusz két és fél évet mondok, de ez egy tudományosan kiszámolt tétel. A 2006-os programban már másfél év plusszal számoltunk. Ez most egy évvel nőtt, mert akkor nem számolhattunk a közlekedés átalakításával, csak az egészségmegőrzés stratégiájával. Azaz a mai betegségcentrikus egészségügyi ellátórendszer helyett mi egy egészségcentrikus ellátórendszert akarunk létrehozni, születésétől odafigyelve minden egyes polgárra.

02

Ennek része lenne például a dohányzás kiszorítása a közterekről?

Igen, ennek első lépcsője volt, hogy a dohányzást megszüntettük a játszótereken, majd utána az aluljárókban, és a buszmegállók is sorra kerülhetnek majd.

Megérjük azt is, hogy lesz dohányzásmentes sétálóutca vagy köztér?

Abszolút. A dohányzás elleni védekezés és a játszóterekről, közösségi terekről való kitiltás azt a célt szolgálja, hogy aki nem akarja szívni, annak ne kelljen. Ez nem akarja korlátozni a dohányosnak azt a szabadságjogát, hogy márpedig elszívhasson egy cigit, ha úgy akarja. De jobb családokban a család rendfenntartója – mondjuk a mama – kiküldi az erkélyre a férjét dohányozni.

Önnél otthon a mama a rendfenntartó?

Ha dohányoznék, biztos, hogy kiküldene. Nálunk demokrácia van. Ahogy mondják, fontos kérdésekben én döntök, de fontos kérdések ritkán adódnak.

Fontos kérdésekben korábban is dönthetett, mert több évig volt főpolgármester-helyettes. Miért nem váltotta be akkor az ígéreteit?

Úgy kerültem pozícióba 2007-ben, hogy az összeomlás szélén volt az oktatási rendszer. Nagyon gyorsan letettem az asztalra egy programot, ami integrálta az akkori erőforrásokat, egybeszervezte a hasonló szakmákat oktató iskolákat. Mára kiderült, hogy ez a program sikeres volt. Aztán jött a kultúra, mert valahogy úgy alakult ez a két és fél évem, hogy az egyik válságmenedzselésből mentem a másikba. Budapest mindig a színházak városa volt, arra, hogy ezt meg tudta őrizni, sőt bővíteni tudta a kínálatot, büszke vagyok.

Nem mondja, hogy mindez önnek köszönhető…

Arra vagyok büszke, hogy segíteni tudtam a színházaknak, de a színházak saját magukban is nagyon jók, óriási értéket képviselnek. A kezdeményezésben volt szerepem, létrehoztam a színházi tanácsot, nagyon jó együttműködés alakult ki. Ezután jött az egészségügyi program.

Amiről óriási vita volt. A koncepciót végül a költségvetési szavazatokért cserébe fogadta be a fővárosi SZDSZ-frakció.

Ez így van. A politikában vannak eszközök, amiket fel kell használni, érdeket kell érvényesíteni annak érdekében, hogy az elképzelés megvalósuljon. Végül elfogadták, forrást biztosítottak rá, majd két hónap múlva leállították. De a program, a forrás megvan, gyakorlatilag a start gombot kell megnyomni, és indulhat a budapesti egészségügyi modell. Nemrég a Fidesz egészségpolitikusa el is kottyintotta, hogy ezt a modellt kívánják folytatni.

07

Utolsó válságmenedzselési feladata a BKV volt. Három hónapra vállalta, hogy rendbe teszi a közlekedési cég ügyeit, és a három hónap végén ki is jelentette, hogy rendbe tette. Ehhez képest másról sem hallani, mint arról, hogy a BKV csődben van.

Azt vállaltam, hogy három hónap alatt kidolgozom és szerződéstervezet formájában leteszem az asztalra a programot, ami biztosítja a finaszírozhatóságot, magasabb minőségű közösségi közlekedést eredményez, átláthatóságot teremt, előkészíti a járműcserét. Az átláthatóságról szóló részt beterjesztettem a közgyűlés elé, majd miután azt az SZDSZ nem támogatta, felmondtuk a koalíciót. A másik két résszel kapcsolatban is elkészült a program és a pénzügyi struktúra. Most azért van nehéz helyzetben a budapesti közösségi közlekedés, mert már több mint hatvan napja nem tesz eleget a kormány szerződéses kötelezettségének, és nem utalja át a BKV-nak járó 7,5 milliárdot.

Tehát vannak elkészült programok, amiket a főváros új vezetése vagy folytat, vagy nem. Játsszunk el a gondolattal: ha ön nyerne, bevenné-e Tarlós Istvánt helyettesnek, hogy a programok folytatódhassanak, vagy fordított esetben lenne-e Tarlós helyettese?

A programokat nem koalícióban kell továbbvinni. A szocialisták nem adnak főpolgármester-helyettest Tarlós Istvánnak, ezt garantálom. A város életminőségét javító stratégiai döntésekben bizonyos feltételek mellett el tudok képzelni együttműködést. Egyetlen párttal nem vagyok hajlandó semmilyen módon együttműködni: ez pedig a Jobbik.