Angéla, Petronella
14 °C
27 °C

Energiavámpírok az óbudai óriáspanelben

2011.04.06. 10:20

Magyarország legnagyobb társasházában, a 884 lakásos, háromezer lakója miatt Faluháznak is nevezett óbudai óriáspanelben közel 1,2 milliárd forintért szigeteltek, korszerűsítették az épületet egy éve. A próbaidő után most kellene átállni a lakásonkénti egyedi fűtésszámlára. Ám a közös képviselő egyelőre nem meri elmondani a számokat a lakóknak, annyira nagyok az eltérések a lakások között.

falu01

A nemrég elvégzett mérések szerint ugyanis többen a lakók közül egyáltalán nem fűtöttek télen: 0-ra tekerték a radiátort, mert úgy érezték, hogy a lakásban így is megvan a 18-20 fok. Arra viszont nem gondoltak, vagy ha gondoltak, nyilván elhessegették maguktól a gondolatot, hogy így a szomszédjuk fűti lakásukat a válaszfalon keresztül. Vagy másképpen megfogalmazva: energiavámpírként szívták a meleget a szomszéd lakásból.

Így a 884 lakásos házban van olyan tulajdonos, akinél 3000-4000 általános hőmennyiségegységet mértek legutóbb a fűtési idényre vetítve, környező szomszédjainál meg nullát, egyet, vagy 150-et. Azaz szinte egymaga fűtött ki a sajátjával együtt négy lakást. Ez forintban azt jelenti nagy vonalakban, hogy míg a nem fűtőknek 7-10 ezres lenne a fűtésszámla, a „kazánlakás” tulajdonosának meghaladhatná a 25-30 ezer forintot (havi átalányban).

IV0C9511

Szerencsére a lakók még nem ismerik a számokat, a közös képviselő ugyanis nem meri elmondani nekik, attól tartva, hogy egymást fogják hibáztatni a nagy különbségek miatt. Réti Gyula szerint várni kell, amíg kitalálnak valamilyen igazságos kompenzációs rendszert a nagy különbségekre.

Réti szerint az tény, hogy a beruházás „szummában legalább évi 30-40 ezer forint megtakarítást hozott” minden családnak. Jelenleg béke van, hiszen a ház lecsökkent hőfogyasztását dobják szét 884 részre a lakosok között, fajlagosan egyenlő alapon (a lakás légköbméter-nagysága alapján), tehát mindenki azonos arányú csökkenést érzékel.

Most jönne a következő lépés, hogy a számlát egyedileg minden lakásban az elfogyasztott hőmennyiség után állítsák ki. Nem teljes mértékben ugyan, mert a ház közgyűlése korábban úgy szavazott, hogy a számlának csak az 50 százaléka legyen kiállítva az egyedi fűtés alapján, a másik 50 százalékot a ház átlaga adja ki.

"Nullán a radiátor, miért kell mégis fizetni?"

Itt következik azonban az a probléma, hogy többen vannak, akik egyáltalán nem vagy alig fűtenek. Ezekből a lakókból is többféle van. Egyesek reggel, amikor elmennek, lecsavarják a fűtést, amikor hazajönnek felcsavarják. Ez nem kifogásolható elvileg. Van, aki máshol lakik, üresen áll a lakása, amíg ki nem adja, vagy be nem költözik, természetesen ő sem fűt.

A Faluház projekt 2009-ben 123 nap alatt készült el. Kicserélték az ablakokat, leszigetelték és színezték a külső falakat és a tetőt házat, a 2004-ben korszerűsített a fűtési rendszert költségosztóval szerelték fel, napkollektorokat építette be a melegvíz-szolgáltatás rásegítésére. A tervek szerint a fűtésen 50 százalékot szerettek volna spórolni, ami meg is valósult, a melegvízköltségen pedig szintén 40 százalékot, amiből egyelőre még csak kb. 30 százalékot értek el. A közel 1,2 milliárdos költség 40 százalékát az unió és a kerület közösen, 33 százalékát az állam, 27 százalékát pedig a tulajdonosok állták.

Előfordul, hogy valaki nagyon tudatosan takarékoskodik, vagy szereti a hűvöset, és eszébe sem jut, hogy ezzel esetleg a szomszédnak árthat. Az egyik megkérdezett lakó például meg van elégedve a fűtésszámlával, igaz, náluk a hálószobát alig kell fűteni, olyan jó idő szokott lenni. Elmondása szerint körülbelül havi húszezer a számla télen, ami jóval kevesebb a felújítás előttinél. A beruházás neki személy szerint havi 3000 forintos terhet jelent hét évig, ami így megérte.

Olyan lakó is akad, aki nagyon jól tudja, hogy a szomszédjai fűtik, ha nem fűt az egész lakásban, de nem törődik vele. (Sőt, amikor néha „bedurrant”, azaz ráengedi a csapot, akkor gondosan letakarja hideg vizes ronggyal az érzékelőt.)

A lakók egy része már kapiskálja, hogy nagyok a különbségek, de nem egészen fogták fel a lényeget. Egy nullás fűtésű lakó például hosszasan azon zsémbelt, hogy hiába takarékoskodik ő, ha a szomszédja sokat fűt és felhúzza a közös számlát. Az persze eszébe se jutott, hogy a szomszéd a melege egy részével pont az ő lakását táplálja.

Természetesen többen átesnek a ló másik oldalára. Van, aki a jó meleget szereti (például a kisgyerekesek), és addig se veszi le a fűtést, amíg szellőztet. Hiába adott ki tájékoztatót a közös képviselő, hogy szellőztetés előtt zárják el a radiátort, és csak utána nyissák meg, rengeteg hő kimegy az ablakon. Sok az olyan idős, egyedülálló ember is a házban, akik az egész takarékoskodással nincsenek tisztában, és nem értik az összefüggéseket.

A felső sarokban lakni a legrosszabb

Eleve problémás a lakás elhelyezkedése: nem jó, ha több külső fala van, vagy ha a tetőnél van, a legkedvezőtlenebb pedig ha a ház felső sarkában húzódik meg, hiszen ezekben az esetekben külső falakat is fűtenie kell. Ezért ezek a lakások kompenzációt kapnak, aminek a mértékét a tapasztalatok alapján fogja a társasház a kezdeti 10-20%-hoz képest változtatni, ha ez szükséges.

IV0C9526

A közös képviselő szerint Németországban például nem okoz problémát az ilyesmi: a kedvezőtlen elhelyezkedésű lakásoknak alacsonyabb az áruk, mint a kedvező ún. közbenső lakásokénak. Ezt Magyarországon az ingatlanpiac nem igazolja vissza.

A társasház vezetése megpróbált utána nézni, van-e hasonló problémával küszködő társasház Magyarországon, és ha van, hogyan sikerült megoldani a kérdést. Kiderült, hogy arányaiban még kevés költségmegosztót használó panelház létezik, de általában a lovak közé dobják a képviselők a gyeplőt, azaz rábízzák a lakókra, rendezzék el egymás között a nézeteltéréseket.

Réti Gyula szerint azonban felelőtlenség lenni torz értékek elé állítani a lakókat, azt azonban elismeri, hogy a sötétben tapogatóznak. A probléma előtt egyelőre a műszaki egyetem szakértője is tanácstalanul áll, neki is új ez a téma.

Pedig közeleg a májusi közgyűlés, ahol a közös képviselőknek virítani kellene az adatokat, kinél mennyi fogyasztást mértek, ki mennyit fizet(ne), ha átállnak a jelenlegi átalányról a már előkészített egyedi mérésre. Réti azonban azt fogja javasolni, hogy hiába a lehetőség, egyelőre maradjanak még egy-két évig az átalányszámlánál, és ha kitalálnak valamilyen igazságos rendszert, akkor álljanak át.

Bonus-malus vagy százalékcsökkentés?

Erre egyelőre még keresik a megoldást. Elképzelhető, hogy valamekkora minimálfűtést meghatároznak, ami alá nem lehet majd menni. Csakhogy ennek jogi korlátja van, nehezen kötelezhető fűtésre például az, aki nem is használja a lakását. Az is lehet, hogy valamilyen kompenzációs szorzót vezetnek be a mérések alapján, vagy büntetik a 0 fűtést, ahogy ez külföldön több országban elterjedt.

Felvetődött az is, hogy a majdani számla ne 50-50 százalékban álljon az egyedi és az átlagfogyasztásból, hanem kisebb, 40 vagy 30 százalék legyen az egyedi számla részesedése (amit korábban a mérések adatainak megismerése előtt már elutasítottak a tulajdonosok). Csakhogy ennek az lehet a hátulütője, hogy ha valaki nem érzi a zsebén közvetlenül a megtakarításának a hozadékát, az hamar leszokik róla. Azaz pont az egész projekt lényege veszhet el.

Pedig a mintaházat a többi panel is követné. Puskás Péter, óbudai alpolgármester, a program felelőse elmondta, hogy a beruházás előtt még csak 3-4 panelház indult a felújítási pályázatokon, most már több mint húsz. Sokan hallották ugyanis, hogy a Faluházban egy átlagos lakás fűtésszámlája 33-35 ezer forintról 17 ezerre esett. Puskás bízik benne, hogy a lakók megtalálják majd a jó megoldást az igazságos költségosztásra is.

Évi egyszeri leolvasás kétmillióért

A lakók egy része nem volt megelégedve a kivitelezéssel, az új ablakok például huzatosak voltak sok helyen. A hibákat azóta a legtöbb lakásban orvosolták. A bajt az okozta, hogy bár az önkormányzat és a ház is delegált egy-egy műszaki ellenőrt, az egyiknek menet közben lejárt a megbízatása, a másik pedig sajnos meghalt. Ezért nem volt, sokkal nehezebb a garanciális javítások megszervezése. Morognak azért is többen, hogy az évi egyszeri leolvasást közel kétmillió forintért végzi el a megbízott cég , és a felszerelt költségosztók nem hitelesített mérőműszerek csak arányokat határoznak meg. A közös képviselő szerint azonban erre nincs jobb módszer: nem kell megvárni, míg egyenként mind a 884 lakásba beengedik, kintről, rádiós jeladóval olvassák le a fogyasztást

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.