Judit, Xénia
17 °C
31 °C

II. János Pál pápa lett a Köztársaság térből

2011.04.27. 15:10

Huszonhat közterület átnevezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Moszkva teret ismét Széll Kálmán térnek nevezik, a Köztársaság tér II. János Pál pápa nevét kapja, a Lágymányosi hidból Rákóczi híd lesz. Lesz Elvis Presley park, Sinkovits Imre utca, Domján Edit utca, utcánévtáblát kap az Aranycsapatból Hidegkuti Nándor és Zakariás József  Több, a Tanácsköztársaságban, a kommunista mozgalomban és az ellenállásban egykor szerepet játszó személyiségről elnevezett utcát kereszteltek át.

A tíz kerületet érintő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók. A 26 átnevezésből 15-öt mutatunk be részletesebben. Kinek a neve volt eddig az utcanévtáblán, kié kerül rá most?

Moszkva térből Széll Kálmán tér (II. kerület)

A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek, 1951-ben Moszkva térré keresztelték át. Széll Kálmán (1843-1915) 1875-től volt pénzügyminiszter, nevéhez fűződik az államháztartás rendbetétele, az adófelügyelői intézmény létrehozása, az állami bevételek jelentős emelése. 1899-től miniszterelnök és egyben belügyminiszter is volt. Az ellenzéki obstrukciót leszerelve fontos szerepe volt az ország kormányozhatóvá tételében. 1904-ben lemondott mandátumáról.  1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. A kormány március elején bemutatott gazdasági csomagja is Széll Kálmán nevét viseli.

DSZZS20110426015

Lágymányosi hídból Rákóczi híd

Ezt talán nem is kell magyarázni.

Elvis Presley park (II. kerület)

A Margit híd budai hídfőjéhez közeli közparknak eddig nem volt neve.  Az átnevezésnél nem a Király zenei munkássága volt a döntő, hanem az, hogy 1956-ban egy amerikai tévéshow-ban egy dal eléneklése után a műsorvezető Ed Sullivannel együtt felszólította a nézőket: adakozzanak a magyar forradalom résztvevőinek.


Elvis Presley park nagyobb térképen

Köztársaság térből  II. János Pál pápa tér (VIII. kerület)

A VIII. kerületi tér 1946-ban kapta nevét. Most a történelem "legközkedveltebb pápájáról" nevezik el. A 2005-ben elhunyt Karol Józef Wojtyla hívei kezdeményezték boldoggá avatását, ami után  lehetőség nyílik szentté avatására is, olvasható az indoklásban.

Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt

Nagybátonyi utcából Hidegkuti Nándor utca (III. kerület)

Az utca eddig a Nógrád megyei település nevét viselte, most az Aranycsapat legendás csatárának nevét kapja.

Koltói Anna utcából Domján Edit utca (III. kerület)

Az utca 1945-ben kapta nevét az egykori vasmunkásnőről, aki a Tanácsköztársaság idején tisztviselőként tevékenykedett. A rendszer bukása után két évig börtönben volt, majd a szociáldemokrata párt nőszervezőjeként dolgozott. 1944-ben a lakásán lőtték le a nyilasok. Az utca a Jászai Mari-díjas színésznő, Domján Edit nevét kapja, aki 40 éves korában öngyilkos lett.

Koltói Anna utcából Romhányi József utca (XXII. kerület)

A XXII. kerületi utcát Romhányi "Rímhányó" József íróról, költőről, műfordítóról nevezik el, akinek munkássága sokkal jelentősebb annál, mint hogy rímekbe szedte a Frédit és Bénit, a két kőkorszaki szakit. Egyébként persze emiatt is becsüljük.

Ságvári Endre utcából Sinkovits Imre utca (III. kerület)

Az utcát 1945-ben nevezték el Ságvári Endréről. Az egykori tisztviselő 1937-ben részt vett a Tompa utcai nyilasház elleni támadásban, amiért 8 havi fogházra ítélték. Az MSZDP ifjúsági tagozatának titkára volt, 1940 végén csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. 1942-től illegalitásba vonult. Háborúellenes megmozdulásokat szervezett, szerkesztette a Béke és Szabadság című lapot. 1944. július 27-én a csendőrökkel vívott tűzharcban vesztette életét. A III. kerületben lévő utcát most a 2001-ben elhunyt Sinkovits Imréről, Kossuth-díjas, kétszeres Jászai-díjas színészről, a Nemzet Színészéről nevezik el. Az indoklásban szerepel, hogy Sinkovits Imre 1956. október 23-án több tízezer ember előtt szavalta el a Nemzeti dalt.

Ságvári Endre utcából Popieluszko utca (XXI. kerület)

A XXI. kerületben lévő Ságvári Endre utcát (amely szintén 1945-ben kapta nevét) Boldog Jerzy Popieluszko (1947-1984) lengyel római katolikus papról, vértanúról nevezik el. Többször felemelte szavát a kommunista rendszer ellen. 1984. október 19-én Bydgoszczból tartott hazafelé, amikor autóját megállították ismeretlen tettesek. Elrabolták, majd összeverték. Megpróbált elmenekülni, de a kísérlet közben megölték. Holttestét néhány nap múlva a Visztula felduzzasztott vizében találták meg. A kommunista politikai rendőrség parancsára ölték meg.

Peterman bíró utcából Nándor utca (I. kerület)

A XIII-XIV. században élt Peterman bíró Buda város bírája volt. 1302-ben Károly Róbert megostromolta Budát. A város polgárai válaszul Peterman bíró vezetésével és a hozzájuk csatlakozó papokkal kihirdették az egyházi tilalom feloldását és kiátkozták a Károly Róberthez hű főpapokat és a pápát. Az utcát 1954-ben nevezték el Peterman bíróról. A változtatással az utca 1879-1954 közötti nevét állítják vissza, amely a korábban regnáló király nevére, a német Ferdinánd magyar megfelelőjére utal.

Wass Albert tér (XVII. kerület)

A kerületben lévő Wass Albert szobor körüli térnek eddig nem volt neve, most a máig vitatott szerepű erdélyi magyar íróról (1908-1998) nevezik el. 1946-ban a kolozsvári népbíróságon koncepciós per indult Wass Albert és apja ellen, akik akkor már elhagyták az országot. Azzal vádolták őket, hogy 1940 szeptemberében románok meggyilkolására buzdították a Vasasszentgotthárdra bevonuló magyar hondévtiszteket. Távollétükben halálra is ítélték őket, holott több tanúvallomás szerint nem volt közük a gyilkosságokhoz. A román legfelsőbb bíróság 2008-ban jogerősen elutasította a perújrafelvételt Wass Albert ügyében. Wass Albert a magyar irodalomnak is ellentmondásos figurája. A hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte Erdélyben és Magyarországon.


Wass Albert tér, XVII. kerület nagyobb térképen

Bajáki Ferenc utcából Mansfeld Péter utca (XXI. kerület)

A XXI. kerületben lévő utcát 1948-ban nevezték el Bajáki Ferencről (1883–1938). Bajáki műlakatos volt, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének egyik vezetője. A Tanácsköztársaság alatt a szociális termelés népbiztosa volt. 1919 után életfogytiglani fegyházra ítélték, 1922-ben a szovjet–magyar fogolycsere következtében Moszkvába került, ahol mint szakmunkás dolgozott, és tevékenyen részt vett a magyar kommunista emigránsok munkájában. 1938-ban letartóztatták, a sztálini törvénysértések áldozata lett. Mansfeld Péter (1941–1959) vasesztergályos szakmunkás-tanuló volt, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. Egy ötfős csoport tagjaként tartóztatták le, első fokon életfogytiglani börtönbüntetést kapott, másodfokon 1959. március 19-én halálra ítélték.

Andra János utcából Zakariás József utca (XXII. kerület)

Az utca 1952-ben kapta a nevét Andra János (1884–1944) vincellérről, aki a Tanácsköztársaság idején a budafoki direktórium tagja volt. 1919-ben Érd és Nagytétény között egy tengerész járőrparancsnok rálőtt egy felé haladó teherautóra, amelyben Andra és a budafoki munkástanács tagjai ültek, és két embert megsebesített. A járőrt elfogták, rögtönítélő bíróság elé állították. A sortüzet Andra vezényelte. Az utcát most Zakariás József olimpiai bajnok labdarúgóról, az Aranycsapat egykori balfedezetéről nevezik el.

Sallai Imre utcából Rudnyánszky utca (XXII. kerület)

Az utca 1948-ban kapta nevét Sallai Imréről (1897–1932). Sallai az I. világháború alatti antimilitarista, majd kommunista mozgalom tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt a belügyi népbizottság politikai osztályát vezette. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Moszkvába emigrált. 1931-ben a Komintern hazaküldte. A statáriális törvények alapján a nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték. Az utca új nevét a Rudnyánszky családról kapja. A család tagja volt Rudnyánszky Károly 1848-as honvédfőhadnagy és Rudnyánszky Gyula költő, műfordító.

Zalka Máté utcából Simándy József utca (XXII. kerület)

A Budatétény városrészben lévő utca 1948-ban kapta nevét Zalka Mátéról. Zalka Máté, eredetileg Frankl Béla (1896–1937) író az I. világháborútól a Szovjetunióban élt. 1920 elején csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Részt vett Krasznojarszk megszállásában. 1920-tól az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt tagja. 1936-tól Lukács tábornok néven a nemzetközi brigádok egyik parancsnokaként Spanyolországban harcolt Franco tábornok csapatai ellen, ott esett el. Az utcát most Simándy József (1916–1997) operaénekesről, főiskolai tanárról, Magyarország egyik leghíresebb tenoristájáról nevezik el,  akinek hangja és alakja összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.