Összement a Centrum Parkoló birodalma

A népszerűtlen parkolási társaság, a Centrum Parkoló Kft. üzemeltetési területe folyamatosan zsugorodik Budapesten, legutóbb az I. kerületi önkormányzat döntött arról, hogy novembertől a saját kezébe veszi a parkoltatást. Ez egyfelől jó, mert a közpénzek nem egy magáncég átláthatatlan kasszájába folynak, másfelől viszont elindult egy kedvezőtlen folyamat: a parkolási rendszer nem egységesül, hanem polarizálódik. A parkolás kérdése ráadásul az eszkalálódó főváros-kerületek háború egyik leglátványosabb színtere.

Válság és káosz jellemzi a fővárosi parkolási rendszert, jelentette ki 2003-ban Vajda Pál főpolgármester-helyettes és felvázolta a stratégiát: 2011 környékére egységes, egy kézben tartott parkolás lesz Budapesten. Akkor három társulás működtette a rendszert. Miről beszélne most?

A két nagy kerületi parkolási társulás felbomlott, három helyett most 11 cég szedi a parkolási díjakat. Ahány kerület, annyi társaság. A korábban hét kerületben is működő Centrum Parkoló Kft. folyamatosan szorul vissza, legutóbb a budavári önkormányzat döntött úgy, hogy a szerződés novemberi lejárta után nem kér belőle.

Az I. kerület döntése jól jellemzi a fővárosi kerületek hozzáállását a parkolás kérdéséhez. A Nagy Gábor Tamás polgármester által jegyzett előterjesztés szerint a főváros közterületein végbemenő folyamatok azt mutatják, hogy a budapesti parkolási rendszer az egységesítés helyett polarizálódik. (Nagy egyébként a fővárosi önkormányzat ellensúlyaként alapított kerületi szövetség, a BÖSZ elnöke is, ezért különösen érdekes az álláspontja.)

Nagy Gábor Tamás szerint lesz egységesítés a fővárosi parkolásban, de máshogy, mint korábban elképzeltek. Véleménye szerint egy parkolási franchise alakul ki, ahol több, de önálló üzemeltető van. Ami közös, az a parkolási szolgáltatás, és az ahhoz kapcsolódó háttér, esetleg az infrastruktúra.

Az egységesítés érdekében jelenleg a következő, igen fontos harmonizációk történnek: az ügyfélszolgálati munkafolyamatok összefésülése, a felszólító levelek tartalma, a parkolási zónák színezése és az ügyfélszolgálati irodák kijelölése.

Az I. kerület több lehetőséget vizsgált arra, hogy ki vigye tovább a Centrum helyett a parkolást. Az egyik szerint üzemeltetés társulási tanácsban folytatnák, olyasmiben, mint amilyet a főváros és az V. kerületi önkormányzat alkot. Az I. kerület a II. kerülettel közös társulásban gondolkodott, de rájöttek, hogy nem lenne jelentős a költségmegtakarítás, ellenben a kerület elvesztené autonómiáját, valamint az eddigi társulási tapasztalatok is rosszak.

Megvizsgálták azt is, mi lenne, ha a Centrum helyett a fővárosi tulajdonú Parking Kft.-vel szerződnének, de azt is gazdaságtalannak találták. Így maradt az önálló üzemeltetés, az eddigi (önálló) budavári parkoltatást végző saját céggel, a Budavári Kapu Kft.-vel. A számítás szerint így évente 500-600 millió forint parkolási díjat kasszírozhatna a kerület.

A Centrum visszaszorulásának a kerületek önállóságra ébredése mellett van más oka is. A parkolás törvényi újraszabályozása miatt tavaly nyár óta kizárólag önkormányzati tulajdonú társaságok végezhetnek parkoltatással kapcsolatos feladatokat. Ráadásul a törvény szerint ezen cégek tulajdonrészét nem is lehet majd elidegeníteni.

A Centrum – átfestve, a megalapításkor a Centrum többségi tulajdonában álló Er-Park Kft.-ként - a jogszabály miatt egyedül az Erzsébetvárosban tudta meghosszabbítani a szerződését, mert azt gyorsan, a törvény hatályba lépése előtt még meg tudták kötni. (A két cég igazgatója ugyanaz, Piros Attila, a honlapjuk meg szinte teljesen ugyanolyan.)

Ferencvárosban egy érdekes művelettel szintén benn tudott maradni az üzemeltetésben egy Centrumhoz köthető cég, de a hajdani óriásnak meg kell elégednie ezzel a két helyszínnel. Emellett néhány kerületben maradt néhány automatája, azokon a területeken, amelyeket később vontak be a fizetős övezetekbe, így ott a szerződés is később fut ki.

Ilyen a VIII. kerületben a Baross utca, valamint a Népszínház utca, Kiss József u, Rákóczi út, Fiumei út, Gázláng u, Köztársaság tér által határolt terület, és a XII. kerület fizető parkolóinak mintegy fele, amit később vontak be a fizetős rendszerbe, és üzemeltetési szerződése is csak néhány év múlva jár le.

A Centrum visszaszorulása talán annyira nem is izgatta a cég tulajdonosait, hiszen idejében felfedezték, hogy nem csak az automatákon keresztül lehet fizetni a parkolási díjakat. 2009 tavaszán az EME (Első Mobilfizetés Elszámoló) Zrt. együttműködést kötött a három nagy mobilszolgáltató céggel (T-mobile, Telenor és a Vodafone) a mobilparkolás szolgáltatásra.

Az EME Zrt. sokáig a Centrum tulajdonában állt, igazgatósági tagjai között pedig helyet foglalt Fürst György, a Centrum korábbi ügyvezetője, volt erzsébetvárosi szocialista alpolgármester. A fizetési módok közül pedig a mobillal fizetés meghatározó arányú: az autósok 45 százaléka ezt a módot használja, a másik 45 százalék az érmebedobást preferálja, a maradék 10 százalékot parkolókártyán keresztül perkálják le a polgárok.

A parkolás egységesítésének a kérdése az önkormányzati törvény módosításával ismét fókuszba került, sőt egyes vélemények szerint ez az utóbbi hónapokban kibontakozó főváros-kerületek háború leglátványosabb színtere. Az önkormányzati törvény szabályozza majd újra a főváros és a kerületek alá- és fölérendeltségi viszonyát, osztja újra a hatásköröket.

A kerületek a saját parkolási társaságok megalapításával letették a garast a polarizált (lásd Nagy Gábor Tamás) parkolási rendszer mellett, a főváros pedig úgy tűnik, hiába erőlködik. Amikor újságírók az önkormányzati törvény várható változásairól kérdezik Tarlós Istvánt, szinte mindig ugyanazzal a parkolási példával illusztrálja, miért van szükség erős, központosított fővárosra: képtelenség, hogy egy autóst azért büntessenek meg, mert az utca két oldalán más-más automata jegyei érvényesek, és ő véletlenül a rosszat választotta.

Akárhogy is érvel a főpolgármester, a kerületi polgármesterek lobbija olyan erős a parlamenti Fidesz-frakcióban, hogy információink szerint kizárt, hogy ne a kerületek akarata szerint dőljön el a parkolás-szabályozási kérdés a törvényben.

Azért a fővárost sem kell félteni. Információink szerint évente 6,5 milliárd forint bevétel keletkezik Budapesten a fizetős parkolásból, ebből egymilliárd folyik a be a fővárosi önkormányzat által tulajdonolt Parking Kft.-hez, a többin osztoznak a kerületek.

A Parking üzemelteti szinte az összes főúton a parkolási rendszert, amelyik főútvonalon pedig jelenleg még nincs automata, ott 2012 tavaszán lesz. Az ide helyezendő több mint száz automata beszerzésére a napokban írt ki pályázatot a főváros.