Virág
-1 °C
5 °C

160 millióba került Demszky főtanácsadója a BKV-nak?

2011.10.12. 07:31

Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor volt főpolgármester bizalmasát és tanácsadóját azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy utasította a BKV-t, kössön szerződést egy céggel a közlekedési cég területeinek takarítására. A hétmilliárdos szerződést az ügyészség szerint drágán kötötték meg, 160 millió forint kárt okozva a BKV-nak. Mesterházy birtokunkba került vallomásában nem nagyon tér ki a konkrét ügyre, ám rendkívül érdekes: első kézből kapunk élethű képet belőle a Demszky-éra végét jellemző politikai csatározásokról, hatalmi viszonyokról.

Mesterházyt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy a BKV egyes vezetőit arra utasította, hogy a PQS-Plural Kft.-vel kössenek takarítási szerződést, amely cég egyébként a munkák elvégzésére önmagában nem volt képes. Ezért a PQS-Plural Kft. képviselője 2008-ban rávette a BKV-nál már régebb óta takarítást végző Renomé Kft.-t egy konzorciumi szerződés megkötésére. A szerződés értéke hétmilliárd forint.

Az ügyészség rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a metró nyílt és üzemi területeinek, illetve a Stadionoknál lévő irodaház és a Szabó Ervin téri forgalomirányító központ takarítását 2008. decembertől drágábban végezték, ezzel 162 millió forintos kárt okozva a BKV-nak.

Mesterházy vallomásában elmondta, hogy a konzorciumról nem volt tudomása, a BKV-nál nem foglalkozott az üggyel, jogkörénél fogva nem is utasíthatott senkit. Hozzátette, hogy a Plural Kft. és a Renomé Kft. vezetőit nem ismeri, valamint kérdésre hozzátette, hogy a Future Clean nevű takarítócég az övé volt, de 2002-ben eladta.

Mint arról a szerződéskötést követően beszámoltunk, a Renomé Kft. körül hemzsegtek a furcsaságok: 2008-2009-ben folyamatosan a legnagyobb adósok között szerepelt százmillió forintot meghaladó köztartozással, mégis sikerült felvetetnie magát az adóhatóság köztehermentességet mutató listájára, a szerződéskötés óta pedig átesett egy átnevezésen és egy cégmegosztáson, majd egy liechtensteini offshore vállalkozás fennhatósága alá került. A szerződés megkötése előtt egy évvel korábban már túlszámlázással és szerződéses trükközéssel vádolták. A szerződés Kocsis István írta alá.

Négyek bandája

Mesterházy Ernő vallomásában elmondta, hogy 2006-ban került a Főpolgármesteri Hivatalba, amikor a Miniszterelnöki Hivatalban Demszky Gábor és Szilvásy György megállapodott, hogy ő lesz a koordinátor a kormány és a főváros között. A feladata az volt, hogy nagyobb jelentőségű ügyekben (például a 4-es metró) egyeztessen, valamint politikai tanácsokat adott a főpolgármesternek.

mesterhazy451
Budapest, 2010. február 5. Mesterházy Ernő városházi főtanácsadó (j) és ügyvédje Papp Gábor várakozik a Budai Központi Kerületi Bíróságon

Ezeken az egyeztetéseken, azaz az úgynevezett stratégiai megbeszéléseken egy négy fős kör vett részt: a kormány részéről Szilvásy György (kancelláriaminiszter) és Puch László (az MSZP pénztárnoka), a főváros részéről pedig Hagyó Miklós és Mesterházy volt mindannyiszor jelen. Összesen öt alkalommal tartottak megbeszélést.

A főváros elsősorban a BKV finanszírozásához kért segítséget (30 milliárd forintos állami támogatást), a kormány pedig a HÉV-vonalakat akarta apportálni a MÁV-Startba. Az apportálás a fővárosnak nem tetszett, ezért nem lett megegyezés. Budapest a megígért pénzt sem kapta meg.

A másik nagy téma a találkozókon az elektronikus jegyrendszer volt. Mesterházy szerint az E-ticket rendszert azért nem sikerült bevezetni, mert a kormány nem hagyta, hogy azt a BKV önállóan megvalósítsa, mindenáron belekényszerítették volna egy MÁV-val és Volánbusszal közös rendszerbe.

Kényszerházasság volt, maga a borzalom

2006-ban az SZDSZ és az MSZP minimális többséget szerzett a fővárosi közgyűlésben, majd koalíciós tárgyalásokat kezdtek, ami októbertől márciusig zajlott. A koalíció megköttetett, de nehezen indult és minden hónappal nehezebb lett. „Ez egy nagyon nehéz kényszerházasság volt, maga a borzalom.” Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy Hagyó Miklós főpolgármester akar lenni, és egyeduralomra tör a fővárosban.

Az állapotot tovább rontotta, hogy Demszky bejelentette, hogy visszavonul 2010-ben, ezzel gyakorlatilag átengedte Hagyónak a pályát. „Mivel a politika mindig a jövőt árazza be, ezért ebben a pillanatban az SZDSZ-t és engem, az összes középkáder leírt” – mondta Mesterházy.

Ennek két konkrét következménye volt: Aba Botond (akkori BKV-vezérigazgató) egyeztetés nélküli, és Gulyás László (a 4-es metró projekt Demszkyhez hű vezetője) kirúgása. Mindkét pozícióba Hagyó emberei ültek, a BKV élére például Antal Attila került.

mesterhazy450
Mesterházy Ernő
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A Demszky-Hagyó háború don quijotéi

Mesterházy szerint a meggyengült Demszky ellen Hagyó kommunikációs háborút indított, a szocialista politikus elkezdte magát a sajtóban is helyzetbe hozni. „Az az abnormális helyzet alakult ki, hogy ugyan a koalícióban az MSZP és az SZDSZ egymásra volt utalva, ennek ellenére mégis háborúztak, mert akkor még azt gondolták, hogy 2010-ben a választáson a legnagyobb ellenfelek lesznek.” – emlékezett vissza Mesterházy.

Ezt Mesterházy két példával támasztotta alá: Horváth Éva, a BKV akkori sajtósa (később Hagyó közvetlen munkatársa) folyamatosan úgy kommunikált, hogy Demszkyt kedvezőtlen helyzetbe hozza. Például amikor Demszky találkozott Sarkozy francia elnökkel és a biztonsági előírások miatt elkésett, azt terjesztette el, hogy Demszky saját hibájából várakoztatta meg az elnököt. A sértődött Demszky ki akarta rúgatni Horváth Évát a BKV-tól, de nem tudta elérni a távozását sem Hagyónál, sem Antal Attilánál.

A 4-es metró építését felügyelő DBR Metró Projektigazgatóságnál Demszkynek sikerült elérnie, hogy alkalmazzák Olti Ferencet. Olti Demszky szomszédja volt, akiben megbízott és úgy gondolta, hogy ért is a beruházás menedzseléshez. Mesterházy szerint ez egy nagy politikai öngól volt.

Sőt, vallomásában Mesterházy úgy fogalmaz, hogy kinevezése egy óriási baromság volt, hiszen Hagyóék úgy alakították át a BKV rendszerét, hogy Oltinak gyakorlatilag semmilyen jogköre (még munkáltatói se) nem volt, a vezetői ülésekre meg sem hívták.

A ferihegyi kapcsolat

Mesterházy vallomásában – nyomozói kérdésre – kitér arra is, hogy a Polgár és Bebők Ügyvédi Irodát az ő javaslatára foglalkoztatta a BKV. A cél az volt, hogy Demszky és köre „szeretett volna tisztán és mélyebben látni a BKV háza táján”. A cél azonban ugyanúgy nem teljesült, mint Olti Ferenccel: az iroda kapott ugyan munkát, de nem kerültek olyan pozícióba Mesterházy szerint, hogy az általuk tervezett szonda szerepet be tudják tölteni.

IV0C7010
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az ügyvédi iroda 2010-ig a Főpolgármesteri Hivatalnak is dolgozott. Akkor vált kényelmetlenné, amikor kiderült, hogy érintett a ferihegyi vesztegetési ügyben (amelyben letartóztatták többek között a Budapest Airport és a BKV több vezetőjét). A városháza ezután szerződést bontott velük.

A beszédhibás szürke eminenciás

Mesterházy a nyomozóknak elmondta, hogy mindig politikai szerepre tört, de beszédhibája miatt a háttérben kellett maradnia. 2006-ban lett tagja Demszky Gábor szűk bizalmi körének, „a hatoknak. (Demszky és Mesterházy mellett ide tartozott még Tiba Zsolt főjegyző, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, Gyekiczky András kabinetfőnök és Nyáry Krisztián kommunikációs igazgató.)

Mesterházy szerint ezekben az időkben nemcsak az MSZP-vel küzdöttek, hanem az SZDSZ-en belül a Kóka-vonallal is, a fővárosban pedig Bőhm András és Lakos Imre volt a frakción belüli ellenfelük.

A két párton belüli csoportosulás küzdelme azzal zárult, hogy gyakorlatilag feldarálták egymás erőit, ezért az SZDSZ folyamatosan vesztett súlyából az MSZP-vel szemben is.

Furcsa, nagy összegű tanácsadói szerződés

Mesterházy vallomásában arról is beszélt, hogy 2007 körül kezdett foglalkozni a 4-es metrónál tanácsadóként fellépő AAM Zrt. ügyével. Mint mondja, „a folyosón véletlenül találkoztam Hagyóval, aki elkezdett nekem arról beszélni, hogy valamilyen A-s tanácsadói szerződésekhez neki semmi köze nincs, mert azokat Antal Attila az ő tudta nélkül intézte, és ezt mondjam meg Demszkynek”.

Az AAM-mel kapcsolatban Gyekiczky András derítette ki, hogy a BKV kötött egy furcsa, nagy összegű tanácsadói keretszerződést, aminek a volumene mindenkiben nagy meglepetést keltett és mindenkiben megrengette a Hagyó iránti bizalmat. (Sokat nem kellett nyomozni utána, mert az Index több cikkben számolt be az ügyről.)

Gyekiczky a szerződésről megállapította, hogy Antal Attila kötötte, Demszky pedig úgy döntött, hogy az egész ügyet vizsgáltassa ki az illetékes főpolgármester-helyettes, azaz Hagyó Miklós. A következmény az lett, hogy a szerződés megszűnt, annak ellenére, hogy Mesterházy szerint Hagyó folyamatosan azt magyarázta, hogy szükség volt rá.

A másik problémát az okozta, hogy kiderült: Antal Attila használt buszokat akar megvetetni a fővárossal, drágán. Amikor kiderült, hogy Antal Attila fia és érintett a botrányban, Hagyó végül úgy döntött, hogy az igazgatót el kell távolítani. Mesterházyék ezt örömmel vették.

Hagyó őrjöngött a Kocsis miatt

A BKV megbízott vezérigazgatója Balogh Zsolt lett, akiben Hagyóék megbíztak. Mivel Hagyó nem akarta, hogy Antal Attilához hasonlóan Baloghot is mindenki hozzá tartozónak gondolja, ezért pályázatot hirdettek a vezérigazgatói posztra, ahova egyébként egyértelműen Baloghot szánták. Balogh Zsolt jelentkezett a pályázatra, és meg is nyerte volna, ha Kocsis István nem indul. Mesterházy Puch Lászlótól kapta az információt, hogy Gyurcsány Kocsist akarja igazgatónak, mert az MVM-ből történő távozása után így akarták kárpótolni.

02
Hagyó, Demszky és Kocsis, még egy asztalnál
Fotó: Huszti István

Mesterházy szerint Hagyó, mikor megtudta, hogy nem az ő embere, Balogh Zsolt lesz az igazgató, őrjöngeni kezdett, és azt mondta, hogy Kocsis ellen végig küzdeni fog. „Elkezdett mindenkihez rohangálni, hogy Kocsisnak milyen ügyei vannak az MVM-nél. És mondta, hogy ezeket mi nem vállalhatjuk fel, mindenáron meg kell akadályozni a kinevezését. Hagyó Miklós az utolsó leheletéig küzdött az ellen, hogy Kocsis ne legyen vezérigazgató.” - közölte Mesterházy.

Kocsis mégis vezérigazgató lett, és elkezdte Hagyó embereit kirugdosni a BKV-tól. Mesterházy egyébként úgy tekintett Kocsisra, hogy „egy olyan társadalmi elit tagja, aki tőle magasabb szinten élt”. Kocsis Hagyóval egyáltalán nem akart találkozni, hamarosan nyílt lett közöttük a háború.

Az utolsó csata akkor kezdődött, amikor 2009 nyarán Hagyó elment szabadságra, és az MVM-es ügyek miatt távozásra szólította fel Kocsist. Kocsis válaszként elkezdte a Hagyó által támogatott BKV-s vezetők ügyeit vizsgálni, majd sorban feljelentéseket tett a BRFK-n. A háború végül Hagyó teljes vereségével végződött.

Milyen a három lábú ló vágtája?

Mint azt megtudtuk, „a rendkívüli intelligenciával bíró” Mesterházyt a vallomástételek során többször figyelmeztették, például hogy „vallomása ne a háromlábú ló vágtájához hasonlítson, konkrét kérdésre konkrét választ adjon, tartózkodjon az ömlengéstől”.

Egy más alkalommal „tényfeltáró jelleggel” megkérdezték, hogy „volt-e olyan balesete, agyrázkódása, eszméletvesztése, amely az emlékezetére hátrányosan hatott volna”, tekintettel arra, hogy Mesterházy szinte mindenre csak homályosan emlékezik, és rendszeresen találgatásokba bocsátkozik.