Előd
9 °C
9 °C

160 millióba került Demszky főtanácsadója a BKV-nak?

2011.10.12. 07:31
| Módosítva: 2011.11.08. 16:11

Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor volt főpolgármester bizalmasát és tanácsadóját azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy utasította a BKV-t, kössön szerződést egy céggel a közlekedési cég területeinek takarítására. A hétmilliárdos szerződést az ügyészség szerint drágán kötötték meg, 160 millió forint kárt okozva a BKV-nak. Mesterházy birtokunkba került vallomásában nem nagyon tér ki a konkrét ügyre, ám rendkívül érdekes: első kézből kapunk élethű képet belőle a Demszky-éra végét jellemző politikai csatározásokról, hatalmi viszonyokról.

Mesterházyt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy a BKV egyes vezetőit arra utasította, hogy a PQS-Plural Kft.-vel kössenek takarítási szerződést, amely cég egyébként a munkák elvégzésére önmagában nem volt képes. Ezért a PQS-Plural Kft. képviselője 2008-ban rávette a BKV-nál már régebb óta takarítást végző Renomé Kft.-t egy konzorciumi szerződés megkötésére. A szerződés értéke hétmilliárd forint.

Az ügyészség rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a metró nyílt és üzemi területeinek, illetve a Stadionoknál lévő irodaház és a Szabó Ervin téri forgalomirányító központ takarítását 2008. decembertől drágábban végezték, ezzel 162 millió forintos kárt okozva a BKV-nak.

Mesterházy vallomásában elmondta, hogy a konzorciumról nem volt tudomása, a BKV-nál nem foglalkozott az üggyel, jogkörénél fogva nem is utasíthatott senkit. Hozzátette, hogy a Plural Kft. és a Renomé Kft. vezetőit nem ismeri, valamint kérdésre hozzátette, hogy a Future Clean nevű takarítócég az övé volt, de 2002-ben eladta.

Mint arról a szerződéskötést követően beszámoltunk, a Renomé Kft. körül hemzsegtek a furcsaságok: 2008-2009-ben folyamatosan a legnagyobb adósok között szerepelt százmillió forintot meghaladó köztartozással, mégis sikerült felvetetnie magát az adóhatóság köztehermentességet mutató listájára, a szerződéskötés óta pedig átesett egy átnevezésen és egy cégmegosztáson, majd egy liechtensteini offshore vállalkozás fennhatósága alá került. A szerződés megkötése előtt egy évvel korábban már túlszámlázással és szerződéses trükközéssel vádolták. A szerződés Kocsis István írta alá.

Négyek bandája

Mesterházy Ernő vallomásában elmondta, hogy 2006-ban került a Főpolgármesteri Hivatalba, amikor a Miniszterelnöki Hivatalban Demszky Gábor és Szilvásy György megállapodott, hogy ő lesz a koordinátor a kormány és a főváros között. A feladata az volt, hogy nagyobb jelentőségű ügyekben (például a 4-es metró) egyeztessen, valamint politikai tanácsokat adott a főpolgármesternek.

mesterhazy451
Budapest, 2010. február 5. Mesterházy Ernő városházi főtanácsadó (j) és ügyvédje Papp Gábor várakozik a Budai Központi Kerületi Bíróságon

Ezeken az egyeztetéseken, azaz az úgynevezett stratégiai megbeszéléseken egy négy fős kör vett részt: a kormány részéről Szilvásy György (kancelláriaminiszter) és Puch László (az MSZP pénztárnoka), a főváros részéről pedig Hagyó Miklós és Mesterházy volt mindannyiszor jelen. Összesen öt alkalommal tartottak megbeszélést.

A főváros elsősorban a BKV finanszírozásához kért segítséget (30 milliárd forintos állami támogatást), a kormány pedig a HÉV-vonalakat akarta apportálni a MÁV-Startba. Az apportálás a fővárosnak nem tetszett, ezért nem lett megegyezés. Budapest a megígért pénzt sem kapta meg.

A másik nagy téma a találkozókon az elektronikus jegyrendszer volt. Mesterházy szerint az E-ticket rendszert azért nem sikerült bevezetni, mert a kormány nem hagyta, hogy azt a BKV önállóan megvalósítsa, mindenáron belekényszerítették volna egy MÁV-val és Volánbusszal közös rendszerbe.

Kényszerházasság volt, maga a borzalom

2006-ban az SZDSZ és az MSZP minimális többséget szerzett a fővárosi közgyűlésben, majd koalíciós tárgyalásokat kezdtek, ami októbertől márciusig zajlott. A koalíció megköttetett, de nehezen indult és minden hónappal nehezebb lett. „Ez egy nagyon nehéz kényszerházasság volt, maga a borzalom.” Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy Hagyó Miklós főpolgármester akar lenni, és egyeduralomra tör a fővárosban.

Az állapotot tovább rontotta, hogy Demszky bejelentette, hogy visszavonul 2010-ben, ezzel gyakorlatilag átengedte Hagyónak a pályát. „Mivel a politika mindig a jövőt árazza be, ezért ebben a pillanatban az SZDSZ-t és engem, az összes középkáder leírt” – mondta Mesterházy.

Ennek két konkrét következménye volt: Aba Botond (akkori BKV-vezérigazgató) egyeztetés nélküli, és Gulyás László (a 4-es metró projekt Demszkyhez hű vezetője) kirúgása. Mindkét pozícióba Hagyó emberei ültek, a BKV élére például Antal Attila került.

mesterhazy450
Mesterházy Ernő
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A Demszky-Hagyó háború don quijotéi

Mesterházy szerint a meggyengült Demszky ellen Hagyó kommunikációs háborút indított, a szocialista politikus elkezdte magát a sajtóban is helyzetbe hozni. „Az az abnormális helyzet alakult ki, hogy ugyan a koalícióban az MSZP és az SZDSZ egymásra volt utalva, ennek ellenére mégis háborúztak, mert akkor még azt gondolták, hogy 2010-ben a választáson a legnagyobb ellenfelek lesznek.” – emlékezett vissza Mesterházy.

Ezt Mesterházy két példával támasztotta alá: Horváth Éva, a BKV akkori sajtósa (később Hagyó közvetlen munkatársa) folyamatosan úgy kommunikált, hogy Demszkyt kedvezőtlen helyzetbe hozza. Például amikor Demszky találkozott Sarkozy francia elnökkel és a biztonsági előírások miatt elkésett, azt terjesztette el, hogy Demszky saját hibájából várakoztatta meg az elnököt. A sértődött Demszky ki akarta rúgatni Horváth Évát a BKV-tól, de nem tudta elérni a távozását sem Hagyónál, sem Antal Attilánál.

A 4-es metró építését felügyelő DBR Metró Projektigazgatóságnál Demszkynek sikerült elérnie, hogy alkalmazzák Olti Ferencet. Olti Demszky szomszédja volt, akiben megbízott és úgy gondolta, hogy ért is a beruházás menedzseléshez. Mesterházy szerint ez egy nagy politikai öngól volt.

Sőt, vallomásában Mesterházy úgy fogalmaz, hogy kinevezése egy óriási baromság volt, hiszen Hagyóék úgy alakították át a BKV rendszerét, hogy Oltinak gyakorlatilag semmilyen jogköre (még munkáltatói se) nem volt, a vezetői ülésekre meg sem hívták.

A ferihegyi kapcsolat

Mesterházy vallomásában – nyomozói kérdésre – kitér arra is, hogy a Polgár és Bebők Ügyvédi Irodát az ő javaslatára foglalkoztatta a BKV. A cél az volt, hogy Demszky és köre „szeretett volna tisztán és mélyebben látni a BKV háza táján”. A cél azonban ugyanúgy nem teljesült, mint Olti Ferenccel: az iroda kapott ugyan munkát, de nem kerültek olyan pozícióba Mesterházy szerint, hogy az általuk tervezett szonda szerepet be tudják tölteni.

IV0C7010
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az ügyvédi iroda 2010-ig a Főpolgármesteri Hivatalnak is dolgozott. Akkor vált kényelmetlenné, amikor kiderült, hogy érintett a ferihegyi vesztegetési ügyben (amelyben letartóztatták többek között a Budapest Airport és a BKV több vezetőjét). A városháza ezután szerződést bontott velük.

A beszédhibás szürke eminenciás

Mesterházy a nyomozóknak elmondta, hogy mindig politikai szerepre tört, de beszédhibája miatt a háttérben kellett maradnia. 2006-ban lett tagja Demszky Gábor szűk bizalmi körének, „a hatoknak. (Demszky és Mesterházy mellett ide tartozott még Tiba Zsolt főjegyző, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, Gyekiczky András kabinetfőnök és Nyáry Krisztián kommunikációs igazgató.)

Mesterházy szerint ezekben az időkben nemcsak az MSZP-vel küzdöttek, hanem az SZDSZ-en belül a Kóka-vonallal is, a fővárosban pedig Bőhm András és Lakos Imre volt a frakción belüli ellenfelük.

A két párton belüli csoportosulás küzdelme azzal zárult, hogy gyakorlatilag feldarálták egymás erőit, ezért az SZDSZ folyamatosan vesztett súlyából az MSZP-vel szemben is.

Furcsa, nagy összegű tanácsadói szerződés

Mesterházy vallomásában arról is beszélt, hogy 2007 körül kezdett foglalkozni a 4-es metrónál tanácsadóként fellépő AAM Zrt. ügyével. Mint mondja, „a folyosón véletlenül találkoztam Hagyóval, aki elkezdett nekem arról beszélni, hogy valamilyen A-s tanácsadói szerződésekhez neki semmi köze nincs, mert azokat Antal Attila az ő tudta nélkül intézte, és ezt mondjam meg Demszkynek”.

Az AAM-mel kapcsolatban Gyekiczky András derítette ki, hogy a BKV kötött egy furcsa, nagy összegű tanácsadói keretszerződést, aminek a volumene mindenkiben nagy meglepetést keltett és mindenkiben megrengette a Hagyó iránti bizalmat. (Sokat nem kellett nyomozni utána, mert az Index több cikkben számolt be az ügyről.)

Gyekiczky a szerződésről megállapította, hogy Antal Attila kötötte, Demszky pedig úgy döntött, hogy az egész ügyet vizsgáltassa ki az illetékes főpolgármester-helyettes, azaz Hagyó Miklós. A következmény az lett, hogy a szerződés megszűnt, annak ellenére, hogy Mesterházy szerint Hagyó folyamatosan azt magyarázta, hogy szükség volt rá.

A másik problémát az okozta, hogy kiderült: Antal Attila használt buszokat akar megvetetni a fővárossal, drágán. Amikor kiderült, hogy Antal Attila fia és érintett a botrányban, Hagyó végül úgy döntött, hogy az igazgatót el kell távolítani. Mesterházyék ezt örömmel vették.

Hagyó őrjöngött a Kocsis miatt

A BKV megbízott vezérigazgatója Balogh Zsolt lett, akiben Hagyóék megbíztak. Mivel Hagyó nem akarta, hogy Antal Attilához hasonlóan Baloghot is mindenki hozzá tartozónak gondolja, ezért pályázatot hirdettek a vezérigazgatói posztra, ahova egyébként egyértelműen Baloghot szánták. Balogh Zsolt jelentkezett a pályázatra, és meg is nyerte volna, ha Kocsis István nem indul. Mesterházy Puch Lászlótól kapta az információt, hogy Gyurcsány Kocsist akarja igazgatónak, mert az MVM-ből történő távozása után így akarták kárpótolni.

02
Hagyó, Demszky és Kocsis, még egy asztalnál
Fotó: Huszti István

Mesterházy szerint Hagyó, mikor megtudta, hogy nem az ő embere, Balogh Zsolt lesz az igazgató, őrjöngeni kezdett, és azt mondta, hogy Kocsis ellen végig küzdeni fog. „Elkezdett mindenkihez rohangálni, hogy Kocsisnak milyen ügyei vannak az MVM-nél. És mondta, hogy ezeket mi nem vállalhatjuk fel, mindenáron meg kell akadályozni a kinevezését. Hagyó Miklós az utolsó leheletéig küzdött az ellen, hogy Kocsis ne legyen vezérigazgató.” - közölte Mesterházy.

Kocsis mégis vezérigazgató lett, és elkezdte Hagyó embereit kirugdosni a BKV-tól. Mesterházy egyébként úgy tekintett Kocsisra, hogy „egy olyan társadalmi elit tagja, aki tőle magasabb szinten élt”. Kocsis Hagyóval egyáltalán nem akart találkozni, hamarosan nyílt lett közöttük a háború.

Az utolsó csata akkor kezdődött, amikor 2009 nyarán Hagyó elment szabadságra, és az MVM-es ügyek miatt távozásra szólította fel Kocsist. Kocsis válaszként elkezdte a Hagyó által támogatott BKV-s vezetők ügyeit vizsgálni, majd sorban feljelentéseket tett a BRFK-n. A háború végül Hagyó teljes vereségével végződött.

Milyen a három lábú ló vágtája?

Mint azt megtudtuk, „a rendkívüli intelligenciával bíró” Mesterházyt a vallomástételek során többször figyelmeztették, például hogy „vallomása ne a háromlábú ló vágtájához hasonlítson, konkrét kérdésre konkrét választ adjon, tartózkodjon az ömlengéstől”.

Egy más alkalommal „tényfeltáró jelleggel” megkérdezték, hogy „volt-e olyan balesete, agyrázkódása, eszméletvesztése, amely az emlékezetére hátrányosan hatott volna”, tekintettel arra, hogy Mesterházy szinte mindenre csak homályosan emlékezik, és rendszeresen találgatásokba bocsátkozik.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Félsz Portugáliába utazni?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!