Kifosztotta, majd utcán hagyta a hajléktalanokat Zugló

„Zuglói polgármesterként felelősséggel tartozom önökért, nem szeretném, ha megfagynának” – vezette fel Papcsák Ferenc tréfásan, hogy miért bontják le a tél kezdetén a zuglói hajléktalanok kalyibáit, és miért éppen a hidegek megérkezésekor veszik el az utcán élőktől ingóságaikat.

Egy hónappal a zuglói önkormányzati akció után felkerestük a területet, ahol viszontláttuk a videónkon is szereplő hajléktalanokat. Az emberek nem mentek el, maradtak azon a területen, ahol évek óta élnek. Annyi változott, hogy Papcsák Ferenc életmentő akciójának köszönhetően most már falak, takarók, és meleg ruhák nélkül néznek szembe az éjszakai fagyokkal.

„Hova mennénk? – kérdezett vissza az egyik hajléktalan férfi. – A szállóra be sem férünk, oda a cuccaimat, amiket gyűjtöttem, nem vihetem. Az embertől elveszik a pénzét, van ott ilyen fiatalokból álló csoport, ott laknak, hajléktalanok ők is. Ha nem fizetsz neki, megvernek” – indokolja, hogy miért nem megy szállóra.

A garázssor mögötti zöldterületen hét-nyolc ember élt, és nagyjából felük maradt, a többiek továbbálltak. Interjúalanyom tudomása szerint nem szállóra mentek, hanem más helyen építenek maguknak téli menedéket.

A vaskos tréfákat kedvelő polgármester azzal indokolta még a kilakoltatást, hogy a hajléktalanokat tárt karokkal várják a kerület hajléktalanszállóin. Szó volt egy 600 férőhelyes szállóról, amelyre azonban még kicsit várni kell, az egyelőre ugyanis csak a sajtónak szánt szólamokban létezik.

A kerületben egyetlen, negyven férőhelyes éjjeli menedékhely működik. "A Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház Zuglóban nem működtet hajléktalanok átmeneti szállóját csak nappali melegedőt és éjjeli menedékhelyet. Az éjjeli menedékhely 40 férőhelyes, ebből 34 férfi és 6 nő helyezhető el. - válaszolta kérdésünkre az önkormányzat., megemlítve egy újabb, jövőbe vetített tervet: - Papcsák Ferenc polgármester úr megkeresésére, folyamatban van az egyház által működtetett melegedő éjszakára történő megnyitása is a krízis időszakban."

Szociális munkásoktól úgy tudjuk, a létező szálló már most is több mint 100 százalékos kihasználtsággal működik, az önkormányzat által kifosztott hajléktalanok egyelőre tehát csak a számos virtuális szálló egyikében húzhatják meg magukat.

Lapátoljanak havat, ha fáznak

Érthető, ha a zuglói önkormányzatban senkinek nem volt kede lehetetlenül száraz szakmunkákat forgatni, így nem tudták, amit a Menhely alapítvány szociális munkása. „Az, hogy elveszik a hajléktalanok ingóságait és lebontják a bódéikat nem fog a hozzáállásukon változtatni” – mondta Matlári Ferenc. Az utcai munkát is végző szakember tapasztalata, hogy ilyen módszerekkel a problémát nem lehet megoldani, a hajléktalanok egy része megpróbál a bevált helyen továbbélni, a többiek pedig más helyen folytatják életmódjukat.

„Akinek olyan a habitusa, az már rég bement szállóra” – mondta, megemlítve, hogy az a hajléktalanok persze beköltöztethetők az utcáról, csak ehhez nem az erőszak, hanem amúgy létező és bevált programok kellenek.

„Az embereket újra meg kell tanítani lakni. Mint a Tom Hanks-filmben, ahol a főhős hét évig élt egy szigeten, és amikor hazakerült, először a padlóra feküdt le aludni. Bécsben létezik olyan 13 hónapos program, amelynek során újra elsajátítják a közösségben élés szabályait, hogy takarítani kell, számlákat kell fizetni. Egy amerikai modellben pedig kétéves intenzív szociális munka segít a lakásokba költöztetett egykori hajléktalanoknak. Ezek persze drága programok, de még a krónikus hajléktalanok is rehabilitálhatók így. A zuglói módszer viszont semmire nem jó.”

Egyébként Zugló tréfamestere is indított beilleszkedési programot: Zuglóban 50-60 embert várnak hólapátolásra, nyilván abból a megfontolásból, hogy amíg az ember lapátol, addig sem fázik. Ha pedig napi 24 órát lapátol, akkor 24 órában kellemes a közérzete, és még a pénze is gyűlik, hiszen nincs ideje elkölteni.

A szociális munkás elmondta, hogy az ideiglenes telepek léte megkérdőjelezhető, azokat azonban csak megfelelő programok indítása mellett szabad felszámolni. Az évek óta a területen élőket bizonyos jogok is megilletik, így csak eljárás lefolytatása után tehetők ki bódéikból az emberek. Végezetül a kilakoltatásoknak semmiképpen nem szabad a téli időszakra esni.

„150 ezer  forintnyi értékemet vitték el a szemeteskocsival. – mesélte a területen maradó hajléktalan. – Ruhákat, bútorokat. Most mit csinálok? Elkezdem elölről.”