Zsiráfcsontokat találtak az állatkertben

Árokásás közben hatalmas csontokra bukkantak a Fővárosi Állat- és Növénykertben csütörtökön, közölte Hanga Zoltán szóvivő. A szakértők a helyszínen azonosították a maradványokat: egy zsiráf jobb mellső lábának csontjai kerültek elő.

Az ujjpercek nagy része, az egységes elülső lábközépcsont, a lábtőcsontok, az alkarcsont (amely az orsócsont és a singcsont összeolvadásával alakul ki, más patásokhoz hasonlóan), valamint a felkarcsont alsó végdarabja került elő. A csontok közül a leglátványosabb a hetvennégy centiméter hosszú, majdnem teljesen épen maradt lábközépcsont, valamint a hetvennyolc centis alkarcsont, amelynek letörött könyöknyúlványa ugyancsak a megtalált csontok között van.

Az említetteken kívül valószínűleg további leletek is rejtőznek a föld alatt ugyanitt, ezek feltárásához azonban jóval nagyobb területen kellene a felszínt megbontani, ami jelenleg nem szerepel az Állatkert tervei között.

Arról, hogy a Nagy-tó szomszédságában található, a Japánkert sarkától a pingvinek felé vezető sétány alatt alig egy méterrel egy eltemetett zsiráf maradványai rejtőznek, az állatkert legidősebb gondozói sem tudtak. A kertnek ez a része ilyen mélységben legalább fél évszázada nem volt megbontva.

Ennek ellenére a leletek nem érték meglepetésként a dolgozókat, mert tudják, hogy a második világháború idején elpusztult állatok jelentős részét – jobb megoldás nem híján – az állatkert területén temették el. Általában a mélyebb bombatölcsérekbe helyezték az állatok tetemeit, mivel azokat úgyis be kellett temetni.

Budapest második világháborús ostroma alatt szinte az Állatkert valamennyi állata elpusztult: a több mint kétezer állatból mindössze tizenöt maradt életben. Az állatok pusztulását részben maguk a harci események, lövedékek, robbanások, repeszek, épülettüzek okozták, továbbá a takarmányhiány és a fűtőrendszerek kiesése. Sok állatot a környék lakók ettek meg.

A Zsiráfházban 1944-ben két zsiráf élt. Szidit és Szahibot 1938 októberében vásárolta az Állatkert tizennégyezer márkáért. Az érkezésükkor viszonylag fiatalok – három és fél évesek voltak –, de 1944-re már kifejlett zsiráfoknak számítottak. A fennmaradt feljegyzések szerint mindkét állat 1944. szeptember 13-ról 14-re, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka pusztult el. Ezen az éjszakán ugyanis nagyszabású szövetséges légitámadás érte Budapestet, és a Zsiráfház is telitalálatot kapott.

A csontok tehát minden valószínűség szerint a második világháborúban elpusztult két felnőtt zsiráf valamelyikétől származnak. Ránézésre a csontokból nem lehet megállapítani az állat nemét, de a csontok mérete alapján valószínű, hogy a hím állathoz tartoztak.