Vészesen kopnak a 3-as metró kerekei is

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól lapunk azt az információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információink szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

Információink szerint mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, ésfeloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

Megkerestük az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért információink szerint a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

Mint arról beszámoltunk, a BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

Arról is beszámoltunk, hogy a vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információink szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.