Budapesti bliccelők a BKV ellen

Egy új civil kezdeményezéssel egyhavi bérletnek megfelelő éves tagsági díjért cserébe egész évben ingyen utazhat a BKV-n. A szabotőröket kizárják, a büntetőjogász szerint a résztvevők bajba kerülhetnek. A BKK vizsgálatot indított.

„Valójában nem a bliccelést akarjuk népszerűsíteni, hanem a tömegközlekedés tarthatatlan színvonalára szeretnénk a figyelmet felhívni. Nem akarunk bennégni a naponta elfüstölő metróban vagy a 35 éves buszokon" – mondja a 42 éves Guszti, a napokban alakult Bliccelőket Támogató Csoport (BTCS) egyik szervezője.

Addig is, amíg a panaszukat orvosolják, a 9 800 Ft-os, egyhónapnyi BKV-bérletnek megfelelő éves tagdíjakból a bliccelőközösség a tagjainak utólag megtéríti az ellenőrnek a helyszínen kifizetett pótdíjat. A BTCS a pótdíjbizonylatért cserébe adja oda a bliccelőknek a pénzt. Az utólagos pótdíjfizetés drágább, így azt nem fedezi a bliccelőbiztosítás.

Egyelőre pár tucatnyian vannak, így még nem tudják, hogy a dolog kihozható-e nullszaldóra, és arról sincs elképzelésük, hogy az esetleges nyereséggel mit kezdenek, mivel nem a profit a cél. A BTCS egyelőre főleg egy baráti kör tagjaiból áll, és bizalmi alapon működik, mondja Guszti, de már gondolkoznak rajta, hogy egyesület hozzanak létre. Arra a kérdésre, hogy a tagok jelenleg milyen garanciát kapnak, hogy a pótdíj összegét valóban megtérítik nekik, csak annyit mondott, hogy a dolog mindig is a bizalmon fog alapulni.

A bliccelés sem a btk-ban, sem a szabálysértési törvényben nem szerepel, a bliccelők nem követnek el jogszabálysértést – állítja Guszti. A BKV üzletszabályzatára (pdf) hivatkozik, ami szerint a jegy vagy bérlet nélkül utazók az ellenőrnek pótdíjat fizethetnek, ők pedig pontosan ezt teszik. Ennek ellenére egyelőre vezetéknév nélkül nyilatkozott, de szerinte legkésőbb az egyesület megalakításakor a nevüket is adják majd a kezdeményezéshez.

Mindez jól hangzik, de persze csak akkor működhet, ha a tagok igyekeznek meglógni az ellenőrök elől. Ezt a BTCS a tagoktól el is várja, az ellenőrelkerülést pedig az aktuális ellenőrzésekről és az ellenőrökről szóló online adatbázis létrehozásával kívánják segíteni. Hogy a kiadásokat kordában tartsák, a honlapon lévő ismertető szerint havonta csak két, évente pedig maximum 10 pótdíjat térítenek meg a tagoknak. Ha pedig valaki gyanúsan sokszor bukik le, azt kizárják, mondja Guszti, aki szerint így elkerülhető, hogy például beépített álbliccelőkkel maga a BKK borítsa fel a BTCS költségvetését.

Aki óvatos, nem bukik le

A szervezővel folytatott interjúból az is kiderült, hogy a társaság nem végzett hosszadalmas kalkulációkat: „Ha fél év bérlet ára lenne az éves tagdíj, senki se szállna be, ezért úgy döntöttünk, elég az egy hónapnyi." Tapasztalataik szerint egy kellően óvatos bliccelő szinte soha nem bukik le, és csak a tagok 5-10 százalékát kapják majd el olykor az ellenőrök: így jut majd pénz a működésre és az óvatlanabb városi gerillák pótdíjaira.

„Az a minősíthetetlen szolgáltatás, amit budapesti adófizetőként kapunk, messze nem felel meg a 21. században, egy kétmilliós európai fővárosban a tömegközlekedéssel szemben támasztott elvárásainknak. Annál is kevésbé vagyunk hajlandók bérletet venni, mert a BKV működését jelentős részben az állam egészíti ki az adónkból, és csak a kisebbik rész származik a jegybevételekből. A fejlesztés helyett a céget a politika fejőstehénnek nézi, és valamennyi ciklusban milliárdokat loptak ki belőle. Ott van például a 4-es metró, ami a mi életünkben valószínűleg már nem fog elkészülni" – védi Guszti a bliccelők álláspontját.

A BTCS nem a levegőbe beszél. A honlapon csak a tagok számára elérhető online adatbázist hoznak létre, ahol az ellenőrökről a közösség által készített fényképek mellett a városban épp zajló ellenőrzésekről is lesz információ. Az adatokat maguk a tagok szolgáltatják majd, az adatbázist a központban reggel 8 és éjfél között folyamatosan frissítik.

Csalásnak minősülhet

Hack Péter büntetőjogász, az ELTE docense szerint az ügynek elég nehéz a jogi megítélése. Ha valaki mást (ez esetben a bliccelők a BKV-t) tévedésbe ejt, hogy hasznot szerezzen – ilyen lehet egy fizetős szolgáltatás ingyenes igénybevétele  – az csalásnak minősülhet.

Az egyes bliccelések alacsony értéke miatt a csalás szabálysértési alakzata jöhet szóba. Azt nagyon nehéz lenne ugyanis bebizonyítani, hogy a bliccelők összefogtak, ám ha mégis sikerülne, a folytatólagosan és szervezetten elkövetett csalás bűncselekménye is felmerülhet – mondja Hack.

Update: A BKK szerint piramisjáték

A Budapesti Közlekedési Központ közleményben reagált a bliccelőklub megalakulására. E szerint a jogi szakterület vizsgálatot indított a "nyilvánvalóan jogellenes tevékenységet jelentő, piramisjáték-szerű bliccelési kockázatközösségi szövetség" ellen, melynek eredményeként "mind polgári, mind büntetőjogi szempontból a legszigorúbban fellépnek a szervezők ellen".

A társaság szerint a bliccelők a jegyüket és bérletüket megváltó utasokat, és az összes adófizetőt károsítják meg, hiszen a kár miatt a szolgáltatás fenntartására kevesebb forrás jut, ami miatt még több adóbevétel, közpénz bevonása szükséges a szolgáltatás fenntartásához. Arra kérik az utasokat, hogy "ne csatlakozzanak a felhíváshoz, mivel a blicceléssel okozott kár mellett átverés áldozatául eshetnek. A BKK ugyanis az esetben is eljár a bliccelésen kapott utassal szemben, ha az illető bármilyen egyesületnek, szövetségnek »tagdíjat« fizetett és végül mégsem kapott cserébe semmit, ahogy ez a piramisjátékoknál lenni szokott."