Szilárda
0 °C
6 °C

Bécsben rákaptak a tömegközlekedésre

A legutóbbi adatok szerint tovább növekedett Bécsben a tömegközlekedést választók száma. Az utasok számában Budapest még így is vezet, nálunk azonban fordított a tendencia: a nagyobb tarifaemelések meredek lejtőre lökdösik a mutatót. Az utóbbi két évben nem volt emelés, ami Budapesten is ismét több utast eredményezett. Igaz, januárban megint nőttek a jegyárak.

A kilencvenes évek óta évről évre rekordot dönt Bécsben a közösségi közlekedést használók száma. Tavaly már 906 millió utas választotta a Wiener Linien (a bécsi BKV) metróit, buszait, villamosait, mutatják a legfrissebb adatok.

becsi

Mindez nemcsak Bécs és környéke lakosságszámának növekedése miatt van így, mivel a városi közlekedés részaránya is csúcsot döntött a maga 39 százalékával. 1993-ban ez az arány még csak 29 százalékos volt.

A tavalyi növekedéshez jelentősen hozzájárult az úgynevezett napi egy eurós bérlet, írja elemzésében a regionalbahn.hu. A bécsi zöldek ötletét a párt nagyobb koalíciós partnere, a Bécset a második világháború óta kormányzó szociáldemokraták is megszavazták, így 365 euróba kerül az éves bérlet. (Napi egy euróra jön ki az utazás, de a bérlet árát az év elején egy összegbe kell kifizetni.) A legolcsóbb, 60 percig érvényes vonaljegy ugyanakkor 2 euró, vagyis már annak is megéri az éves bérlet, aki csak kétnaponta egyszer használja a bécsi közösségi közlekedést.

De a havi bérlet a maga 45 eurójával sem luxus, sőt, ára összevethető a budapesti 10 500 forintos bérlettel, alig háromezer forinttal kerül többe. Az új bérletkonstrukció bevezetésével a potyázók száma is kevesebb lett. Mindennek azonban ára van: az utasszám növekedésével már Bécsben is tudják, mi az a tömegközlekedés. Egyes villamostípusokon például ülések kiszedésével növelik meg az állóhelyi részt, az U6-os metróvonalon pedig akkora a zsúfoltság, hogy hamarosan sűrűbben kell közlekedtetni, ehhez viszont járműveket kell vásárolni.

A bérletesek és jegyvásárlók ugyanis Bécsben, ahogy a világ más nagyvárosaiban sem, önmagukban nem tartják el a helyi közlekedési vállalatot. Bécsben például 30 millió euróval a város kipótolja a Wiener Linien költségvetését. Idén még kérdéses, hogy jegy- és bérletáremelés nélkül elég lesz-e ez az összeg.

És ne felejtsük: Bécsben közben folyamatosan épülnek újabb és újabb metrószakaszok (az U2-es északi részének bővítését idén, az U1-es új, déli szakaszát 2017-ben adják át), villamosvonalak, és folyamatosan vásárolnak korszerű járműveket olyanok helyére, melyek Budapesten még nem lennének csereérettek.

De hogy áll Budapest?

A Budapesti Közlekedési Központ csak 2005-től tudott kérésünkre adatokat szolgáltatni. A táblázat és a grafikon a BKK által megrendelt BKV és VT-Transman, Nógrád Volán utasszámokat tartalmazza. Ebből az látszik, hogy a BKV a maga 1,39 milliárd évi utasszámával még mindig jóval megelőzi a bécsieket, ahol ez a szám a növekedés ellenére is még csak 906 millió.

A tendencia viszont a bécsi tömegközlekedéssel ellentétben inkább - néha megtorpanó - csökkenést mutat. A BKK szerint az utasforgalom alakulása sok tényező összefüggéséből adódik: kiemelik, hogy az előző városvezetés 2008-ban 14%-kal emelte a tarifákat, amelynek részbeni hatására két évig esett az utasszám.

2010 után az új városvezetés szakított az évenkénti áremelés gyakorlatával, és 2 egymást követő évben is kihagyta az áremelést, ami meg is mutatkozott az utasszám növekedésében, mondják a BKK-nál. Hozzá kell azonban tenni, hogy négy évvel azelőtt, 2006-ban is hasonló történt. Valahogy mindig a választások környékére estek a fellendülő időszakok. A tendencia lehet, hogy megszakad: nemrég elhangzott az is, hogy a 4-es metró üzemeltetése újabb drasztikus áremelést generálhat.

A tömegközlekedési részaránnyal is jobbak vagyunk egyelőre: míg Bécsben a közlekedők 39 százaléka választja a metrót-buszt-villamost (figyelembe véve a gyalogos és kerékpáros közlekedést is), addig nálunk ez a szám 45,9 százalék (Városfejlesztési koncepció, 2011 december). A gépjárművel megtett utazások esetében (tehát a gyalogosokat, kerékpárosokat nem számolva) a közforgalmú közlekedést, és az egyéni személygépjárművet használók aránya, az úgynevezett modal-split 61,4 - 38,6 százalék.

bkv-modalspl

Volt ez sokkal jobb is régebben. Egy 2009-es BKV-s grafikon szerint (fent) 1985-ben 82%-18% volt az aránya a BKV-t használóknak az autósokkal szemben. A kilencvenes években felpörgő motorizáció és nemkülönben felpörgő BKV-jegyár alaposan rontott a budapesti modal-split arányon, ami 2007 környékén végül megállt 62-38% körül.

Szakemberek szerint nem a közlekedésfejlesztés eredményei, netán a közlekedéspolitikai intézkedéseknek köszönhető, hogy nem csökkent tovább a tömegközelkedést igénybe vevők száma, hanem a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság eredményezte ezt.