Árvíz idején a kerékpár a legjobb autó

Mint a korábbi nagy szükséghelyzetek idején, a mostani árvíz alatt újra bebizonyosodott, hogy ilyenkor a kerékpár az optimális városi közlekedési eszköz. Míg az autók az elterelt utakon araszoltak, a buszok, HÉV-ek, metrók pedig bizonytalanul jártak a megáradt Duna miatt, biciklivel szinte bárhova be lehetett hajtani, és kiszámíthatóan lehetett haladni. Az ilyen tapasztalatok szokták mindig megdobni a már most sem kicsi fővárosi kerékpáros közösség méretét.

Meglett az eredménye a Kerékpárosklub mozgósító akciójának, amiben arra próbálták felhívni az emberek figyelmét, hogy ha biciklire ülnek, azzal elkerülhetik az árvíz miatti útlezárások miatt kialakult fővárosi dugókat. A szervezet szerint „ezzel nemcsak a dugókban való araszolás miatti késéseket, megnövekedett kiadásokat és stresszt kerülhetik el, hanem a tömegközlekedési járatokra való várakozást és a járműveken várható tumultust is”.

László János, a Kerékpárosklub elnöke elmondta, habár pontos adatok nem állnak a rendelkezésükre, láthatóan sokan fogadták meg a tanácsukat, hétfőn például „jó sokan voltunk a Margit hídon”.

Ennél pontosabbat is tudunk: az Andrássy úti kerékpáros forgalomszámláló adatai szerint valóban kiemelkedő volt a budapesti biciklis forgalom vasárnap. Az árvíz tetőzésének napján mérték az elmúlt hónap legtöbb biciklisét: 2125-en tekertek ezen a napon a Nagymező utcától az Oktogon irányába, de az ellenkező irányban is rekord született. Ez azért is számít kimagaslónak, mert a Kerékpárosklub a Múzeum körúti számláló adatai alapján készített statisztikája alapján általában vasárnap ülnek a legkevesebben bringára.

Azzal kapcsolatban, hogy az árvíz miatt biciklire pattanók mennyire tarthatják meg ezt a szokásukat a későbbiekben, a szervezet elnöke optimistán nyilatkozott. László János szerint „aki egyszer elkezd biciklizni, az sose hagyja abba”.

Így vélekedett Sinka Károly (Sinya), a Critical Mass egykori szervezője is. A biciklis aktivista úgy emlékszik, legutóbb egy másfél-két éve tartott BKV-sztrájk késztetett sokakat a nyeregbe, de szerinte ez most más helyzet: „az árvíz nem olyan szitu, hogy sütögetni kéne a saját pecsenyénket” – mondta.

Ugyanakkor Sinya szerint a biciklisek nagyon jól jártak azzal, hogy szerdán az autósokkal ellentétben ők még közlekedhettek az alsó rakpartokon, illetve a legtöbb esetben a részlegesen lezárt (csak a BKK járművei által használható) útszakaszokra is beengedték őket. „Ilyenkor sokszor egyszerűen elfelejtik kitáblázni, hogy taxi és bicikli is bemehet, de amíg nem csinálnak semmi botrányosat, a rendőrök általában elnézőek”.

A BKK-nál is érezték, hogy a Duna tetőzése idején sokkal többen bicikliznek, mint egyébként.

Az árvíz előtt a BKK-nál sokat gondolkodtak azon, hogy amikor az autósokat megkérik, hogy használják inkább a tömegközlekedést, akkor a kerékpározást is az autósok figyelmébe ajánlják, mint alternatív közlekedési eszközt, de végül nem tették, mondta kérdésünkre Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. Ennek az volt az oka, hogy véleménye szerint a megrögzött autós úgyse ülne biciklire árvízkor sem, aki meg igen, az felkérés nélkül is megteszi.

A közlekedési tájékoztatásoknál és útlezárásoknál viszont figyelembe vették a kerékpárosokat: a tájékoztatóba mindig tettek kerékpáros információkat is, az utakra meg több helyen olyan táblákat raktak ki az eltereléseknél, ami mutatta a bicikliseknek az irányt.

Persze az árvíz miatt a biciklis közlekedés lehetőségei is változtak: lezárták például az Újpesti vasúti hidat, a Lánchíd alatti biciklis átjárót, valamint a Margít híd budai hídfőnél áthelyezett hév-megálló peronja mellett futó biciklisávot, de ez nem okozott különösebb problémát, a biciklisek az őket képviselő szervezetek Facebook-oldalain jelezték egymásnak, merre nem érdemes menni. Az általunk megkérdezett két biciklis vezető nem tud arról, hogy történt volna bármilyen biciklis baleset az árvízzel összefüggésben.

A légszennyezettség rá se hederített

Habár ésszerűnek tűnik az a várakozás, hogy az árvíz miatt lecsökkent autóforgalom mellett a főváros légszennyezettsége is javult a múlt hét második felében, ezt a számok nem támasztják alá: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai szerint az Erzsébet téren szerdától kezdődően folyamatosan emelkedett a levegő szén-monoxid koncentrációja, és éppen azon a vasárnapi napon érte el a csúcspontját, amikor a legtöbb biciklis közlekedett.

Cséki Gergő, az időkép.hu meteorológusa szerint ez annak tudható be, hogy ezekben a napokban fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, és a heves zivatarok ellenére is egyre szárazabbá vált a pesti levegő, ami növelte a károsanyagok – különösen a szálló por, a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid – koncentrációját a pesti levegőben. A belső kerületek légszennyezettsége ráadásul amiatt is növekedhetett, hogy a rakpartokról beljebb terelték a forgalmat. Minderre még rátett egy lapáttal, hogy jelentősebb légmozgás sem volt a városban, így hiába ültek kevesebben autóba, a levegő összességében nem lett tisztább.