Bence
10 °C
25 °C

Átvette a Római-partot a főváros

2013.09.13. 12:18 Módosítva: 2013-09-13 12:37:26

99 évre a főváros vagyonkezelésébe került az óbudai Duna-part jelentős része, többek közt a Római-part is. A mindenféle előzmény nélkül lezajlott változással a városháza lesz felelős minden, a területet érintő ügyért.

A kérdés azért is izgalmas, mert Tarlós István erre a területre építene olyan mobilgátat, amellyel kapcsolatban az eddig illetékes óbudai önkormányzat sem állt ki teljes mellszélességgel. Az éles civil ellenállást is kiváltó terv megvalósításáért július elsejétől egyedül a főváros a felelős.

Az óbudai önkormányzat honlapján megjelent hír szerint nem csak a Római-partot vette át a városháza: a megszerzett terület közel a Margit hídig húzódik a Duna-parton.

„A Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, illetve további a törvény (2012. évi CXC. törvény 1. §) 1. számú mellékletében, helyrajzi szám szerint felsorolt ingatlanok, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra" kerül a főváros kezelésébe. A változás elsősorban a Kossuth Lajos üdülőpartot, a Római-partot, a Slachta Margit rakpartot érinti.”

A lakosokkal fizettetné meg, ha a hullámtérbe építkeznek

Időközben nyilatkozatháború kezdődött Óbuda és a főváros közt. Bús Balázs óbudai polgármester szerdán terjesztette be az Országgyűlésnek azt az indítványát, amely szerint az ingatlantulajdonosokra háríthatnák az önkormányzatok a hullámtérben lévő területeket védő gátak építési költségét vagy annak egy részét, számolt be az MTI.

A gátépítési hozzájárulás mértékéről és a fizetés módjáról a települési önkormányzat, Budapesten kerületi beruházás esetén a kerületi önkormányzat, fővárosi vagy közös építkezésnél pedig a fővárosi önkormányzat hozna rendeletet, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Az államnak nem kellene gátépítési hozzájárulást fizetnie.

Bús Balázs javaslata indoklásában hangsúlyozta: amikor az önkormányzat – egyébként feladatkörébe nem tartozó – hullámtéri beruházással biztosítja az ott lévő házak árvízvédelmét, akkor az érintett ingatlantulajdonosok feladatát vállalja át. Szerinte ilyen beruházásoknál joggal elvárható, hogy hozzájáruljanak a költségekhez a hullámtérben lévő házak tulajdonosai.

Szűcs Somlyó Mária, a főváros kommunikációs igazgatója szerint a kérdés az, hogy például a Római-parton miként lehet az ott élőket kötelezni a költségekből való részvállalásra. Szerinte nem lehet egyenlőséget tenni az 1920-as, 30-as évek óta legálisan ott élők és például a szórakozóhelyek között.

A főváros figyelemre méltónak tartja a javaslatot, „annak ellenére, hogy a kerület a római-parti védmű megépítéséhez egyetlen forinttal sem járul hozzá”.