Két évet is kaphatnak a lomizók

A budapesti főpolgármesteri hivatal „A törvény szerint lopásnak számít a lomizás″ címmel adott ki közleményt, miután az origo.hu megírta, hogy lomizókat büntettek a rendőrök a II. kerületben. A múlt heti esetben tizenegy embert összesen 130 ezer forintra bírságoltak.

A hivatal szerint „a lomtalanításkor kihelyezett tárgyak a kihelyezés pillanatában a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. tulajdonába kerülnek″, tehát aki elvisz valamit, lopást követ el. A lomizók akár két évet is kaphatnak bizonyos esetekben.

A közlemény kimondja: ha az FKF Zrt.-t ért kár meghaladja az 50 ezer forintot, és a lopást üzletszerűen („rendszeres haszonszerzésre törekedve″) követik el, az elkövető akár 2 évet kaphat.

Ha tetten érnek valakit a közterületfelügyelők, bevihetik a rendőrségre. A rendőrök helyszíni bírságot szabhatnak ki, nagyobb érték esetén pedig büntetőeljárást indíthatnak.

Azokra is lecsapnak a közterületesek, aki nem a megfelelő időben lomtalanít: akár 150 ezres bírságot kaphat az, akit tetten érnek.

Nem lopott a kukaborogató

Az idén január 1-jétől révényes, hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi 185-ös törvény 43. paragrafusának 2. bekezdése egyértelműen kimondja: a lomtalanításkor közterületre kihelyezett hulladék a közszolgáltató tulajdona, mondta az Indexnek Reichert Péter. A hulladékgazdálkodás szabályozásában járatos ügyvéd szerint ez korábban nem volt egyértelműen szabályozva.

Korábban például nem minősült lopásnak az sem, ha valakik a szelektív hulladékgyűjtőből emelték ki az üveget vagy a fémet – ezután azonban ez is büntethető.

„Az új törvény célja, hogy megszűnjön az a rossz gyakorlat, amikor a kirakott hulladékokat hatalmas területen szórják szét az abban kutakodók” – mondta Reichert, megjegyezve, hogy a jelenség visszaszorítása céljából az új törvény arra is sarkall, hogy a közszolgáltató az előre bejelentett általános lomtalanítás helyett személyre szabott akciókat szervezzen.

Lomizó FKF

A lényeg, hogy ne lehessen országosan jó előre tudni, hol lesz lomtalanítás, hogy nem lehessen „üzletileg rátelepülni” a kirakott hulladékokra.

Ugyanakkor Reichert szerint a lomizásnak hasznos következménye volt, hogy bizonyos keretek között szelektálta a hulladékot. „A hulladékkezelőnek arra nincsen kapacitása, hogy szortírozzon, így a lomtalanításkor keletkezett hulladék a lerakóban végzi” – mondta az ügyvéd.

Úgy vélte azonban, hogy a közszolgáltatóknak a jövőben valószínűleg érdekükben áll majd a szortírozás biztosítása, hiszen érdekében áll, hogy csökkentse a lerakandó hulladék mennyiségét. Ez ugyanis már a közszolgáltató zsebére megy, hiszen a lerakási járulék őt terheli.

Korábbi cikkeinkből megtudhatja, hogyan államosította a szelektív hulladékgyűjtést a kormány, és hogy megy szembe Magyarország az EU elveivel a hulladékgazdálkodás tekintetében.