Nem is muszáj megszüntetni a hajléktalansegélyeket

A fővárosi közgyűlés szerdai ülésén eldől, megszűnik-e két, budapesti hajléktalanoknak adható segélyfajta. A napirend szerint szavazni fognak az itt élő hajléktalanok segélyezésének átalakításáról, amely a segélyrendszer nagy, országos átalakításának a része. A fővárosi előterjesztést az Igazgatási és Hatósági Főosztály készítette elő, Orbán Gyöngyi fideszes képviselő nyújtotta be, és múlt hét óta elérhető a budapest.hu oldalról.

Ha a tervezetet az eredeti formájában megszavazzák, az nagyon sok hajléktalan embert érinthet rosszul. A tervezet része ugyanis az, hogy teljesen megszűnik

• a hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató önkormányzati segély és
• a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélye.

Ahogy megírtuk, az előbbi lényegében hozzájárulás a bérleti díjhoz az első időszakban azután, hogy egy hajléktalan végre lakásba tud költözni, az utóbbi pedig azt az időszakot segít átvészelni a hajléktalanoknak, amikor már be van adva kérelem valamilyen állami ellátási formára (mondjuk nyugdíjra), de a pénzt még nem kezdték folyósítani.

A lakhatási segélyt legfeljebb hat hónapig lehet kapni, a havi összeg minimum 7125, maximum 28 500 forint. A rendszeres ellátást kérelmezők segélye havi 11 400 forint, és addig jár, amíg meg nem érkezik az első rendszeres pénz, de legfeljebb tíz hónapig. Ezen a címen 1728 esetben összesen 19 millió 658 ezer forintot fizetett ki tavaly a főváros. A lakhatási segély jóval ritkább, 2014-ben 8 esetben összesen 171 200 kiadást jelentett.

A fővárosi tervezet létrehozna új segélyezési fajtákat (például temetési segélyt vagy várandós nőknek járó segélyt), de

A közgyűlésnek benyújtott előterjesztés szerint a Városházán azt gondolják: az önkormányzat kénytelen megszüntetni ezt a két segélyt, egyszerűen nincs más választása, mert törvény kötelezi erre. Az előterjesztés „szükségszerű” változtatásokról beszél, és így fogalmaz:

"a Fővárosi Önkormányzat számára csak a rendkívüli települési támogatás nyújtását teszi lehetővé a törvény, tehát azon korábbi segélyezés esetek, melyek a törvény szerinti rendkívüli élethelyzetnek nem felelnek meg, a továbbiakban nem nyújthatók (lakhatást támogató segély, rendszeres ellátást kérelmezők segélye)" - áll az előterjesztésben.

A törvény alatt itt a szociális törvényt kell érteni, illetve a decemberben megszavazott, „Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvényt, amely március elsejével átírja a régi szociális törvényt.

Az új törvényszöveg azt mondja, hogy rendkívüli élethelyzetekben a települési önkormányzatok valamiféle „rendkívüli települési támogatást” mindenképpen kötelesek nyújtani. Ez az egy, ami kötelező, de az önkormányzatok ettől még saját döntésből adhatnak segélyt mindenféle más címeken is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még egy segédletet is kiadott az önkormányzatok számára januárban, amelyben ötleteket adnak, milyen segélyekben lehet még gondolkozni.

A fővárosi önkormányzat speciális helyzetben van a többi önkormányzathoz képest. A budapestiek segélyezése alapból nem hozzájuk tartozik, hanem a kerületekhez. Fővárosi szinten csak a hajléktalanok segélyezése van. A két segély megszüntetését indítványozó előterjesztés lényegében az új törvényszövegnek ebből a félmondatából indul ki: "a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata." Úgy tűnik, ebből vonja le azt a következtetést, ezt értelmezi úgy, hogy másfajta, tehát nem rendkívüli települési támogatást nem adhat a fővárosi önkormányzat.

A döntés a képviselőknél van

Mivel ez nem tűnt egyértelműnek a törvényszöveget nézve, még múlt szerdán megkérdeztük az emberi erőforrások minisztériumát, hogy helyes-e ez a jogértelmezés, tényleg nem lehetséges-e, hogy ezt a kétfajta segélyt ezentúl is adja az önkormányzat, tényleg kötelezettsége-e a maga részéről megszüntetni ezeket.

Kedd este megkaptuk a választ az Emmi sajtóosztályától. Eszerint az új ellátástípust a törvény alapvetően azonos módon szabályozza, mint korábban az önkormányzati segélyt, a települési támogatás szabályozásánál a szociális törvény "széles felhatalmazást ad az egyes önkormányzatoknak a jogosultsági feltételek, ellátástípusok, ellátási összegek meghatározására".

A Fővárosi Önkormányzat joga, hogy belátása szerint állapítsa meg a rendkívüli települési támogatás eseteit és feltételrendszerét.

- írta az Emmi.

Vagyis a minisztériumi válaszból az olvasható ki, hogy az önkormányzatnak egyáltalán nem muszáj megszüntetnie ezt a két fajta segélyt, megmaradhatnak, ha a képviselők így döntenek szerdán a közgyűlésen.