Felpörgött a harc a Hármashatár-hegy tetején

IMG 7021
2016.07.31. 11:56
A Pilisi Parkerdő Zrt. a napokban adta át a Hármashatár-hegyi új kilátót, és mellette a főváros egyetlen, most felújított turistaházát. A hírnek minden természetjáró örülhetne, ha nem árnyékolná be azt a kivételes adottságú hegytetőért folytatott csata a 2012-ben erővel kilakoltatott Pilótacentrum és a Pilisi Parkerdő között. A harc váltakozó sikerrel folyik a bíróságokon, a helyzet mára pedig odáig durvult, hogy a Pilótacentrum feljelentette a Parkerdőt.

Alig egy hétre rá adta be feljelentését Csiga Sándor, a Pilótacentrum vezetője többek között intellektuális okirathamisítás, közokirattal visszaélés, hűtlen kezelés és hatóság megtévesztésének gyanúja miatt, amikor július közepén a Parkerdő nagy csinnadrattával átadta a Hármashatár-hegyen épült turistaházat és kilátót. (Az intellektuális okirathamisítás azt jelenti, hogy valaki közreműködik abban, hogy valótlan adat kerüljön közokiratba.)

A régi és az új vendéglátóhelyek a Hármashatár-hegyen Fotó: Pilótacentrum/ Fekete István/Index

A csatát 2012-ben a Pilisi Parkerdő nyerte meg, a repülősöket kirakták, a területen megkezdte a fejlesztést. Csiga Sándor, a Pilótacentrum vezetője azonban nem adta fel. Mint mondta, fellépésükre a Földhivatal végül törölte a Parkerdő tévesen bejegyzett tulajdonjogát a területről, azóta nyerésre áll.

A Parkerdő ugyanis a tulajdonjog törlése után nekiment saját tulajdonosának, a magyar államnak a törlés miatt, ám a pert jogerősen elvesztette, sőt a felülvizsgálati kérelmét is elutasították. Az elmúlt tíz évben tulajdonosként tett intézkedéseinek jogszerűsége ezzel alapjaiban megkérdőjeleződött, közöttük például a repülősök kipaterolása, és a 120 millió forintos turistaház-fejlesztés is.

Megkerestük a Pilisi Parkerdőt, mi a jelenlegi álláspontja. Zambó Péter vezérigazgató szerint az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles nyilvántartás, amelyben a található tények, bejegyzések, jogok abban az adott pillanatban érvényesek, amikor az adott ingatlannal kapcsolatos jogok gyakorlása történik. Ennek megfelelően Pilisi Parkerdő képviselője mindig az állam tulajdonának védelmében és mindig az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint járt el, mindig a törvények előírásainak megfelelően tett jognyilatkozatot. 

Zambó szerint tehát minden, a Pilisi Parkerdő által kötött szerződés érvényes a hármashatárhegyi épületekkel és területtel kapcsolatban. Ideiglenes vagyonkezelési szerződés és végleges vagyonkezelési szerződés is szabályozza feladataikat. A hármashatárhegyi fejlesztések pedig szerinte a közjót szolgálják. A felújított épületek, a bérlőkkel kötött szerződések és a kilátópont is ennek a szolgálatnak megfelelően készültek.

Hozzátette: a Parkerdő az ingatlanon található felépítményeket 1994-ben, elidegeníthetetlen törzsvagyonként kapta a magyar államtól apportként. Így az épületek tulajdonjoga a Pilisi Parkerdőt illeti azzal, hogy a turistaház és az erdei iskola üzemeltetését, karbantartását ők, a többi felépítménnyel gazdálkodást bérlőik végzik.

Csiga Sándor szerint azonban a Pilisi Parkerdő Zrt. 1994-ben kérte a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzését az ingatlanon található felépítményekre és az alatta levő földterületre, amit végül tíz év múlva, 2004-ben sikerült elérni, akkor is tévesen (az állapotot mutató tulajdoni lap 2010-ből itt). Erről Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója is beszámolt 2012-ben egy parlamenti képviselő érdeklődésére (a levél első és második oldala). Mivel azonban a 2004-es bejegyzés téves volt, a földhivatal visszavonta, a Pilisi Parkerdő pedig elbukta a visszaszerzéséért indított pereket.

Lenyúlták az ötletet?

Csigát különösen érzékenyen érinti, hogy a turisztikai központ (KVI által is támogatott) ötletét ő dolgozta ki régebben, és úgy érzi, az ötletét egyszerűen lenyúlták. Mint mondta, Pilisi Parkerdő sorra azokat a programpontokat valósítja meg, amit ő leírt: erdei iskola, turistaház, vendéglátóhely. Csiga szeretne visszakerülni a hegyre, rendezni a dolgot az állam illetékeseivel és végre megcsinálni azt a Nemzetközi Ifjúsági és Természetvédelmi Központot, amire a céget anno létrehozták, amiért feladott mindent és beleölte mindenét.

Az ügyben megkérdeztük a Pilisi Parkerdő tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t is, ahol azt a kényelmes választ adták, hogy a folyamatban lévő perre tekintettel az MNV Zrt. nem tud érdemben nyilatkozni. 

A birkózásnak ugyanis még mindig nincs vége. A szentendrei bíróság tájékoztatása szerint két per is folyamatban van: az egyikben a Pilótacentrum azt szeretné elérni, hogy a tulajdonjoggal nem rendelkező Pilisi Parkerdő által, a kipaterolásuk után kötött szerződéseket mondják ki semmisnek, a másikban a Pilis Parkerdő követel 25 millió forint elmaradt bérleti díjat a Pilótacentrumtól.

A kész turistaházat szeptemberben nyitják meg a turistáknak, addig remélhetőleg rendeződik a helyzet.