Jusztina
12 °C
23 °C

Budapest ki van éhezve egy gyalogoshídra

B RKL20160325014
2016.08.19. 11:03 Módosítva: 2016-08-19 11:03:55
A Duna szinte összes fővárosi szakaszára született már terv gyalogoshíd építésére, de egyik se valósult meg végül. Pedig az emberek igénylik, ezt régebben a hétvégére lezárt Lánchíd, most pedig az ideiglenesen sétálóvá alakított Szabadság híd sikere is mutatja. Hol számíthatunk a jövőben gyalogoshídra?

Bár már augusztus 10. körül visszaengedték volna a közúti forgalmat a Szabadság hídra, a BKK a kényszerűségből forgalomcsökkentett híd népszerűségét látva az augusztus végi megnyitás mellett döntött. A gépjárművek elől lezárt hídon egymást érték a spontán szerveződött piknikek, performanszok, táncelőadások. Még Facebook-csoport is alakult arra, hogy a Szabadság hidat ezentúl nyáron tegyék sétálóhíddá. Látszik tehát, hogy szükség van egy gyalogoshídra Budapesten.

Ezt az igényt már többen is felismerték, és az elmúlt 25 évben számos terv született arra, hogy a Duna különböző partszakaszait egyszerűbb vagy grandiózusabb gyaloghíddal kössék össze. Demszky Gábor exfőpolgármester szintén érezte, hogy tennie kellene valamit, és mivel gyaloghidat nem tudott építeni (másmilyet se), hát lezárta és sétálóvá alakíttatta nyári hétvégéken a Lánchidat. Az ötlete bevált, az üres hídon szívesen sétálgattak az emberek. A Demszkyt követő Tarlós István idején aztán elkopott ez a szokás.

Érdekes, hogy pont az egyébként az autós-közúti közlekedést preferáló Tarlós idején éledt fel újra a hídon sétálgatás. Igaz, nem ez volt a cél, a hidat valójában a Bartók Béla úti villamospálya-felújítás miatt zárták le. Tarlós amúgy nem gyalogoshíd-ellenes, választási programjában megtalálható annak a Fidesz (sőt maga Orbán Viktor) által felkarolt gyaloghídnak a terve, ami a Vigadó teret és a Várkert Bazárt kötné össze a Duna fölött. 

Bár a Vár előtti gyalogoshídból egyelőre nem lett semmi – és mostanában úgy néz ki, hogy egy darabig nem is lesz –, a főváros tervei között több gyaloghíd megépítésének a terve is szerepel. A fővárosi közgyűlés által elfogadott  Tematikus Fejlesztési Programok Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtése című fejezetében ez áll:

Négy gyalogos-kerékpáros híd előkészítése, illetve tervezése, engedélyezése várható: 

Forrás: TFP
Forrás: TFP
  • a Soroksári-Duna-ágban levő Molnár-sziget és a Csepel-sziget között, jelenleg a BKK Zrt. üzemeltetésében levő hajójárattal kiszolgált átkelőnél gyalogos-kerékpáros híd, 
  • az Óbudai-sziget északi szigetcsúcsának közvetlen közelében, a Gázgyár tömbje felé megvalósítandó gyalogos-kerékpáros híd,  
  • illetve a sziget déli végén az Árpád hídi csatlakozást biztosító feljáró, 
  • valamint a Dráva utca vonalában a Margitszigetre vezető gyalogos híd előkészítése. 

Három-néggyel növelheti a jövőben a budapesti gyaloghidak számát, ha a főváros rendezné a 2024-es olimpiát. A gyalogoshidak a csepeli szigetcsúcson fekvő olimpiai helyszíneket kötnék össze Pesttel, valamint épülne egy a Szépvölgyi útnál is a Margitszigetre.

A mostani terveknél azonban sokkal grandiózusabb elképzelések is születtek. Zoboki Gábor építészirodája egészen délre, a Rákóczi híd alá tervezett nemhogy gyalogos hidat, hanem hétemeletes lakóhidat. Mint írtuk, kettős közlekedési rendszert alakítanának ki: az egyik az átmenő forgalmat biztosítaná, és a hídról lefutva menne az M7-es autópálya felé. A másik a hídról lefutó babakocsi-, gyalogos- és kerékpárforgalmat szolgálná ki, és bemenne Albertfalva elképzelt városközpontjába.

A Rákóczi híd és a Petőfi híd közé már 1993-ban a tervezett világkiállítás előtt szerettek volna gyalogoshidat, az ötletet pedig 2005-ben egész komoly fórumon melegítették fel. Négy budapesti egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a Bay Zoltán Tudomány és Technikatörténeti Alapítvány fogott össze a megépítéséért. Finta József építész, akadémikus szerint a híd otthont adhatna galériáknak, egyetemi kluboknak, kávéházaknak, étteremnek, s egyben tudományos, információs központ is lenne. A gyalogosok mozgójárdákkal válthatnának hipersebességre a hídon.

A Petőfi híd és a Szabadság híd közötti szakasz se maradhatott ki a szórásból. Az Európa kulturális fővárosa címért folytatott versenyben Budapest egy erre a szakaszra építendő fedett gyaloghíd ötletével rukkolt elő, ami a két parton található egyetemeket kötötte volna össze. A kulturális főváros végül Pécs lett, a híd terve pedig elsüllyedt a Duna fenekére.

Az Erzsébet híd és Lánchíd közötti partszakaszra építendő gyaloghíd ötlete búvópatakként bukkant elő négy-öt évente. A Vigadó tér és a Várkert Bazár közé 2003-ban a 4D stúdió tervezett először átlátszó, cső alakú átjárót, amiben kávéház, étterem is helyet kapott volna. 2010-ben a terv már odáig bővült, hogy a gyaloghídon zakatolt volna át Budára a kisföldalatti is.

És akkor nem beszéltünk arról, hogy ide még lanovkát is terveztek, ami ugyan nem gyaloghíd, de funkciója hasonló lett volna.

De nemcsak a Vár elé, hanem a Gellérthegyre is lanovka szállította volna az embereket, ha ez a terv valóra válik.

Borítókép: MTI / Róka László