Besárgultak a bilikék volános buszok

Az Omnibusz szakblog közösségi oldalán nemrég megjelent egy fotó, amin egy korábban a budapesti agglomerációs vonalakon közlekedő világoskék Volvo 7900-as autóbusz már új, sárga volánbuszos színekben tündököl.

Rögtön megindult a találgatás, átfesti-e a Volánbusz a teljes 167 darabos, eddig égszínkék agglomerációs flottát, amiről egy nem régi megállapodás szerint a főváros levette a kezét. A teljes átfestés amellett, hogy esztelen pazarlás lenne, még meg is zavarná az utasokat. Ráadásul, ha a szín változik, követheti a menetrend és a tarifa is.

Ezért megkerestük a Volánbuszt, mik a tervei a flottával és az agglomerációs szolgáltatással, aminek a megrendelője novembertől már nem a BKK és a főváros, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Volánbusznál elmondták, hogy

jelenleg 4 darab autóbusz került sárgításra, mai ismereteink szerint további buszok sárgítását nem tervezzük.

A „sárgítás” oka pedig a következő volt: 

Amíg a BKK volt a megrendelő, a 4-es metró miatt felszabaduló buszokat (14 darabot) átirányították a megürült agglomerációs vonalakról a fővároson belüli közlekedésre, erre a szerződés értelmében lehetősége volt a BKK-nak. Azáltal, hogy novembertől megszűnt ez a szerződés, néhány környezetbarát, alacsony padlós, légkondicionált autóbusz „feladat nélkül maradt”, amiket a Volánbusz átirányított a saját vonalaira, Érd térségébe.

A jövőre vonatkozó kérdésre a Volánbusz annyit válaszolt, hogy a volt BKK-s agglomerációs vonalakon változatlan marad az eddigi menetrend, tarifa, utastájékoztatás, forgalomirányítás, és a járművek színe.

Ezt a szándékot mi elhisszük a Volánbusznak, de nézzük, mi biztosítja azt, hogy az agglomerációból közlekedőknek megmarad az eddig megszokott szolgáltatási színvonal. 

Az agglomerációs közlekedés lepasszolását Tarlós István főpolgármester szorgalmazta, méghozzá azért, mert a fővárosnak csak a határain belül kötelessége az utasok szállítása, azon kívül nem. Pláne, hogy külön pénzt sem kap rá. A BKV-BKK eddig mégis megtette, úgy hogy a nem kötelező feladat 16 milliárdos többletköltséget okozott, amit jelentős részben az államnak és az érintett agglomerációs településeknek kellett volna megfizetni. De nem tették.

Hosszas tárgyalások után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a fővárosi önkormányzat megállapodott arról, hogy a (tíz település központját és Budapestet összekötő) agglomerációs buszjáratok finanszírozását, és megrendelői feladatait átveszi az állam. A szolgáltató 2020-ig továbbra is a Volánbusz marad. A HÉV-eknél ugyanez a logika: a BKV-ból kivált BHÉV lett a szolgáltató, a megrendelő és finanszírozó pedig az állam.

A megállapodás rögzíti, hogy kavarodások elkerülése érdekében a közlekedésszervezést továbbra is a főváros végzi a BKK-n keresztül, mind a buszok, mind a HÉV-ek esetében. Ez azt jelenti, hogy a BKK-nál maradt az agglomerációs vonalak menetdíj-bevételének beszedése, kezelése, a jegyellenőrzés, a pótdíjazás, a forgalomfelügyelet, az utastájékoztatás és az ügyfélszolgálat, azaz marad a Futár-rendszer is, sőt a majdani e-jegyet az agglomerációs vonalakon is bevezetik. Az esetleg lerobbanó járatok pótlását is a BKK intézi (besegíthet a Volánbusz), valamint a közlekedésszervezés költsége is a fővárosé, de befizet az állam is.

A megállapodás szerint tarifák jelenlegi struktúrája marad, az árakat csak a főváros egyetértésével, azaz közös megegyezéssel módosíthatják.

A menetrenddel ugyanez a helyzet, tehát a megállapodás alapján nem kell attól tartani, hogy az agglomerációs menetrendje vagy tarifái hirtelen megváltoznának. Ahogy BKK-s forrásunk fogalmazott, egy háromszintű, egymásra épülő megállapodás-rendszer született, sok olyan kontrollponttal, ami biztosítja a vétót a fővárosnak a nem kívánt lépésekkel szemben.

Más források szerint ugyanakkor bár vannak kontrollpontok, de nem betonbiztosak. Ugyanis alapvetően az állam a finanszírozó, és addig működik együtt, amíg akar (volt már rá példa a tömegközlekedés finanszírozásában, hogy nem akart). Nincsenek szankciók se arra, hogy mi van az olyan apróságokkal, mint az átfestés, vagy a Futár nem megfelelő működtetése. Mivel fenyegetőzhet a főváros, hogy nem fizet? (Már nem ő fizet.) Hogy felmondja a szerződést? (Csak maga alatt vágná a fát.)

A megállapodásban annyi konkrétum van erre, hogy az esetleges változtatási terveket (menetrend, fejlesztés, arculat, járműpark) egy operatív csoporton kell keresztül futtatni, aminek tagja a BKK és a BKV vezérigazgatója is. Nagyobb ügyekben a döntés nem ezen a szinten fog megszületni. Az sem éppen jó hír a fővárosnak, hogy a megállapodás szerint a Budapest határán kívüli hálózatfejlesztéseket pedig már nem a BKK, hanem a minisztérium készíti elő.