Dezső
12 °C
25 °C

Betámadják Garancsi 120 méteres budai felhőkarcolóját

2017.01.30. 18:48
A Kopaszi-gát melletti toronyház tervezett helyen és méretben való megépítése jogsértő, állítja a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA). A szervezet ezért a hazai hatóságokhoz és az UNESCO-hoz fordul, értesült az Index. A fő probléma az, hogy a 120 méteres épület belógna a világörökségként védett dunai panorámába, valamint nem volt megfelelő szakmai egyeztetés.

A pesti felső rakparti sétányról, illetve a hidakról nézve a tervezett toronyház 120 méteres magasságával több mint két kilométeres távolságból is belelóg a Gellért-hegy lábánál Budapest világörökségként védett dunai panorámájába, közölte lapunkkal Korompay Katalin, a BVA vezetője.

Szerinte az épület túlzó léptékével sérti a világörökségi panoráma integritását, jelentősen csökkenti a sziklákkal „a Dunába zuhanó” hegy különlegességét jelentő drámaiságát, világörökségi kivételes, egyetemes értékét.

Független szakértők - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.
Független szakértők - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

A fővárosi közgyűlés december elején módosította a budapesti városrendezési szabályzatot, hogy a Kopaszi-gátnál tervezett óriás-ingatlanfejlesztés a fejlesztő szándékai szerint valósulhasson meg, és megépülhessen a 120 méter magas felhőkarcoló is. A településszerkezeti terv korábban csak Csepel északi részén biztosított ekkora magasságra lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság, azaz csaknem kétszeresére nő az új szabályozás szerint a magassági határ. 

A fővárosi döntésnél fontos érv volt, hogy a magasház nem világörökségi területen épül. Csakhogy Korompay Katalin szerint az épület belelóg a világörökségi panorámába, vagyis a rendeletmódosítás az úgynevezett "városképi együttlátszás" (covisibility) értékszempontja miatt az UNESCO Világörökség Központtal való egyeztetés nélkül nem hagyható jóvá. Ezt ugyanis előírja a Világörökség Egyezmény értelmében kötelezően követendő Operational Guidelines (Gyakorlati Útmutató, UNESCO, World Heritage Commission / Világörökség Bizottság) 172. paragrafusa.

Az "együttlátszás" szempontját a Fővárosi Ítélőtábla is elfogadta a volt SZOT-szálló 2006-os perében jogi döntést megalapozó körülményként "a világörökségi területen kívüli építkezések világörökségi jelentőségére nézve". Korompay Katalin szerint rendkívül súlyos az eset precedens értéke miatt is: a fővárosi közgyűlés városépítészeti koncepciót nélkülöző döntése a tervszerű városfejlesztés helyett az anarchia képét vetíti előre Budapesten.

Független szakértők - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.
Független szakértők - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

Ez az érvelés ismerős lehet a fővárosi képviselőknek, ugyanis a fővárosi közgyűlés városfejlesztési bizottsága ez alapján mondott nemet tavaly novemberben a 120 méteres felhőkarcolóra. Az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) a torony áthelyezését javasolta. Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint a döntés előtt egy vizuális hatástanulmányt kellett volna készíteni, mennyire látszik az épület a belváros különböző pontjairól, és az alapján határozni.

Kinek a feladata bejelenteni az UNESCO-nál?

Tavaly decemberben megkerestük az ügyben illetékes (állami) Forster Központ Világörökség Bizottságot, hogy az építtetők bejelentették-e az épületet az UNESCO Világörökség Központnak mint világörökségi látványt befolyásoló építményt, illetve van-e vizuális hatástanulmány. A központ 17 nappal a kérdés után, egy nappal a végleges megszüntetése előtt (december 30-án) kinyögte a kurta választ, majd csendben kimúlt Eszerint:

A bejelentési kötelezettség nem az építtetőt, hanem a részes államot, jelen esetben Magyarországot terheli.

A világörökségi és műemlékvédelmi terület januártól a megszüntetett Forster Központttól a miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkárához került. Ide küldött kérdésünk válaszára már csak 12 napot kellett várni.

A településrendezési terv módosítása
A településrendezési terv módosítása

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint a kérdéses terület nem része a „Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” világörökségi helyszínnek. Mindazonáltal megvizsgálják a kérdést, és majd döntenek a bejelentésről. A hatástanulmány készítése viszont a beruházó feladata, tudtuk meg.

Időközben független szakértők elkészítették a reklamált vizuális hatástanulmányt, amiből az derült ki, hogy a Duna-korzóról, valamint az Erzsébet és a Lánchídról nézve a toronyház valóban eléggé belóg a képbe. Lapunknak sikerült megszerezni a településrendezési terv módosítását, ami tartalmaz több vizuális hatástanulmánynak beillő távoli látványképet is. Ezek nagy hasonlóságot mutatnak a független szakértők képeivel, igaz kevésbé hangsúlyosak a kontúrok.

A 350 milliárd forintos ingatlanfejlesztés területén 30-40 ezer embernek lehet majd lakása. A hozzászólók szerint ez nagyon sűrű, belvárosias beépítést igényel, aminek nem mérték fel a hatását. (A közgyűlés arról is döntött, hogy nem tart szükségesnek környezeti vizsgálatot a beruházással kapcsolatban.) Hoffmann Tamás újbudai fideszes polgármester elmondása szerint az ingatlanfejlesztés városszerkezeti hatásait végiggondolták, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes szerint a módosítások elfogadásának nem volt jogi akadálya.

A Kopaszi-gáton folyó beruházás hátteréről itt írtunk részletesen. Röviden arról van szó, hogy az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Garancsi István cége 16,5 milliárd forintos eximbankos hitellel megvásárolta a budai Duna-part egyik utolsó jelentős méretű, üres és beépíthető területét egy bajba került portugál befektetőtől.

Majd bejelentette, hogy az 56 hektáros területre rengeteg olyan lakást fog felhúzni, amelyekre fel lehet venni az állam által nyújtott 10+10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt. Tette mindezt a csok bejelentésével nagyjából egy időben.

Zavar-e a toronyház?

  • 8639
    Igen
  • 4071
    Nem