A 400 milliós kerékpároshíd titka

Drága-e?

A Rákos-patak torkolatánál, az úszóaréna mellett épülő új gyalogos-kerékpáros híd hírére akkor kapta fel a fejét mindenki, amikor kiderült, hogy az eredetileg becsült nettó 198 millió forint helyett nettó 308 millióért vállalták a kivitelezését. Azaz több mint ötven százalékkal drágábban építik, mint amire a főváros számított.

Fölösleges-e?

A beruházásról döntő közgyűlési előterjesztés azzal indokolja a 6,3 méter széles gyalogos-kerékpáros híd szükségességét, hogy az úszóaréna – a patak másik oldalán, a jelenlegi senki földjére építendő – gépkocsi-parkolóját meg lehessen közelíteni. Ez gyalogosok részéről némileg érthető (bár ekkora szélességre azért nem lenne szükség), de melyik kerékpáros akarna egy gépkocsiparkolóhoz áttekerni? Ráadásul a híd innenső oldalán van már kerékpárút, és aki akar, 300 méterrel feljebb átkelhet a patakon egy közúti hídon. Első pillantásra tehát nemigen érteni, mi szükség van erre a drága hídra. Ezért megkérdeztük a beruházó BKK-t.

Miért kell megépíteni a hidat?

BKK: Mert egy kormányrendelet (451/2015. (XII.28.) kimondta, hogy a vizes vébé előtt meg kell valósítani.

Miért a fővárosi önkormányzat (cége, a BKK) építi?

Mert a kormányrendelet a fővárosi önkormányzatot nevezte meg építtetőként.

Mi a híd funkciója?

A híd megépítését ugyan a 2017-es FINA vizes vébéhez kapcsolódóan kezdeményezték, azonban az átkelőt nem a világbajnokság kéthetes időtartamára, hanem az átkelő százéves élettartamára tervezték. A patakhíd a Duna Aréna és a patak túlpartján létesülő autóparkoló közti gyalogos- és kerékpáros-forgalmat hivatott kiszolgálni. Emellett a Duna Aréna északi lelátójának havaria esetén történő kiürítésekor a menekítésben is nagy szerepet kap.

De milyen kerékpáros cél van a patak túloldalán?

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2014-ben készített, „EuroVelo 6 kerékpáros útvonal fővárosi átvezetése (…) tanulmányterv és megvalósíthatósági tanulmánya” kijelölte azt a szabályozási tervben kisajátított közterületi sávot, ahol a kerékpárút északra folytatódik majd távlati célként. A majdani Kelén utcai továbbvezetés eléréséhez kifejezetten kitérőt jelent a Cserhalom utcai közúti híd felé való kerülés, ez indokolja a gyalogosforgalom mellett a kétirányú kerékpáros-forgalom hídon átvezetését. A Gát sétányon érkező biciklisek tehát a meglévő vízcső melletti nyomvonalon keresztezik majd a Rákos-patakot, nem a Cserhalom utcán. 

Miért méreteztek ilyen nagyra-erősre egy patak fölötti gyalogos-kerékpáros hidat? 

A gyalogos-kerékpáros hidat a vonatkozó hídszabványoknak megfelelően tervezték. A statikai számítás szerint a lyukakkal díszített acél főtartók szilárdsági kihasználtsága 87 százalékosan megfelelő, azaz a főtartók a tervezésben szokásos biztonsági tartalékkal rendelkeznek, nincsenek a kelleténél erősebbre tervezve. 

Egyáltalán, hány tonnára méretezték, mekkora a maximális teherbírása? 

A gyalogos-kerékpáros híd függőleges hasznos terhelése a vonatkozó szabvány szerinti 5 kN/m² intenzitású függőleges megoszló teher, azaz a hídszerkezet 500 kg/négyzetméteres terhelésre lett méretezve. Közúti jármű a hídra nem hajthat fel, azt az odaépített oszlopok is megakadályozzák majd.

A Rákos-patakon felfelé több egyszerűbb, keskenyebb és könnyebb szerkezetű gyalogos-kerékpáros híd van már, ugyanekkora mederszélességre. Itt miért nem volt elég egy hasonló híd? 

A hídszerkezet a Rákos-patakot nem merőlegesen keresztezi, hanem a földfelszín felett vezetett vízcső nyomvonalával párhuzamosan halad, a patakot 60 fokban ferdén keresztezve. Ezért hosszabb a többi ilyen hídnál. A híd hossza 27 méter, a támaszköz 26,9 méter, a híd teljes szélessége 6,3 méter, míg a gyalogos-kerékpáros forgalmat biztosító hídpálya 5,5 méter szélességű. Betonszerkezet kizárólag az alépítményben és a mederburkoláshoz épül.

A költségeket nyilván emeli, hogy árvíz esetére kiemelhető pályalemezzel építik meg a hidat. Mekkora többletköltséget jelent ez, és miért van szükség rá?

A hídszerkezetet a meglévő terepszinthez viszonyított magasságra tervezték. Mivel a kiöntő Duna időről időre egyre magasabban tetőző vízszintje a térséget veszélyeztetheti, ezért a hídszerkezet megóvása érdekében azt megemelhetőre kellett tervezni. A hatósági vízjogi engedélyt is csak így adták meg. Dunai árvíz esetén a híd felszerkezetét megemelik, ekkor a hídon semmilyen forgalom nem lehetséges. A hídszerkezet alkalmankénti megemelése nettó egymillió forint alatti összeget jelent.

A híd a gépkocsiforgalomnak is épült?  

A híd nincs gépjármű-forgalomra méretezve. Éppen azért lesznek pollerek a híd két végén, hogy azok megakadályozzák a gépjárművel való szabálytalan felhajtást.  

A híd és a csatlakozó infrastruktúra megemelt költsége 424,717 millió forint a közgyűlés döntése értelmében. Nem tartják-e soknak ezt az árat, például az alapján, hogy az Iho.hu részletes számítása szerint két és félszeres áron építik?

A közbeszerzési eljáráson a legalacsonyabb ajánlati ár nettó 309 millió forint volt, a szoros határidő miatt pedig nem lehetett új eljárást lefolytatni. A hídszerkezet és a díszvilágítás költsége körülbelül 200 millió forint, míg a csatlakozó infrastruktúráé mintegy 100 millió forint a benyújtott árajánlat alapján. Az Iho.hu költségbecslését a közbeszerzési eljárás eredményei nem támasztják alá. A 424 millió forintos összeg bruttó költség, és a projekt összköltségére ad fedezetet. Az említett 309 millió forint nettó összeg, és csak a kivitelezés költsége. A 309 millió forint bruttó költsége 392 millió forint; a bruttó 32 millió forintos különbség a tervezés, a műszaki ellenőrzés, a tartalékkeret és az egyéb hatósági díjak költségeit fedezi.