Az új BKK-hajóállomást csak azok nem tudják használni, akik miatt létrejött

„A budapesti kulturális élet két fontos színterét, a Müpát és a Nemzeti Színházat is bekapcsolja a fővárosi menetrend szerinti hajózásba a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV: 2017. április 25-étől a D11-es és a D12-es hajójárat új végállomása délen a Müpa – Nemzeti Színház kikötő.” Így avatta fel a BKK a bkv-bérlettel ingyenes hajójáratok legújabb kikötőjét.

Azt is elmondták, az új végállomás létrehozásának célja az is volt, hogy „a személyhajózás a közösségi közlekedés teljes értékű elemévé váljon, és ne csupán a nagy forgalmú, hanem a turisztikai szempontból kiemelt csomópontok is legyenek a közösségi közlekedési hálózatban.” A Müpa igazgatója, Káel Csaba is nagyon örült, hogy „tovább javult a Müpa megközelítési lehetősége”, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, A. Szabó Magda pedig odáig merészkedett, hogy így a Nemzeti Színház „nemcsak kényelmesen, de gyorsan is megközelíthető, immár hajóval is”.

Az egy dolog, hogy hajóval a menetrend szerint a Jászai Mari térről majdnem egy teljes óra alatt érhető el a Müpa – Nemzeti Színház megálló (2-es villamossal ez 17 perc): végül is elképzelhető olyan ember, aki a munka után rögtön elindul a színházba, és kész felüdülés számára egy órán keresztül gyönyörködni a városban. Viszont a menetrendet úgy alakították ki, hogy

mivel a hajók valamivel este 6 és valamivel este 7 után érnek a kikötőbe.

De sebaj, akinek valamiért fél 8-kor kezdődik az előadása vagy koncertje - a Müpában ez már jóval gyakoribb, mint a Nemzetiben -, az pont jól jár (a 8 órás kezdéssel megint ugyanaz a helyzet, mivel ilyenkor óránként jár a hajó).

az utolsó elmegy ugyanis 20:23-kor, amilyen hamar gyakorlatilag sosem ér véget egyetlen kulturális program sem.

Így azért elég nehéz lesz bekapcsolni a két intézményt a hajós közlekedés pezsgő és bohókás világába.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát is arról, hogy miért alakult így a menetrend, és a Müpából vagy a Nemzeti Színházból bánatosan hazavillamosozó közönség szomorú arcát lelki szemeik előtt látva terveznek-e mégis változtatni a helyzeten. Ezt felelték:

„A dunai közforgalmú hajóközlekedés elsősorban a nappali utazási igények kielégítését szolgálja. Ennek megfelelően biztosít vonzó eljutási lehetőséget akár napközbeni előadások látogatására, akár az esti előadások megközelítésére. 

Késő este azonban, amikor az egyes előadások változó, és előre nem látható időpontokban érnek véget, az utazási igényeknek megfelelően a kiszolgálás alapvetően a gyors helyváltoztatást szolgálja, tehát a környező, számos irányba tartó,

zömében kötöttpályás járatok segítségével, vagy akár taxi igénybevételével

a kulturális intézmények látogatói gyorsan érhetik el utazási céljukat. Ennek a jellemző utazási igénynek alapvetően nem alternatíva a hosszabb menetidővel közlekedő hajójárat, így a közszolgáltatás keretén belül nem tervezzük késő esti járat beindítását.”