Tarlós István: Nem vagyok paranoiás

Aláírták a 3-as metró felújítási szerződését, hátra lehet dőlni?

Hátra még nem dőlök, de a feszes vigyázz állásból kicsit ellazulva beleereszkedek a székembe. Ez egy abszolút fővárosi projekt. Az, hogy a három szakasz egyikére és a teljes alagút felújítására a szerződést megkötötték, két dolgot feltétlenül jelent. Az egyik, hogy végre elindul a munka, a másik, hogy senki soha többet nem mondhatja, hogy nem folyik a 3-as metró felújítása. 

Mikor indul?

A kivitelezés gyakorlatilag már megkezdődött. Nem beszélve a szerelvények felújításáról, ami egy éve folyik. A fanyalgás rögtön elindult. Eddig az volt a baj, hogy a munka nem kezdődik, most az a nóta járja, hogy a ciklus végére nem fejeződik be. 

Ha elkezdődött a kivitelezés, akkor metró se jár?

A metró október végétől, november elejétől nem fog járni, de persze az északi szakaszról beszélünk.

Mennyit csúszott a kezdés? Két évet legalább.

Nem, ez legalább húsz évet csúszott. 2015 nyarán tűnt el aztán a BKV korábban felhalmozott óriási adóssága, addig semmilyen kötelezettséget nem lehetett vállalni. Hiába jajgatnak visszamutogatásról, ez a tény.

Tehát két éve tűnt fel a fény az alagút végén.

Ha jött a szerelvény, akkor biztosan. Kétségtelen, hogy a két év is két év. És az is kétségtelen, hogy a városvezetés sokat küszködött a saját politikai közösségének egyik-másik szereplőjével is. Ennek elég kellemetlen fejezete volt például a metrópótló buszok beszerzésének históriája vagy az új szerelvények vásárlásának elutasítása.

Most megvannak a buszok a metró pótlására? Hány busz is kell pontosan?

Azért nem akarok pontos számot mondani, mert a három szakaszra különböző mennyiségű busz kell. Maradjunk abban, felelősséggel állítom, hogy biztosítani tudjuk a kellő számú járművet.

De elég sofőr nem biztos, hogy lesz hozzá.

A BKV vezérigazgatója biztosított arról, hogy kellő számú buszvezető lesz majd.

Mi a garancia, hogy nem szaladnak el a felújítás költségei?

A most megkötött két szerződésnél (az északi állomások és a teljes alagút felújítása) ha bárki bármivel próbálkozna, beavatkoznék. Egyébként is fix áron szerződtek.

A 136 milliárd forintos keret mekkora részét viszi el a két megkötött szerződés?

47+24 milliárdot, ha jól számolom. A fedezet tehát biztos megvan a három részre bontott metróvonal északi szakaszának állomásaira, valamint a metróalagút teljes hosszára, diszpécserközpontokkal, biztosítóberendezésekkel együtt.

Uniós forrásból jön a pénz?

Igaz, hogy az unió még nem küldte el a hivatalos döntését, de több mint egy éve hatályos a kormánnyal kötött támogatási szerződés, amiben a kormány ezt a fedezetet vállalta és garantálta. Sőt, arra is gondoltunk, ha a beruházás egésze forráshiányos lesz, akkor a főváros saját forrásból – az unió hozzájárulásával – biztosítani tudja a többletköltséget.

A metrókocsik felújítása hogy áll, hány kocsi készült el?

Összesen 13 szerelvény van Budapesten, ebből 7 közlekedik hatósági engedéllyel. Mielőtt még feltenné a kérdést, mi van a fakockával...

Tényleg mi van vele, eltette emlékbe?

A BKV vezetőjénél van. De ne kavarjuk azt, ami úgyis zavaros. Egy bizonyos. Ezeknek az ajtóhibáknak egyike sem szoftverhibából ered, hanem olyan külső mechanikus tényező hatására, ami még tisztázatlan.

Mindnél? De hát volt olyan is, ami ki se nyílt. 

Az nem biztos, hogy a legelső eset is ilyen volt, de az a sorozat, amikor négy hiba volt egymás után, annak egyike se szoftverhibából származott. Viszont jó nagy hírverést csaptak neki. 

Valaki direkt csinálta?

Nem vagyok paranoiás. Én is sok mindent el tudok képzelni. Ad absurdum azt is, hogy ezek az ajtónyílást akadályozó tárgyak, mint a fakocka, a fémlap vagy a kavics, véletlenül kerültek oda (azt kevésbé, amit az egyik újság vizionált, hogy tán az orosz mérnökök humorizáltak volna). De a vészfék-manipulálás nem tűnik véletlennek. A lényeg, hogy nem szoftverhiba volt.

Azért az elég rémisztőnek hangzik, hogy a vészfék babrálásával bárki bezárhatja az ajtókat.

Azt csak a BKV belső szlengjében nevezik vészféknek, inkább egy vész ajtónyitó-, illetve záró, aminek az is funkciója, hogy csak az első megállóig engedi a szerelvényt továbbmenni. Ezt meg lehet mozgatni úgy, hogy a plombát ne szakítsák el, de az ajtót már befolyásolja. Tényleg rémisztő lélekre vall. Ennél komolyabb dolgok is történtek, gondolok például a BKK informatikai rendszerét ért túlterheléses támadásra.

De hát kinek jó az, ha egy közlekedési cég friss online értékesítési rendszerét elérhetetlenné teszi? És itt nem a hibakereső hekkerre gondolok. Nehéz mögé képzelni valami háttérhatalmi akaratot.

Furcsállom, hogy ezt mondja, mert emögött jóhiszeműség nem lehet. Itt nem arról volt szó, hogy egy értékesítési rendszer hibáira rámutattak, az a hekkelés volt, hanem arról, hogy egy közszolgáltató teljes informatikai rendszerét működésképtelenné tették 40 millió hirtelen megkereséssel. Ilyen spontaneitás nincs. Ez akár a mentőknél is előfordulhat. 

Az lehet, de az nyilvánvaló, hogy a BKK új online jegyértékesítési rendszere nem lett jó. Mert ha jó lett volna, most működne, és nem adták volna vissza javításra a gyártójának.

Az még kérdés. Még folynak a vizsgálatok. Ez a rendszer biztos, hogy sérülékeny. Hozzáteszem, a zöldséges is kiteszi az utcára a banánt, de ebből nem következik, hogy el kell lopni. Egyébként a hekkelésnek nincs köze a túlterheléses támadáshoz. 

De ha visszaadják a banánt a termelőnek, mert nem jó, akkor az azt jelenti, hogy rossz.

Ez egy másik igazság, de a két igazság elfér egymás mellett, bár az nem derült ki, mik az etikus hekkelés kritériumai.

Annyira, hogy nyomozás indult az online jegyértékesítés ügyben, hűtlen kezelés miatt.

Azért mert az MSZP tett egy feljelentést. Ez a vizsgálat nem zárult le. Nagyon remélem, hogy nem találják hibásnak a BKK-t, mert ha egyetlen fillért sem fizetett ki, akkor nem tudom, mit kezelt hűtlenül. A projekt nem a BKK-é, és ez nem az elektronikus jegyrendszer, hanem csak időleges szolgáltatást vásárolt volna, de mivel az hibás, nem fizetett érte. 

Nyilván a szerződéskötés körülményei érdekesek. Még a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálódik.

Megint lehetséges párhuzamos igazságokkal állunk szemben.

Ez egy nagyon jó, univerzális válasz.

Egyrészt az látszik, hogy...

Hogy valami nem stimmel.

Az látszik, hogy valamit keresnek, amiből lehet egy balhét csinálni. Jönnek a különböző állítások. Kiderül, hogy java részük nem igaz. De látszik a törekvés, hogy azért mindenképpen szívesen találnának olyat, ami megáll. Ez a magatartásforma nem az én világom. Emellett persze lehet részben igaza, a hatósági vizsgálatoknak én sem kívánok elébe menni. Azt kérem, várjuk meg a végét.

Hány forintnál tart a kötbér, amit az oroszok a csúszás miatt fizetnek?

Nemrég mondtam egy számot (2,5 milliárd forint – a szerk.), ebből a főváros nem enged, de ha már több, abból sem.

És mire költik, ha megkapják? A légkondi beszerelésére?

A két slágertéma a metrófelújításnál a légkondicionálás és az akadálymentesítés. Én azért a légkondicionálót annyira meghatározó fontosságúnak nem tartom. Ha valaki azt mondja, hogy ha nem tudunk légkondicionálást biztosítani, mert arra nincs pénzünk, akkor nem lehet kibírni két-három megállót a föld alatt, ergo ne is újítsuk fel a szerelvényeket, akkor fölteszem a kezemet, mert ezzel nem tudok vitatkozni.

Kipróbálta esetleg, hogy milyen kánikulában metrózni a 3-as vonalon? Mi elmentünk letesztelni...

Nem tudták senkinek megmérni a lázát, ezért aztán megmérték a hőmérsékletet. Én egyébként évtizedekig próbálgattam naponta ilyen járműveket.

Nálunk 32-34 fokot mutatott a hőmérő. Sokan a külvárosból utaznak a központig, az nem két-három megálló. Tömött metrón ez ön szerint komfortosnak nevezhető?

Más igényeket is fel lehetne sorolni. Ha elmegy sétálni a hőségben, vagy gyalog megy el a pünkösdfürdői strandra a békási megállóból, ott is 32-34 fok van. Nem elbagatellizálni akarom ezt a kérdést. Higgye el, ha módunk lenne, én lennék az első, aki azt mondaná, hogy csináljuk meg. De ez forrás kérdése. Ugyanúgy, mint az akadálymentesítésnél. Ha nincs ezekre forrás, akkor ne újítsuk fel a metrót?

A kötbérből se?

Ha lesz kötbér, akkor az az első kérdés, hogy mennyi pénz kell még a második és a harmadik szakasz befejezéséhez. Ha ott nem lesz szükség rá, én is azt fogom mondani, hogy vagy költsük légkondicionálóra, vagy költsük akadálymentesítésre.

A metró tehát részben sínen van, mondhatjuk. De maradva a kötött pályánál, mi a helyzet a villamosokkal? A ciklus elején beharangozott Thököly úti, Bécsi úti vonal már sehol, mert nincs pénz, jönnek viszont ad hoc kormányzati villamostervek, mint a hungexpós idényvillamos vagy a szuperkórház villamosa. Milyen megélni, hogy a feje felett alakítják Budapest közlekedését?

Úgy tudom, elég sok új villamost vettünk, és megépítettük a budai fonódót is, nem? Amiket most említett, azok reszlik. Mindig olyan túlzó fogalmazástechnikát alkalmaznak, amivel a kormányon és rajtam is ütni lehet egyet. De köszönöm, hogy akaratlanul is megerősítették, hogy a fővárosnak egy csomó közlekedési projektje van. 

Persze, papíron.

Hogy mennyire van pénz ezekre, az egy másik kérdés. Ezek nálunk nem ötsoros határozatok, hanem előkészített, kidolgozott projektek, nem úgy, mint az előző városvezetésnél. Egyébként a Hungexpóhoz vezető egymegállónyi villamos elhatározását önkényesnek tartom, semmilyen egyeztetés nem történt a szakmai szervezetekkel sem. 

És a fővárosi vezetés véleményét megkérdezték?

Az a furcsa, hogy nem. De a BKK-t és a BKV-t sem. Ezt részben pszichés kényszerből eredőnek tartom. Különösen azért furcsa, mert az Eucharisztikus Világkongresszus (ez az egyik nagyrendezvény, amivel a Hungexpo-villamost indokolják – a szerk.) előkészítő bizottságának én is a tagja vagyok. Viszont ami az alapkérdést illeti, igen, többet szeretnénk megcsinálni, tudjuk is, mi kellene a városnak. De ha egyszer aközött kell választani, hogy veszélybe kerüljön a metrófelújítás, az árvízvédelem vagy a járműcserék, akkor megpróbálunk valamilyen fontossági sorrendet tartani, ha az egészre nincs meg a pénz. Voltak régebben például olyan támadások, hogy azért épül a Bécsi úton villamos mert arrafelé lakom, de hogy pont az én javaslatomra marad el a beruházás.

Előkerült viszont a Tarlós-korridort ábrázoló térkép, ami azt mutatja, hogy ami közvetlen közlekedési változás volt az elmúlt időszakban, az pont az ön lakóhelye és a Városháza közötti útvonalon történt: kerékpárút fölöslegesnek nyilvánítása, buszsáv megszüntetés, kameraleszerelés. Mi a véleménye erről?

Ez egyrészt nem igaz, másrészt idétlenség. Az, hogy mi rossz, és mi van rossz helyen, felfogás kérdése. De azt, hogy mi a véleménye egy civil szervezetnek, nem biztos, hogy a sajtónak szentírásként kellene kezelnie. Hogy mennyire nem volt ez a vélemény jóindulatú, annak az az egyik bizonyítéka, hogy a Bécsi úti villamosmeghosszabbítás pont az én javaslatomra marad el. Azon röhögött még a gépkocsivezetőm is, hogy nem is azon az útvonalon közlekedem. Mindenre azért nem vagyok hajlandó reagálni.

Azért az Árpád fejedelem úti buszsáv biztos útban volt munkába menet.

Honnan tudják, követnek? Netán a Moszkva teret puritanizmusból nem újították fel, mert útba esett Demszkynek Budakeszire? 

Azt nehéz kikerülni a Óbudáról a belvárosba autózva. Szóval az egy kérdés, hogy szükség volt-e a buszsáv megszüntetésére, az viszont biztos, hogy trehányul sikeredett: felmarták a BUSZ feliratokat az aszfalton, aztán úgy hagyták. Ez a trehányság számos közlekedési változtatásnál nyomon követhető mostanában, főleg akkor, ha kerékpárútról van szó, nem gondolja?

Tessék összeszámolni, mennyi kerékpáros fejlesztés készült el az utóbbi években. A korábbi BKK-s szemlélettel nekem a bajom az volt, hogy olyan nyugaton látott szemléletet akartak itt hirtelen bevezetni, amivel több lépcsőt átugrottak volna, és ami ebben a városban nem feltétlenül engedhető meg. Egy közel kétmilliós város teljes közlekedéspolitikáját nem lehet kizárólag a kerékpárosok kemény magjának véleményére alapozni. A kerékpárosok követelőzésének szolidabbá kellene válni, mert már-már fenyegetésnek tűnnek. Egyébként – visszatérve előző megjegyzésére – ha az Árpád hídon közlekedik, akkor semmi szüksége az Árpád fejedelem útjára. 

Így lesz egy felvetésből fenyegetés. Én úgy tudom, hogy a kerékpárosok fő baja, hogy a fővárosi rendszer kis darabokból áll, nincs egybefüggő útvonal, ezért aki biztonságra vágyik, inkább nem kerékpározik, pedig szeretne. Aki meg biciklizik, gyakran fölösleges veszélyhelyzetbe kerül.

Mert korábban is ilyen volt. Egy teljesen széttagolt rendszer. Részben a főváros atomizált közigazgatási struktúrájából is következik. Vannak, akik a kerülethatárokig gondolkodnak. Ezt nem lehet egy-két év alatt megszüntetni. Erre mondom azt, hogy a főváros közlekedéspolitikáját nem lehet csak a kerékpárosokra alapozni. Ön persze, aktív kerékpárosként talán másként látja. Így a gyalogosok és az autósok veszélyérzetét is figyelmen kívül hagyja. 

Ebben a ciklusban mennyi uniós támogatást hívott le a főváros?

Majd akkor adjuk össze, ha vége a ciklusnak. Erre korai még válaszolni, de összegyűjtjük, mi történt 2010 óta.

Csak azért kérdeztük, mert úgy tűnik, hogy nagyon keveset az előző ciklushoz képest.

Önnek úgy tűnik, de ön sem tudja.

Mi az oka ennek? A metrófelújítás elviszi a keretet? Vagy nem működik a fővárosi közbeszerzések gyorsítására alapított Közbeszerzés Kft.?

A metróépítés 2010 előtt vitte el a „keretet”. Ami a Közbeszerzés Kft.-t illeti, szerintem sem működik jól. Elégedetlen vagyok vele. Még az is felmerült bennem, egyáltalán szabad-e megtartani. Sorra jönnek a nagy közszolgáltató cégeink a BKV-val az élen, hogy állnak a közbeszerzéseik. Ez a probléma, nem a „keret”. Ezt az állapotot biztos nem viselem el sokáig, és az év végén döntöm el, hogy javasoljam-e a cég megszüntetését, vagy ne.

Az igaz, hogy egyszerre harmincan távoztak a cégtől nemrégen?

Ha harminc ember tényleg kilépett onnan, én nem tudom, de ha így van, ez csak erősíti bennem azt a gyanút, hogy a cég nem jól működik.

Volt egy olyan feltételezés ennek a cégnek a megalakulásánál, hogy majd bizonyos gazdasági-politikai érdekeket fog érvényre juttatni a fővárosi közbeszerzéseknél.

Erre én nem tudok kategorikus választ adni. Abban láttam fantáziát, hogy a közbeszerzéseket eltávolítsuk a Városházától. Most, hogy hol, kinek voltak mögöttes gondolatai, ha voltak, ezt én nem tudom megerősíteni, igaz cáfolni sem. Közvetlen tapasztalatom nincs ilyenről.

És a mindig előkerülő kérdés a végére: mi lesz az önkormányzati választáson, indul-e újra a székért? 

Szívem szerint nem valószínű. Több mint két év még ebből az önkormányzati ciklusból is hátravan. Bő fél év múlva pedig parlamenti választás lesz, aminek eredménye Budapest sorsát is befolyásolhatja. Egyébként mivel az ellenzék többsége vidéken lepkesúlyú, ezért sajtójával együtt koncentrálni fog a fővárosra. Így Budapesten nem csak megengedett eszközökkel folytatott kampányt várok. 

Ha nem indul, valami terv a folytatásra? Egy jó stand-up comedy, vagy Beszólogatós show?

Soha nem tudtam és nem akartam alkalmazkodni divatos, képmutató kommunikációs szokásokhoz, a monoton szajkózott terminus technicusokhoz, sem ahhoz, amit a józan ésszel szemben újabban „politikai korrektség”-nek neveznek. Talán szükség is van humorra, egyértelműségre, és iróniára ahhoz, hogy a mai világban valaki őrizhesse szubsztanciális tulajdonságait, saját gondolkodását, lelkületét, és mutassa, hogy ez lehetséges. Ha azonban már nem lesz miért, nem hiszem, hogy exponálni fogom magam.

Kibeszélheti az interjút az Index Facebook-oldalán!