Budapest

Zsidai Péter újságíró a TASZ képviseletével jogerősen pert nyert a BKV-val szemben, így néhány héten belül kiderülhet, miért került a 4-es metró olyan sokba.

Az újságíró a négyes metró független mérnöki, műszaki ellenőri feladatait 2013-ig ellátó Eurometro Mérnökiroda Kft. szakvéleményét akarta megismerni. Ez arról szólt, hogy a metró biztosítóberendezéseit szállító Siemensnek hány euró kötbért fizessen ki a főváros.

A BKK Facebook-oldalán közzétettek egy videót az Andrássy úton szerda reggel történt balesetről. A felvételt a buszba szerelt kamera rögzítette. A videón látható, hogy a piros lámpánál álló busz vétlen volt a karambolban. A szemből érkező autó áthajtott a piroson, de a keresztutcából már elindult a vétlen autós, ami a másik kocsit a busznak lökte. A balesetben ketten sérültek meg.

Felkeltette érdeklődésemet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, mi célból építenek körülbelül 1,5 méterrel arrébb egy új járdát, amikor a régi állapota és elhelyezkedése sem feltétlenül indokolná az átépítést, esetleg valaki azt gondolta, hogy két párhuzamosan futó járdára van szükség ezen a környéken? Érdemes lenne utánanézni, hogy közpénzből – már ha abból épül – miért kell ilyen, látszólag értelmetlen építkezésre szórni a pénzt

– írta olvasónk a XII. kerületi Virányos köz láttán.

Megkerestük az önkormányzatot, hogy miért kell a jó járda mellé egy még jobbat építeni. A válasz szerint a járdaépítés a Virányos közben nem önkormányzati beruházás, egy magánszemély saját költségén építi át középre a járdát, a régit megszünteti, és az átépítés után rendezi a terepet. Beszerezte az összes szükséges hozzájárulást, az építési engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala adta ki.

Nem mind közpénz, ami fénylik.

Kedd délután nyit meg a Bartók Béla úti B32 Galéria, amit uniós támogatásból újított fel és bővített a XI. kerületi önkormányzat. A galériában kedden, a megnyitó  előtt néztünk körül, amikor az utolsó simításokat végezték rajta.

A legmélyebb benyomást a húszcentis lépcső mellé állított mozgássérültlift tette ránk. A lift típusa Vimec 64, az ára 1,66 millió forint.

Megkérdeztem a bennünket kísérő kerületi sajtóst, hogy miért nem egy egyszerű rámpát építettek oda pár ezer forintból, mire a válasz az volt, hogy

a lift uniós előírás, rámpát nem lehetett építeni.

Az interneten egy perc alatt találtunk mozgatható, kifejezetten mozgássérültek számára készült fémrámpát, bruttó 58 ezer forintért. Igaz, az biztos nem EU-konform.

Frissítés:

Az OTÉK előírása szerint [ 66.§ (2) ] akadálymentes rámpa 17cm-nél magasabb szintkülönbség esetén maximum 5% lejtésű lehet. Ez egy 20 centis szintnél 4m hosszú rámpát jelent + előtte 1,50m indulóteret, ami a képek alapján valószínűleg tényleg nem megoldható egy meglévő épületben. A fémlejtő magán-megoldásra alkalmas, sajnos középület akadálymentesítésére nem elfogadható. Itt most valószínűleg tényleg az EU-konform jogszabály a ludas, jó eséllyel a lift még a legolcsóbb megoldás volt... :S

– írta olvasónk, Gergely. Megnéztük, utána számoltunk, így van.

Frissítés 2.

Na de. Nem lennénk Magyarországon, ha ezt az uniós szabályt egy kis fortéllyal ne lehetne semlegesíteni:

Ha a 4 m hosszú rámpa kivitelezhetetlen lett volna feltételezem a szoba nem nagyobb 5x5 méternél ez ugye 25 négyzetméter. Ezen a honlapon http://www.betonar.hu/beton-arlista a legdrágább beton 27.940 ft/m3. Ami ugye 10 négyzetméteren 10 centi vastagság. Ha nem akarják az egész szoba padlószintjét húsz centivel megemelni akkor emeljenek rajta 4 centit és akkor már 17 cm alatti a szintkülönbség. Lehet rámpát építeni. Szóval volt olcsóbb megoldás, csak másik szemszögből kell nézni.

- írta Attila. Bár a terem nagyobb 25 négyzetméternél, de ha nem 30 ezer forintba kerül 4 centi feltöltés a felújítás alatt, hanem háromszor annyiba, plusz a rámpa, akkor is a tizedannyi lesz a költség, mint a lift ára.

A Móricz Zsigmond körtéren már fél órával a hivatalos esemény előtt is nagy a nyüzsgés. A Gomba felújításában részt vevő szakembereken kívül számos helyi politikus sertepertél a kör alakú épület nyitott pavilonjánál. (Még a szocialisták is képviseltetik magukat Tüttő Kata és Molnár Gyula személyében.)

Az átadási beszédek megkezdéséig körbejárom az új Gombát. A három ívelt üvegfalú pavilon még teljesen üres (kivéve azt, amelyiket ideiglenesen a megnyitóra rendeztek be), semmi nyoma annak, hogy mi lesz bennük.

A falburkoló finombeton elemen egy helyen felirat: Gomba - tervezte Schall József 1942, felújítva 2014. A fehéres falburkolatnak fekete vonalak adnak erős kontúrt. A kövezet bazalt nagykockakő, a belső udvaron kiskockakő (mint megtudtuk, az épületen belül pedig morzsolt bazaltkőzetből van a padló). A körépület középpontjában csobogó, ami az eredeti, az 1942-es átadás után pár évvel készült mű helyreállított változata. A kút falán dombormű, amin eleink egy félbevágott kókuszdiónak kinéző tálból fogyasztják a kumiszt (vagy a frissen megvásárolt Duna vizét).

A pavilonok jellegéről rögtön a 4-es metró vagy a BKK infopontjai ugranak be, és nem véletlenül. Mint később megtudom, a három helyiségből egy valóban BKK információs pont lesz, a másik kettőből pedig kávézó, vagy más vendéglátóhely. Az már csak konteó, hogy a Széll Kálmán téren lebontandó Gomba presszónak itt lesz az új helye.

Megkezdődik az átadás: Hoffmann Tamás polgármester rögtön előrebocsájtja, hogy Oscar-gálát megszégyenítő köszönetcunami várható. Szavaiból kiderül, a kerületi vezetés egy kiérleletlen projektet kapott örökül 2010-ben, de végül minden a helyére került. A felújítás összesen 430 millió forint volt, amiből 200 millió forint az uniós támogatás. A köszönetnyilvánítások legmelegebb része Simicskó István államtitkárnak szól, aki jól "összehangolta a projekt bonyolult műveleteit".

Simicskó erre azzal a bölcselettel válaszol, hogy az emberekről szól az építés, az alkotás, és maga a Gomba is. Az épület minőségi munka, köztéri találkozási pont és kulturális helyszín egyben, teszi hozzá.

Szabó Levente építész a feladatot úgy foglalja össze, hogy az eredeti, vékony oszlopokon álló karcsú betonszerkezetet meg akarták őrizni, de úgy, hogy egyben korszerű jelleget adjanak az épületnek. Ez az átlátható, nagy, ívelt üvegfelületekkel sikerült. Kinti beszéde közben Simicskó egykori honvédelmi államtitkársági munkásságát felidézve önfeledten játszani kezd egy légvédelmi ütegre hasonlító konzolos kamerával.

Végül kiderül az is, hogy július végéig még üresek lesznek a pavilonok. Hoffmann Tamás szerint addig az emberek jól bejárhatják a helyet.

Mint a tájékoztatón elhangzott, a Gomba felújítására azért tudtak ilyen bőkezűen költeni, mert sikerült bevonni a Bartók Béla utat átalakító Kulturális Városközpont projektbe, amit jelentős részben az unió finanszíroz. A program keretében újították fel és bővítették a B32 Galériát is.

A Bartók Béla 32. szám alatti galériát is megnéztük, látogatásunkkor még az utolsó simításokat végezték. A kedd este megnyitó galéria kiállítási programja ide kattintva olvasható.

Nagy porfelhőt fotózott kollégánk délután hazafelé a II. kerület felett. A helyszínből ítélve a volt ipari minisztériumi épület bontására tippeltünk. Helyesen.

Halmai Zoltán, a Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a porfelhő összefügg a bontással.

Az 5.-6. emeletnél váratlan repedést találtak, ami nem volt megnyugtató. Ezért határozott beavatkozás mellett döntöttek, és az eredeti "tégláról téglára" bontási tervet megváltoztatva az épület Kisrókus utca felőli oldalát összedöntötték. A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően semmilyen kár sem keletkezett.

Olvasónk, Kérges Máté által beküldött videóból egy kicsit brutálisabb kép bontakozik ki (a lényeges rész a 37. másodperc után kezdődik):

Másik olvasónk, Horváth Miklós is beküldött egy videót, ahol másik szemszögből láthatjuk a bontást:

Frissítés:

Azért nem ment minden olyan nagy rendben. Mint olvasónk, Kérges Máté írja, az összeomlás után pár perccel a Vízmű ki is jött egy szirénázó autóval. Az utcán elkezdett folyni a víz, és a csatornák pedig nem tudták leengedni. 

Az utcákat és az ott parkoló autókat pedig, mint olvasónk Horváth Miklós fotóin láthatják, belepte a por.

Feltehetőleg magyar és német katonák földi maradványai kerültek elő a Várkert Bazár felújításához kapcsolódó útépítés során a Lánchíd utcában, közölte a Honvédelmi Minisztérium. A munkálatok során lőszert és emberi maradványokat találtak, jelenleg a Honvédelmi Minisztérium Háborús Kegyeleti Főosztályának szakemberei vezetésével folytatódik a feltárás.

Az előtalált lőszerek miatt a terület mentesítését a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonái végzik. 

A Lánchíd utcában előkerült úgynevezett sírmellékletek, egyenruha maradványok és felszerelési tárgyak alapján magyar és német katonák maradványait találták meg. Az utca építési terület lévén már le volt zárva, a jelenlegi tűzszerészeti munkák miatt forgalomkorlátozásra és egyéb lezárásra, ürítésre nem kell számítani.

A Fővárosi Főügyészség az Andrássy út 3. szám alatti terézvárosi ingatlan értékesítésének ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt összesen 14 személlyel – köztük 13 önkormányzati képviselővel, valamint az akkori aljegyzővel – szemben emelt vádat. Az ügyben még januárban javasolt vádemelést a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

 A vádirat lényege szerint, az ügyben érintett Kft. 2004. június 7. napján nyújtott be vételi ajánlatot az ingatlanra, amely alapján a kerület akkori alpolgármestere, az ügy első rendű vádlottja még ugyanazon a napon kelt előterjesztésében javaslatot tett a képviselő testületnek az ingatlan eladására.

Az ingatlanért 328 millió forintot kértek, éppen annyit, amennyit a vevő ajánlott, holott egy a képviselő-testület által is ismert szakvélemény szerint az épület jó állapotban volt, körülbelül 1,2 milliárd forintot ért. Az előterjesztésben a kiürítés és a felújítás költségeit is eltúlozták. 

A képviselő-testület az előterjesztés alapján, versenytárgyalás kiírása nélkül, a vevő által ajánlott vételárat elfogadva döntött az ingatlan eladásáról. Az egykori Saxlehner palotában lévő 40 ingatlant átlagosan 8 millió forintért adták oda egy Kft.-nek – a Magyar Narancs tavalyi cikke szerint az A3 Expressznek, ahonnan viszont a CD Hungary Rt.-hez került.

A vád szerint a képviselő-testület tagjai megszegték az önkormányzati vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket, így közreműködtek abban, hogy az önkormányzat a – bérlők által lakottan is – 902 millió forint értékű ingatlant 328 millió forintért adja el.

Egy olvasónk küldött fotókat arról, hogy a Blaha Lujza térnél tűzoltók rohannak le a metróhoz az aluljáróban. Kiderült, hogy nem tűzesethez sietnek, hanem gázolás történt a metórban, ehhez sietnek a tűzoltók. A BKK-tól megtudtuk, a gázolás miatt egy órán keresztül pótlóbuszok jártak az M2-es metró helyett az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között, mert a Blaha Lujza téren gázolás történt.

A BKK fődiszpécsere az Indexnek elmondta, 18:37 perckor, a Déli pályaudvar felől érkező szerelvény az állomásra beérkezéskor gázolt el egy 25 éves férfit. A sérültet a tűzoltók kiemelték a vonat alól, a mentők kórházba szállították, és kivizsgálják. A rendőrségi helyszínelés alatt pótlóbusszal lehetett közlekedni, de este fél kilenckor újraindult a metró.

Az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese elmondta, hogy a férfi (aki szerintük 30 év körüli) elég meglepő módon csak könnyebb sérüléseket szenvedett a metrógázolást követően. Megfigyelésre bent tartják a kórházban.

Új autóbuszsávot alakít ki a Vérmező úton a Budapesti Közlekedési Központ, úgy hogy nem vesz el sávot az autósoktól - írják közleményükben. Az új sáv parkolók helyén létesül és a megszüntetett parkolóhelyeket is pótolják.

A Vérmező úti buszsáv a Krisztina körúti tömegközlekedési sávhoz kapcsolódik, így a 21-es, 21A, 102-es, 139-es, 140-es és 140A buszok elkerülhetik a torlódásokat a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér között.

A munkálatokat félpályás útlezárással a BKK Közút végzi, a megújult útszakaszt terveik szerint június elején adják át. Az új buszsáv kialakításával megújul a Vérmező út Krisztina körút és Várfok utca közötti szakasza. A gyalogátkelőhelyek környékét akadálymentessé teszik a vakok és gyengén látók és a babakocsival közlekedők számára.

Az információszabadság hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a BKK ellen. Az a probléma, hogy nem szabadna a BKK-nak elkérnie az utasok igazolványszámát, amíg nem szóltak a változásról a hatóságnak. Május 13-a után a pénztárak helyben, hőpapírra nyomtatják majd a BKK-bérleteket. Az a terv, hogy minden bérleten szerepel majd az utas igazolványszáma is, amit vagy be kell diktálni a pénztárosnak, vagy oda lehet adni leírva is, egy papírdarabon. Az új automaták már most is rányomtatják a bérletre az igazolványszámot.

A Vs.hu cikke alapján úgy tűnik, a hatóság és a BKK eléggé mást gondol a jogi háttérről. A hatóság szerint azért indítanak vizsgálatot, mert a BKK-nak be kellett volna jelentenie a változtatást, vagy legalább kérniük kellett volna egy állásfoglalást. Azt mondják, egyik sem történt meg.

A BKK szerint viszont bejelentették a változtatást, és folyamatban van a nyilvántartásba vétel. Szerintük amit csinálnak, nem is számít igazán adatkezelésnek, mert az igazolványszámot csak bekérik és rányomtatják a bérletre, de nem tárolják. „A bejelentéssel is csak annak a jogi lehetőségét szerettük volna megteremteni, hogy később, ha kell, végezhessünk adatkezelést” – mondták a Vs.hu-nak.

A BKK-nál továbbra is tervezik az elektromos jegyrendszer bevezetését is, de ez még legalább három évig eltart. A mostani átalakítással a hamisítást szeretnék visszaszorítani. 85 millió forintba kerülnek a jegyek kiadásához szükséges hőnyomtatók, de a hamisítás évi 2-3 milliárd forintnyi kárt okoz.

„Örülök, ha a májust túléljük valahogy” – fogalmazott az Indexnek az egyik, a Várkert Bazár felújítása miatti lezárások által érintett szálloda vezetője, akinek a hangját alig lehetett hallani a telefonban a marógép zajától.

Amint azt korábban megírtuk, április 28. éjféltől lezárták a Várkert Bazár előtt haladó Lánchíd utcát, amit forgalomcsillapított úttá alakítanak augusztus 31-ig.  Mivel az Apród utcát is teljes hosszában lezárták, a Döbrentei teret pedig éppen átépítik, a Várkert rakpart autóval megközelíthetetlenné vált, ami nagy érvágás a zömében autóval vagy taxival érkező vendégeket fogadó helyi vendéglátóhelyek számára.

A lezárás időpontja meglepetésként érte a területen működő szállodákat és éttermeket: azzal tisztában voltak, hogy a felújítás második üteme miatt újabb lezárások jönnek, de úgy számoltak, hogy ezek csak május közepén lesznek aktuálisak. Ezzel szemben a szállodavezető április 25-én egy szórólapról értesült arról, hogy három nappal később elkezdik a munkát, míg a Baldaszti Grouphoz tartozó ZONA étterem vezetői az Index cikkéből értesültek a lezárásról.

Az ingatlant megvásárló kft-t idén február végén jegyezték be, hat nappal a Ferenciek tere 10. szám alatti műemlék ingatlan értékesítésére kiírt pályázat meghirdetésének kezdete után, írja a Város Szíve blog. Az alapító egy Belize-i offshore cég volt, a kft-t 500 ezer forint tőkével hozták létre.

A Párisi Udvar eladásának folyamatával párhuzamosan, körülbelül kéthetente változtak a cég adatai is: az ajánlattételi határidő lejárta előtt két héttel az offshore cég helyett már két, arab nevű magánszemély volt a tulajdonos, az ajánlattételi határidő után 10 nappal pedig 3 millióra emelték a cég tőkéjét. Jelenleg egy tulajdonosa van, a cég pedig annak Marina Parti lakására van bejegyezve. Az ajánlatban 2,1 milliárd forintot ígért az épületért.

A Párisi Udvar a Ferenciek tere különleges szépségű és adottságú műemlék ingatlana, évek óta üresen és a méltatlan állapotban áll. A régi bérlők közül csak a Jégbüfé maradhatott a folyamatosan pusztuló épületben.

Az V. kerületi önkormányzat csak az épület őrzésére több mint évi 9 millió forintot költött, ennek ellenére is rendszeresen hajléktalanok használták az üresen álló üzleteket. A kiürített épületnek egyetlen új bérlője lett: már javában árulta az ingatlant az önkormányzat, amikor azért egy Nemzeti Dohánybolttal kivételt tett és bérleti szerződést kötött.  

Éppen négy évvel ezelőtt, akkor is két választás között talált – mint később kiderült: sikertelenül – vevőt az önkormányzat a Párisi Udvarra, akkor a déli Klotild Palotával és a Szent István tér 15-tel együtt az SCD Group jelentkezett vevőnek, végül azonban elbizonytalanodott, és a szerződést már nem írta alá. Az akkori döntésről legalább többet lehetett tudni, az országban már ismert ingatlanfejlesztőről volt szó és a tervek szerint szállodát hozott volna létre az ingatlanban. 

Tavaly nyáron vett új fordulatot az ügy, amikor ez az épület is belekerült abba a négy belvárosi műemlék ingatlanból álló csomagba, amit a polgármester együtt kívánt értékesíteni. A csomag nem kelt el, úgy tűnik az ingatlanokat egyenként értékesítik.

Az Ipoly utcában felszedték a térkövet, majd visszarakták. Közben kicsit szétesett a világ. Az új utcai kirakósról a jarokelo.hu-n jelent meg egy fénykép.

Nem mintha elvárható lenne bárkitől, hogy kirakósozzon a parkoló autóknak szánt felfestéssel, de lehet, hogy érdemesebb lett volna visszafesteni, hogy ne tűnjön fel, mekkora a különbség előtte-utána, írta a lap egyik olvasója.

Sérüléseivel kórházba került az a külföldi férfi, aki május elsején az esti órákban az úttestre zuhant egy sörbicikliről. A Havaria Press szerint az eset a Hősök terénél, az Andrássy úton történt. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés ügyében nyomoz az Andrássy úti baleset ügyében.

A 12 személyes jármű néhány éve jelent meg Budapesten. A biciklin ülők pedálozás közben egy hordóból sört csapolnak és isznak. Ezt általában nem csendesen teszik.

Egy világháborús rakétát találtak a II. kerületi Ribáry utcában egy építkezésen csütörtök délután, a környéken 18 társasházat kiürítettek.

Építkezés közben került elő az M30-as vagy M31-es rakéta, aminek elhelyezkedéséből következtetve valószínű, hogy kilőtt állapotú. A rakétán nem látszott, hogy a robbanószerkezetet magában foglaló harci rész rajta volt-e a robbanótesten.

Emiatt a Marczibányi téren, az Aranka, a Bimbó és a Ribáry utcában 18 társasházat kiürítettek - tette hozzá.

Délután fél 7 körül a katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy a rakétát elszállították, a kiköltöztetett lakók visszaköltözhettek.

Ahogy azt korábban megírtuk, kedden és szerdán reggel is kidőlt egy BKV-busz ablaka, miután egy utas rátámaszkodott. A két balesetben szerencsére senki nem sérült meg, csak az utasokat szállították le a buszról.

A BKV sajtóosztálya kérdéseinkre, hogy hogyan fordulhatott ez elő, a következőket válaszolta:

Az autóbuszon a csuklórész előtti, a menetirány szerinti bal oldali oldalablak – melynek hossza a leghosszabb üveg a járművön – dőlt ki. Csakúgy, mint a keddi esetnél, az érintett ablak mellett ezen a járművön is a menetiránynak háttal, kerékdobra szerelt ülés (ezen az oldalon dupla) található. Alapvetően a csuklórész és az említett ülés közötti padlófelület nem álló utazásra szolgál (az ülő utas lába akadályozza is az elhelyezkedést), továbbá itt az ablakok előtt kapaszkodó korlát sincs gyárilag kialakítva a járművön, mint a babakocsi elhelyezésére szolgáló peronok melletti oldalablakoknál. Kollégáink még a helyszínen rendőri intézkedést kértek, mert az idegen kezűséget sajnos nem zárhatjuk ki; normál üzemeltetési körülmények között ugyanis az ablak kimozdulásához mindenképpen – nem csekély – külső vagy belső behatás kell.

A közlekedési cég közölte, hogy a járműveket alaposan átvizsgálták, a karosszéria és vázszerkezeten nem találtak olyan elváltozást, sérülést (repedést, törést), mely az esemény bekövetkezéséhez vezetett volna. De azért az azonos típusú (IK 435) járműveket soron kívül átvizsgálják, és a szükséges javításokat elvégzik.

Miért kell személyes adat a bérletvásárláshoz? Egyáltalán miért kellett ez?

Rendkívül elszaporodtak a bérletes csalások, hiába tettünk rengeteg feljelentést, hiába állt fel és buktatott le még belső embert is a BKK belső ellenőrzési csoportja, nem lehetett gátat vetni a hamisításoknak. Bukott le például pénztáros is, aki hamisított vagy érvényességi pecséttel manipulált bérletet forgalmazott. Egyből kirúgtuk. De a bérlethamisítás körül már maffiaszerű rendszer alakult ki, és ez nem mehetett így tovább.

Az arcképes igazolvány számának bediktálása fogja megfékezni a bérletmaffiát?

A bérlet- és a jegyrendszer teljesen átalakul: csak különleges, nehezen hamisítható hőpapírra nyomtatott jegyek és bérletek lesznek. Nem lesz pecsételt érvényességi idő és kézzel beírt bérletazonosító szám, amit könnyű hamisítani. A hamisítás évi 2-3 milliárd forint kárt okozott, ez megszűnik a reményeink szerint.

A különleges papír, a biztonsági elemek és a nyomtatók viszont szintén pénzbe kerülnek.

A nyomtatók beszerzése és az informatikai háttér körülbelül 85 millió forintba kerül, a bérlet- és jegyalapanyag viszont így olcsóbb lesz. Nem lesz ugyanis sokféle különböző színű és tartalmú papír, amiből mindig van maradvány a pénztárosnál, amit raktározni, szállítani kell, lesz viszont egy papírtekercs, amire azt nyomtat a pénztáros, amit az utas kér.

Akkor is zavaró, hogy be kell diktálni egy személyes adatomat. Mi van, ha nem akarom?

Megvizsgáltattuk a jogászainkkal, ez nem ütközik adatvédelmi jogszabályba. Viszont aki nem akarja, annak nem kötelező. Az eddigi fényképes bérletigazolvány száma is jó, aki akarja, tovább használhatja azt. Aki viszont nem akar külön BKK-igazolványt hordozni, mostantól bármelyik fényképes igazolványához (személyi, jogosítvány, diák) kérhet bérletet, és használhatja azzal.

És kap egy plusz BKK-ügyfélkártyát, ami megint csak egy bürokratikus ugrató.

Az nem kötelező, csak segítségként adjuk, ha kell, és csak annál a pénztárnál, ahol még nem vezették be jegynyomtatást. Azoknak segíthet, akik nemcsak maguknak, hanem másnak is megveszik a bérletet, mert arra ráírhatja a többiek számát. Ezenkívül azok kapnak QR-kódos kártyát a későbbiekben, akik áfás számlát is kérnek a bérletről. Az is arra kell, hogy felgyorsítsa a számlakiadást.

Többen panaszkodtak, hogy az automatából vásárolt jegy túl széles volt, nem lehetett később kezelni.

Ilyen valóban előfordult eleinte néhányszor. Azóta megoldottuk ezt a problémát.

Mint azt BKK-jegyautomata-tesztünkben írtuk, az automatából csak arcképes igazolvány számával lehet bérletet váltani. Ami első hallásra riasztó lehet, de a helyzet az, hogy május 13-ától, keddtől valamennyi BKK-jegypénztárban meg kell mutatni majd egy személyazonosításra alkalmas arcképes igazolvány számát, ha bérletet vásárolunk – írja a BKK közleménye.

Mindezek miatt a BKK bevezeti az ügyfélkártyát, amely a bérletigazolvány számának feltüntetésére alkalmas kártya lesz. A BKK ügyfélkártyával így nemcsak a saját, hanem akár az egész család bérlete is megvásárolható majd, ugyanis a kártyán akár négy igazolványszámot is fel lehet tüntetni.

Az arcképes igazolvány számának megadása a következőképpen történhet május 13-ától:

• Amennyiben az adott ügyfélszolgálaton vagy jegypénztárnál a helyben nyomtatást már bevezették, akkor a pénztáros már az új formátumban, az igazolványszám rányomtatásával adja ki a bérletet.
• Amennyiben az adott ügyfélszolgálaton vagy jegypénztárnál a helyben nyomtatást még nem vezették be, akkor a pénztáros a BKK ügyfélkártyára írja az igazolványszámot, majd átadja az ügyfélnek. Ezzel biztosítja azt, hogy a következő havi bérletvásárlásnál, amikor a helyben nyomtatás már várhatóan minden pénztárban működik, az igazolványszám kötelező megadására az ügyfél felkészülten érkezzen.

A bérletvásárláshoz használható igazolványok:

• BKK vagy VOLÁNBUSZ bérletigazolvány;
• személyazonosító igazolvány;
• diákigazolvány (diákbérlethez kötelező);
• kártya formátumú jogosítvány;
• útlevél;
• egyéb kedvezményre jogosító okmány.

A BKK délelőtt közleményben jelentette be, hogy a tervezett 300-ból eddig 68 új jegyautomatát helyezett üzembe, amire egy rendszeresen békávézó kolléga megjegyezte, hogy igen, de mindenki fél tőlük. Ez elég is volt ahhoz, hogy az Index dolgokat néz akciócsoportja munkába lendüljön.

Azt elég könnyű volt lenyomozni, hogy a jegyautomatákat hova helyezték el, csak megnézzük a BKK honlapján az Értékesítésipont-keresőt. Ebből kiderült, hogy a Flórián téri szerkesztőséghez az Árpád hídi metróállomáson kirakott automaták vannak a legközelebb.

Az aluljáróba leérve megütközve tapasztaltam, hogy a metróbejáraton belül a régi bádogdobozok állnak még. Az egyik ellenőr igazított el, hogy az újak kint, a bejárattal szemben találhatók.

A három automata előtt két ember állt (mint később kiderült, az egyik a BKK ügyfélszolgálatosa, aki működtetésben elakadt embereknek segített), a BKK 10 méterre levő pénztáránál viszont szép sor várt a jegyvételre.

Nyilván az automatát választottam volna akkor is, ha nem direkt ezért jöttem volna.

• 1. próba: vásárlás bankkártyával

Az érintőképernyős menürendszer érthető, könnyen léptethető, a PIN-kód megadása után halk pottyanással érkezik az új, hőpapírra nyomtatott jegy. Számla nincs.

• 2. próba: vásárlás papírpénzzel

A jegyfajta (350 Ft) kiválasztása után könnyen benyeli az automata az ezrest, hull a jegy, a fém visszajáró, sőt egy számla is. A visszajáró 500-as viszont nem jön. A tevékenységemet figyelő ügyfélszolgálatos lány szól, hogy a papírpénz visszajáró egy másik helyen jön ki, és tényleg. Ezt egy páran meg fogják szívni, ha nem figyelnek.

• 3. próba: fémpénz

Az terveztem, hogy bedobok egy fém kétszázast is, azt az érmét ugyanis valamiért minden automata utálja, de ezt egy utastársam megtette mellettem. Az eredmény: a szuperokos BKK-jegyautomatának sem kellett a kétszázas. Ez bukta abban az esetben, ha nincs más pénzünk.

Összegzés: az új automata gyorsan, könnyen kezelhető, többféle fizetési módszerrel is. Számlát készpénzes fizetésnél adott, áfás számlát viszont még így sem. Az ügyfélszolgálatos lány szerint ez a szolgáltatás csak később fog működni, és majd kell hozzá egy külön kártyát igényelni, aminek a QR-kódját leolvassa az automata, és ezért nem kell az adatokat külön töltögetni. 

A bérletvásárlás sem nehéz. Én ugyan nem vettem, de míg ott voltam, vásároltak egy diákot és egy sima bérletet is. Annyival bonyolultabb, hogy be kell pötyögni az arcképes igazolvány vagy a diákigazolvány számát. Sokaknak azonban még ez is riasztó. Az ügyfélszolgálatos lány elmondta, hogy a pénztárnál sorban állókat is szokta kapacitálni, hogy az automatával jobban járnak, de az a tapasztalat, hogy az emberek egyelőre félnek a berendezéstől.

A 2012-es, Magyarország szempontjából nem túl fényesen sikerült PISA-teszt egyik feladata jegyautomata kezelése volt. Itt a lehetőség, el lehet kezdeni gyakorolni az aluljárókban.

A főváros Városépítészeti Főosztálya szerdán megmutatta a Budapest.hu-n a margitszigeti futókör terveit. A felújítási, átalakítási munkák a tervek szerint júniusban kezdődnek, és azt ígérik, hogy a pálya iskolakezdésre készen lesz.

Márciusban volt egy lakossági véleményfelmérés a futópályáról, a változtatási ötletek egy részét innen szerezték. A Városépítészeti Főosztály szerint „a lakossági véleményekből jól érzékelhető volt a gyalogosok és futók közötti konfliktus”. Egyes újításokat ez ellen találtak ki. Felfestésekkel és táblákkal jelölik a különböző funkciókat.

Most vannak olyan szakaszok, ahol olyan szűk a gyalogossáv, hogy a sétálók rászorulnak a futópályára. Erre a problémára bizonyos helyeken a gyalogossávot leválasztják és elterelik, ahol pedig a gyalogosfelület annyira leromlott, hogy szinte nem is létezik, kiépítik a gyalogosburkolatot.

A pálya szélesebb lesz, mint most, minimum 140 centis, de lesznek 180 centi széles szakaszok is. Ahol a fasorok nem engednék az út kiszélesítését, azokon a szakaszokon a fákat megkerülve kettéválik, aztán újra összefonódik a pálya.

Az Árpád hídi átkelőnél sávszűkítések, felfestések, táblák fogják lassításra kényszeríteni a kocsikat. Lakossági ötlet volt, hogy legyenek a pályán a megtett kilométereket jelző felfestések azoknak a kedvére is, akik nem a sportpályától indítják a kört. Fehér színű lesz a régi jel, zöld színnel számolnak azoknak, akik a pesti oldal felőli lejárótól indulnak, és kék lesz az Árpád hídtól indulók színe.

Ígérnek új öltözőt, zuhanyzót és vécét is a Margitszigeti Atlétikai Centrum épületében.

A Városépítészeti Főosztály azt írta, hogy a közbeszerzés most nyitva van, a határidő május 9-e, de „elképzelhető, hogy néhány nappal kitolódik". A munkát a pesti oldalon kezdik majd. A tervek szerint a sziget folyamatosan használható lesz. „A belső és külső betonutak biztosítják ideiglenesen a folytonosságot, tehát nem kell oda-vissza rohangálni” – ígérik.

A Blikknek egy olvasója küldte el azt a képet, amin egy 202E jelzésű busz látható ablak nélkül. Az  olvasó azt írta, hogy az ablak azután dőlt ki, hogy egy férfi rátámaszkodott.

Az ablak minden ellenállás nélkül kidőlt az úttestre. Még jó, hogy nem volt ott sem autó, sem gyalogos.

Az eset kedd reggel 7 óra körül történt a Jászberényi úton, a busz nem ment tovább. A BKV a Blikknek azt írta, hogy átvizsgálták a járművet, de a vázszerkezeten semmiféle elváltozást nem találtak. A busz utolsó előírt vizsgálata május 2-án volt, azóta nem volt műszaki hibája.

Jövő hét hétfőtől egy hétig le lesz zárva a Budai Vár egyik bejárata, a Bécsi kapu. A kapun gyalogosan át lehet majd menni, de autóval csak a Palota úton és a Hunyadi János úton lehet majd behajtani a várba.

A 16-os és a 16A busz a Széll Kálmán térről a Bécsi kapuig fog csak járni, aki tovább akar utazni, annak át kell sétálnia a kapun a Kapisztrán térre, ahonnan a Deák tér felől érkező buszokkal lehet majd továbbutazni. A felújítás várhatóan május 19-én fejeződik be, írja a Budavári Önkormányzat sajtóközleménye.

Legfeljebb bruttó 240 millió forinttal megemelte a kormány a budai fonódó villamosprojekt támogatási összegét, írja az MTI a Magyar Közlöny alapján.

A "Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág" című projekt keretében a villamosvágány épül a Margit híd és a Batthyány tér között.

A kormányhatározat melléklete szerint a Bem rakparti ágra a Közlekedési Operatív Program uniós és hazai forrásaiból 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a főváros önrésze több mint 1,6 milliárd forint.

A fonódó villamoshálózat célja, hogy a jelenleg széttagolt budai villamosvonalak összekötésével átszállásmentes kapcsolatok jöjjenek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A projektben a 17-es villamos egyesül három dél-budai járattal. Óbudáról átszállásmentes kapcsolat létesül a Batthyány téren, illetve a Széll Kálmán téren keresztül, a Móricz Zsigmond körtér érintésével Budafok, valamint Kelenföld felé. 

Legutóbb, április 18-án legfeljebb 4,5 milliárd forinttal emelte meg a budai fonódó villamosprojekt támogatási összegét, valamint a támogatás intenzitását a kormány.

Hétfőtől ismét közlekedik az 1-es villamos az Árpád hídon, a Bécsi út és a Reitter Ferenc utca között, jelentette be a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A Népliget és a Közvágóhíd között továbbra is autóbuszok pótolják a villamost.

A közlemény szerint a megújult vonalszakaszon megszűntek a korábbi sebességkorlátozások, vagyis rövidebb a villamos menetideje Óbuda és Pest között. Az Árpád hídon befejeződtek a munkák, így az autók itt újra kétszer három sávon, maximum 70 km/h-val közlekedhetnek.

Mielőtt megmondanánk, hogy mi fog odakerülni, kíváncsiak lennénk, ön szerint mi.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén tizenhárom embernek ítélték oda a Budapest díszpolgára elismerést – írja az MTI.

A képviselők határozata alapján díszpolgár lehet Csoóri Sándor költő, Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, Jelenits István piarista szerzetes, teológus, Kocsis Zoltán karmester, Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Psota Irén színművész, Ránki Dezső zongoraművész, Rost Andrea operaénekes, Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltalálója, Taróczy Balázs teniszező, Tóth II. József az Aranycsapat tagja.

Posztumusz kitüntetésben részesül Czibor Zoltán, az Aranycsapat csatára és Rónay György költő, volt országgyűlési képviselő. A díszpolgári kitüntetéseket június 19-én adják át.

2014. május 1-jén (csütörtökön) 8:30 és 18:00 között „Nagy futam” elnevezéssel légi- és aszfaltshowt tartanak Budapesten. A verseny miatt a fél várost lezárják, a tömegközlekedés pedig sok helyen megváltozik. 

Új buszjáratot indít, két időszaki járatot ismét közlekedtet, módosítja a dunai hajók menetrendjét a BKK a közelgő nyár miatt. És két troli kapott egy régi-új megállót – derül ki a társaság közleményéből.

Elmaradnak a Könyves Kálmán körúti Planetárium délelőtti előadásai, miután ismeretlen tettesek leszerelték és ellopták a vízórákat. Most nincs víz az épületben, de a vízmű délután felszereli az új órákat és folytatódnak az előadások. A tolvajoknak valószínűleg nem maguk az órák kellettek, hanem a hozzájuk tartozó fémcsövek. Kedd délután, 17-18 óra körül lophatták el az órákat, a rendőrséget már értesítették.

Egy közeli aknában voltak a műszerek, ehhez egy feszítővassal hozzá lehetett férni - most a Planetáriumban azon gondolkodnak, hogyan lehetne biztonságosabban elzárni az órákat, főleg, hogy tavaly már megtörtént ugyanez az eset. Az egy évvel ezelőtti februári eset után a Planetárium elmondása szerint tíz hasonló esetet jeleztek a közelben, úgyhogy a Könyves Kálmán körút környékén mindenki nézzen rá a vízórájára, hogy megvan-e még.