Budapest

Szeptember 6. és 15. között a Siemens új midibuszai járnak a Várban a 16-os vonalon. Azt írják a Facebookon, hogy az új buszok nagyon környezetkímélők, és hogy használtak már ilyeneket a schladmingi sívilágbajnokságon és Bécsben is.

Fotó: Siemens Magyarország / Facebook

Tavaly még úgy volt, hogy mostanra a Várban csupa új busz jár majd. Augusztusban azt tervezték, a BKK 60 darab új midibusz üzemeltetésére ír ki tendert, amelyen a BKV már nem megbízóként, hanem jelentkezőként vesz részt.

Pertársaságot hozott létre 500 fővárosi taxis, írja a Népszabadság. A csoport már ügyvédnél is járt, és az első lépéseket megtették annak érdekében, hogy jogi úton támadják meg a fővárosi önkormányzat egységes sárga színt előíró rendeletét. A sofőrök szerint az autók átfestése "indokolatlanul nagy költséget" kényszerítene rájuk.

A Budavári Önkormányzat a hét végén ismét a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepével köszönti Buda 1686. évi visszavívását, a török uralom alól való felszabadulást. Így augusztus 30. – szeptember 1. között ismét a könyveké és a könyvkiadóké a főszerep a Szentháromság téren, ahol családi és gyermek-programok, irodalmi előadások, könyvbemutatók és koncertek várják a látogatókat.

A Könyvünnepen az Országos Széchényi Könyvtár ismét a legrejtettebb raktárakból hozza elő könyvritkaságait, XVI. századi lendvai ősnyomtatványokat és Weöres Sándor titokzatos „kék könyvét”.

Pénteken a szlovéniai Lendva mutatkozik be. Este a Misztrál együttes ad koncertet. Szombaton délelőtt a Szekér Színház előadása és az Eszterlánc mesezenekar koncertje várja a családokat. Délután kerül sor a Tóth Árpád Műfordítói Díj átadására, idén Lator László részesül az elismerésben. Vendég lesz Igor, a nagy sikerű Hajrá magyarok! - Az Orbán Viktor-sztori egy lengyel újságíró szemével című kötet szerzője is, aki a helyszínen dedikálja kötetét az olvasóknak.

Kora este Márai szalon a szabadban, ahol Kovács Ákos és Szigethy Gábor Krúdy Gyulát idézi meg Kaland a régi királlyal címmel. A napot Jamie Winchester koncertje zárja.

Vasárnap délelőtt ismét gyermekprogramok, koncert és Meseszekér várja a gyermekeket, délután a Sebő együttes Weöres Sándor műsorát láthatják az érdeklődők. Este a megszépült Mátyás-templomban Kodály Zoltán Budavári te deum című műve csendül fel.

A belépés valamennyi programra ingyenes.

Kérdőívet készített a Maradjanak a fák a Rómain elnevezésű civilegyesület, amelyben azt tudakolják, hogy miként viszonyulnak az emberek a Duna-partra épülő mobilgáthoz. Bár a szervezet közismerten mobilgátellenes, a kérdőív pártatlannak tűnik, nem tereli a kitöltőt a fák mindenáron való megvédése felé; az árterületen hoteleket építők akár azt is bejelölhetik, hogy ők az állam és a kerület pénzén a teljes védelmet szeretnék, az erdő kivágásával.

A kérdőívet itt töltheti ki, és ha az eredmények száma meghaladja a statisztikai határ feletti ezret, beszámolunk az első eredményekről.

46 darab kiváló műszaki állapotú, alacsonypadlós, 4–8 éves autóbusszal fiatalodik Budapest buszflottája. Dijon városából 37 darab Van Hool gyártmányú földgázmotoros (CNG) busz, a németországi Frankfurtból és a norvégiai Oslóból pedig összesen 9 darab Mercedes Citaro érkezik a fővárosba. Az alacsonypadlós és légkondicionált járművek várhatóan 2013 végén és 2014 első felében állnak forgalomba.

Újabb 46 alacsonypadlós, légkondicionált, környezetkímélő motorral rendelkező autóbusz érkezik Budapestre, így további elöregedett, leromlott műszaki állapotú autóbuszokat lehet kivonni a forgalomból, áll a főpolgármesteri hivatal közleményében. A használt járművek között 37 Van Hool New A330 CNG, 9 pedig Mercedes-Benz O530 Citaro típusú busz, amelyeket a BKV szerez be és üzemeltet. Ez a mennyiség a BKV teljes buszállományának mintegy 4 százalékát teszi ki.

Fotó: BKK / Facebook

Vasárnap szavaz, vagyis részben már szavazott Margitsziget népe arról, hogy

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Margitsziget ne Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területéhez tartozzon?

Ön, ha a szigeten lakna, és szavazhatna, mit választana?

Veszélyes precedenst teremtett az Országgyűlés azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat fennhatósága alá helyezte a Margitszigetet, amely eddig a XIII. kerülethez tartozott. A kormány érvei szerint olyan kiemelt turisztikai jelentőségű területről van szó, amelynek „fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.” Ezért fontos, hogy egy önkormányzat ne húzhassa keresztül az amúgy is központi és EU-s forrásokból finanszírozott projektek megvalósítását. Nem mintha eddig tette volna.

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK Légi felvétel

Egyébként is, a gördülékeny fejlesztés fogaskerekei közé Margitszigeten építési hatósági jogkörrel ezután nem rendelkező önkormányzaton kívül más is homokot szórhat: a 2006-os úszó Eb-re készülve a Margitszigetre tervezett – végül el is készült - Széchy Tamás nevét viselő úszókomplexum ellen például a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi bizottsága tiltakozott a fakivágások miatt, majd a mobil lelátók felhúzását akadályozta meg egy időre a Fővárosi Önkormányzat városképvédelmi bizottsága.

Továbbra sem lesz tehát feltétlenül mindenki a változás motorja, viszont a Margitsziget elvétele sértheti az önkormányzatok függetlenségét: a jövőben hasonló területelvonások más kerületekkel is megtörténhetnek, nem csak a Budapesten egyedüliként szocialista többségű önkormányzattal rendelkező Angyalfölddel.

Eddig ugyanis Budapest 23 kerületből állt, a főváros közvetlenül egyetlen területet sem irányított, a Margitsziget einstandolásáig. (Épp ezért akár az is kérdés lehet, hogy a Margitszigeten melyik kerület tűzoltóságát vagy rendőrségét kell értesíteni baj esetén.)

Hogy nem feltétlenül állna meg a szigeten a főváros térhódítása, azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának szavai jelezték az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának május 21-i ülésén. Zöld-Nagy Viktória felhívta a figyelmet, hogy „az alaptörvény azt mondja, hogy a főváros kerületekre tagozódhat, tehát nem feltétlenül kell ennek örökké így lennie”. Ebből tehát úgy tűnik, azért a Margitszigetnél fogott a kormány a hosszútávon a kerületek megnyirbálását előrevetítő projektbe, mert a szocialista vezetésű önkormányzat megregulázását még könnyen elfogadták a fideszes vezetésű kerületek.

Igaz, épp a fideszes kerületek megnyugtatására - és megakadályozandó, hogy a mostani ellenzékből kikrülő főpolgármester esetén hasonló módon járjon el a főváros velük szemben - olyan módosító indítványt fogadott el a parlament, amely szerint az önkormányzatokhoz tartozó területek elvonása esetén ki kell kérni az adott önkormányzat véleményét. Ez tehát azt mutatja, hogy mégis a Margitszigetre szabták az akciót, ám egy újabb kétharmados győzelem esetén nem lesz akadálya a törvény újabb átírásának, hogy szükség esetén - ha máshol is felbukkannának ellenzéki vezetésű kerületek - ismét be lehessen vetni.

Így a módosítás ellenére is fontosabbnak látszik Fidesztől a 2010-es választásokat leszámítva inkább távolabb álló főváros „leszalámizásának” lehetősége, mint az, hogy most a 25 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó Angyalföld helyett a 300 milliárd felett rendelkező fővárosi önkormányzat gyűjti be a majdnem 100 hektáros Margitszigetről származó évi 133 millió forint javát.

Rövidtávon persze a Margitsziget felparcellázása és részleges értékesítése sem lehetetlen. A Világgazdaságnak nyilatkozva a XIII. kerület főépítésze kijelentette, hogy a főváros egy rendezési terv szerint öt telket hozna létre a szigeten, előkészítendő egy későbbi értékesítést. Tarlós István főpolgármester a feltételezést buta politikai hazugságnak nevezte. (Pedig még történelmi alapja is volna a feldarabolásnak, elvégre az Insula leporum – Nyulak – és korábban valószínűleg Insula Leprorum – leprások -, majd a török időkben Lány- később Nádor-szigetként is nevezett Margitsziget az 1870-es rendezésig valójában három szigetből, a középső Margit- mellett a délnyugati Festő- és az északi Fürdő-szigetből állt.)

Bármi is legyen a kormány terve, a 2001 óta lakosait megháromszorozó Margitszigeten élők – jelenleg egészen pontosan három ember – nem tudják azt megakadályozni a mai népszavazáson, amelyen kizárólag ők vehetnek részt. A véleménynyilvánító referendumon szavazók azonban – amennyiben elutasítják a sziget státuszának megváltozását – legalább elmondhatják majd magukról, hogy ők minden tőlük telhetőt megtettek. Ellentétben Áder Jánossal, aki először ugyan - hiányolva a döntés előtt a konzultációt vagy a népszavazást - visszadobta a parlamentnek a törvényt, ám miután szavait ignorálva a fideszes többség lényegében változatlan formában fogadta el a törvényt – mindössze annak életbelépését tolva két héttel későbbre –, az államfő kijelentette: „minden akadály elhárult” a terv megvalósítása elől.

Cseh László 2006-ban is teljesített

Fotó: Beliczay László

Nézzük a száraz tényeket: a Margitszigeten 2006-ban tartott úszó Európa-bajnokságon mindössze két magyar aranyérem született. Az eredmény aligha meglepő egy szocialista vezetésű kerületben, pláne a Gyurcsány-kormány idején. Négy évvel később a Margitsziget újra a rendezvény házigazdája lehetett és ezúttal már hat aranyéremig jutottak a magyar sportolók. Igaz, a sziget ekkor is a még mindig szocialista vezetésű XIII. kerülethez tartozott, de már Orbán Viktor volt a miniszterelnök. A két verseny összevetéséből könnyen kikövetkeztethető, mennyivel jobban teljesíthetett volna a magyar csapat, ha Margitsziget ekkor már nem az MSZP-s Tóth József vezette XIII. kerület kezében lett volna.

Több aranyéremtől nem foszthatják meg Magyarországot partikuláris érdekek: jövőre vízilabda Eb lesz a Margitszigeten, amely 2021-ben már a vizes világbajnokság egyik házigazdája is lesz. Ezúttal már nem kockáztathatunk. Az éremtáblázat élére csak akkor kerülhet Magyarország, ha mindenki egy emberként dolgozik a sikerért és az előkészületeket sem zavarja meg a gáncsoskodó önkormányzat.

„Budapest fejlesztéseinek hatékonyságát új szintre akarjuk emelni, és azt szeretnénk, hogy a fejlesztési koncepciókat ne akadályozzák meg közigazgatási problémák” – indokolta Répássy Róbert a sziget státuszának megváltoztatását célzó törvényjavaslatot, amelyet a Fidesz parlament megszavazott. Kétszer is. Egyszer június elején, aztán Áder János államfő határozott ellenállása finomkodása miatt – szerencsére érdemi változtatások nélkül – a hónap végén is.

Így végre megvalósulhat a 25 milliárd forintos, 2030-ig kidolgozott fejlesztési terv, ingyen wifivel, kétsávos futópályával, az 1926-ban leállt lóvasút újraindításával, csatornázással, két új hajókikötővel, a teniszstadion és a Palatinus strandfürdő átépítésével, az üveglifttel gazdagított Víztorony kilátóvá alakításával. Mindez elé a bürokrácia eddig több akadályt gördített, hiszen az építési hatósági jogköröket a XIII. kerület gyakorolta, ezután pedig a főváros fogja.

A Margitszigeten lévő ingatlanok java amúgy is a fővárosé, vagy az államé, a XIII. kerület tulajdonában nincsen földrészlet, így hát miért is ez az önkormányzat szedné a jövőben is a szigetről származó évi 133 millió forint adót. (A környezetterhelési és gépjárműadót innen a jövőben is megkaphatja a kerület.) A zöldterület tulajdonosa és üzemeltetője is a főváros.

A Dunától sem kizárólag a kerület mentette meg a szigetet az áradáskor, elég csak arra emlékeznünk, hogy a védőmunkálatok során a főpolgármester is megfogdosta a sziget mentén húzódó tengeri kígyót.

A zenélő kút sem a XIII. kerület jóvoltából ontja a muzsikát Simon and Garfunkeltől Andrea Bocelliig: a felújítás 400 milliós cechjét is a főváros állta.

A vita végére tehet pontot a mai véleménynyilvánító népszavazás, amit a XIII. kerület önkormányzata rendelt el. Ezzel egyúttal teljesül az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt követelmény is – miszerint az érintettek véleményét ki kell kérni -, amit Áder a törvény visszadobásakor hiányolt, aztán mégsem.

A világ legkisebb népszavazásán a sziget három állandó lakója remélhetőleg legitimálhatja a már meghozott döntést és egyúttal megszavazza saját kilakoltatását – hiszen a döntés értelmében a fővárosi önkormányzat kezelésébe jutó szigeten nem lehet állandó lakcímet bejegyezni.

Felelősségteljes voksukkal a rosszindulatúan einstandnak csúfolt rendezés ezzel végre tiszta helyzetet teremt a romokkal teli szigeten.

Az angyalföldi polgármester egyszerűen földmutyinak minősítette a főváros terveit a Margitsziget megszerzésére, amire a főpolgármester úgy vágott vissza, hogy Tóth József nyilatkozata már-már kimeríti az uszítás fogalmát. A törvénymódosítást a kerület nem tudta megakadályozni, de az Alkotmánybírósághoz fordult, és népszavazást írt ki a témában, amit viszont Tarlós István a vicc kategóriába sorolt be. De miért kell a földdarab a fővárosnak, ami tulajdonjogilag mindig is az övé volt.

Tarlós István a nyáron jelentette be, hogy a közigazgatási minisztérium leválasztja a Margitszigetet a XIII. kerületi önkormányzatról és a fővároshoz csatolja azt. Így tulajdonképpen megalakul a 24. kerület, amelynek polgármestere a főpolgármester, lakója viszont mindössze három van Tarlós szerint, „akik egyébként valószínűleg szolgálati lakásban laknak”.

A Margitszigeten lakók kétharmada (2 fő) arra szavazott, hogy a XIII. kerület fennhatósága alatt maradjanak. Percről percre.

A 2013/2014-es tanévtől gyerekszállítási kedvezményt vezet be a XIII. kerületi önkormányzat a kerületben állandó lakcímmel rendelkező szülőknek.

A gyerekeket szállító szülőknek lesz egy ún. parkolótárcsájuk, amin beállíthatják az érkezés időpontját, amikor leparkolnak valamelyik várakozási övezet területén lévő bölcsőde, óvoda vagy általános iskola közelében – írja az egyik kerületi blog.

A kedvezmény 15 és 18 óra között lesz érvényes, és ugyanúgy kell igényelni, mint az éves parkolási engedélyt, egy kétezer forintos ügyviteli díj megfizetésével. A részletekről itt lehet olvasni.

Sajátos módon oldotta meg az V. kerület a gusztustalanul kinéző hulladékgyűjtő sziget problémáját: fogták a hulladékgyűjtő konténereket, leszedték a tetejüket és a tábláikat, és nemes egyszerűséggel tujákat ültettek beléjük - derül ki a járokelő.hu blogjából.

Mint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte, a 4-es metró építéséhez kapcsolódóan a körtéri Gomba épületében lévő áramátalakítót áthelyezték a metróállomásba. Ekkor derült ki, hogy a nagykörúti villamosok hét éve kicserélt vontatási földkábelei nagyon rossz állapotban vannak. Ezt jelezték a BKV-nak, amely még idén kicseréli a kábeleket. A közlekedési cég emellett vizsgálatot indított.

A munkálatok érintik a metró munkaterületét is, ezért a körtér felszínrendezésének őszre tervezett befejezése pár hónapot csúszik, emellett a 4-es és 6-os villamosvonal déli szakaszán, a Móricz Zsigmond körtér és a Mester utca között 30 kilométeres sebességkorlátozást vezettek be. A BKK hangsúlyozta: a nyáron felújított pályaszakaszokon gyorsabban tud menni a villamos, ezért a korlátozás nem befolyásolja a menetrendet.

Néhány másodperc elég a kelenföldi metrómegállóban, hogy egyértelművé váljon: a BKK szerint nem Kelenföld lesz Budapest következő kulturális és üzleti központja. A négyes metró új állomása, diszkréten ugyan, de azt az üzenetet suttogja a kedves utazóközönség fülébe: szállj be a következő metróba, és húzz el a város azon pontjára, ahol zajlik az élet.

10

Galéria: Kelenföldi metrómegállóFotó: Földes András / Index

"Ma levélben fordultam a villamospályák felújításáért felelős BKK-hoz. Azt kértem tőlük, hogy sürgősen szüntessék meg a napok óta tartó áldatlan állapotokat a Böszörményi úton. - írja blogján a kerület alpolgármestere -  Annak ellenére, hogy az 59-es villamos augusztus 21-e óta már az átépített pályán, a teljes vonalhosszon közlekedik, több helyszínen is balesetveszélyes a közlekedés. A Kiss János altábornagy utcai megállópár peronján az aszfalt burkolata hiányos, a szegélyköveket szakszerűtlenül építették be, kidőlt szegélykövek találhatók az útburkolaton. Hiányos továbbá a panelek és az útburkolat közötti hézagok aszfaltozása." - sorolja a hibákat Véczi János.

A 4-es metróhoz kapcsolódó kelenföldi városrehabilitációs projekt kapcsán lezártak egy útszakaszt Őrmezőn, majd Junghausz Rajmund, a XI. kerület fővárosi küldöttjének a tulajdonos Futureal Grouppal folytatott tárgyalásai nyomán ismét megnyitották, de a jövőben csak saját felelősségre lesz használható.

Információink szerint a baszk CAF ajánlatát találta a legjobbnak a BKK a fővárosi villamostender lezárásakor. A cég 27 milliárdos ajánlata jobb volt a Siemensénél. A másik három versenybe szálló gyártót, a lengyel PESA-t, a cseh Skodát és a svájci Stadlert különböző okok miatt kizárták. Szinte biztos, hogy az eredményt megtámadják, de ha minden jól megy, akkor egy hónap múlva aláírhatják a szerződést, a villamosok pedig 2015-ben érkezhetnek meg.

Még marad is pénze a BKK-nak és a fővárosi önkormányzatnak az 1-es és 3-as vonalakra szánt új villamosokra szánt 35 milliárdos uniós keretből, a baszk CAF ugyanis 27 milliárd forintot kér információink szerint a 25 darab rövidebb (34 méteres) és a 12 darab hosszabb (56 méteres) alacsonypadlós, hosszában átjárható villamosért. A baszkok ezzel az árral meg is nyerték a versenyt a Siemens előtt, döntött a napokban értesülésünk szerint a BKK vezetése.

Az Alstom Transport lapunknak küldött közleményében elismeri, hogy tapasztalható 4 metrókocsi egyes kerekein úgynevezett keréklaposodás, de az az utasbiztonságot nem befolyásolja.

A cég cáfolta a Metróért Egyesület állítását, amely szerint az M2-es metróvonalon futó valamennyi metrószerelvény kerekein rendellenes kerékkopás tapasztalható. A vállalat ugyanakkor megerősíti, hogy az M2-es metróvonalon forgalomban lévő 110 Metropolis metrókocsi közül 4 kocsi egyes kerekein úgynevezett keréklaposodás jeleit tapasztalta.

Fotó: Jászai Csaba

A keréklaposodás okát az Alstom és a BKV szakemberei jelenleg közösen vizsgálják. Egyelőre az kijelenthető, hogy egyedi jelenségről van szó, amely az utasbiztonságot nem befolyásolja, állítja az Alstom.

Az M2-es metróvonal Metropolis szerelvényei eddig összesen 1.175.000 km-t futottak, vagyis minden egyes szerelvény átlagosan 53.000 km-t tett meg. A metrószerelvények kerekeinek simítóesztergálása 90 ezer kilométerenként esedékes, mint rendszeres karbantartási tevékenység. A 4 szóban forgó metrókocsi kerekeit az Alstom most, a szerelvények karbantartását előre hozva, külön térítés nélkül javítja.

Egy olvasónk küldte szerdán azt a felvételt, melyen lekapta, ahogy a Karolina útnál szép kényelmesen elhúz egy füstölgő busz, nyomában pedig a karbantartó jármű. Az üzemzavarról Szedlmajer László, a BKV Zrt. vezérigazgató-helyettese másnap juttatta el szerkesztőségünknek a cég hivatalos magyarázatát.

Szedlmajer szerint az autóbusz szerda este meghibásodott, a sofőr az utasokat leszállította és műszaki segítséget kért. A vonalszerelő úgy döntött, hogy a busz csak a garázsban javítható, a vonalon vagy a végállomáson nem. (A vonalvezető feladata, hogy műszaki segítséget nyújtson, ők közlekednek a videón látható fehér Volkswagen furgonokkal.)

Segédjegyellenőröket kölcsönöz a tömegközlekedési járművein utazók ellenőrzésére a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – írja a Napi Gazdaság.

A lap az uniós közbeszerzési értesítőre hivatkozva azt írja: a társaság a munka ellátására naponta 50 embert kölcsönöz a tenderen nyertes First Job Kft.-től. A szerződés nyolc hónapra és összesen nettó 80,2 millió forintra szól, és igény szerint meghosszabbítható.

A segédjegyellenőröket két műszakban, nyolcórás munkarendben foglalkoztatják 1153 forintos órabérért. A cikk szerint a BKV korábban többször is szerződött a céggel, 2010-ben például 50 embert kölcsönöztek fél évre, 973 forintos óradíjért.

Szeptember végétől elkezdődik a budapesti 1-es villamosvonal komplex felújítása. A Bécsi úti végállomás és a Puskás Ferenc Stadion közötti szakasz felújítására szóló, 14,2 milliárd forint összértékű szerződést a nyertes Városi Vasútépítő Konzorcium nevében Sokorai István elnök és Görbedi László vezérigazgató a Colas-Alterra Zrt. részéről, valamint Sal László, az A-HÍD Építő Zrt. vezérigazgatója, valamint Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója írta alá.

Immár sokadjára próbálnak választ kapni az Alstomtól, hogy mi okozza a szerelvények keréklaposodásait, áll a Metróért Egyesület Facebook-oldalán.

Egy korábbi megbeszélésen az volt az Alstom válasza, hogy a jelenség egyedi, talán nem is laposodás, hanem valami mást észlelhet a személyzet; mindenesetre hivatalos jelzést erről nem kaptak. Mára elmondható, hogy valamennyi forgalomban lévő Alstom Metropolis lapos, illetve forgóvázaiból normál szerelvények esetén laposodásként értelmezhető hang hallatszik, írja az egyesület képviselője.

A keréklaposodás azt jelenti, hogy amikor a túlzott fékezés miatt a kerék nem gördül, hanem megcsúszik, akkor a futófelülete deformálódik, "lapot kap"; ez később a gördülő kerék minden fordulatnál fellépő jellegzetes ütéséről ismerhető fel.

A Metróért Egyesület ahogy korábban, most is várja a magyarázatot a szerelvények rendellenes kerékkopásaival, illetve más szerelvényeknél rendellenes kerékkopásként azonosítható jelenségeivel kapcsolatosan.

Lapunk megkereste az ügyben a BKK-t, a BKV-t és az Alstomot, de nem kaptunk még választ.

Motorosbaleset történt Budapesten, a Szent István körúton dél körül, értesültünk egy olvasónktól. A körülmények egyelőre tisztázatlanok.

A 4-es és a 6-os villamosok helyett egy ideig pótlóbuszok közlekedtek a Jászai Mari tér és az Oktogon között, írta a Facebookon a BKK.

Fotó: Tóth József / Olvasói fotó

A négyes metró még átadás előtt álló megállóit bemutató sorozatunkban számos rejtélyesnek tűnő dologgal találkoztunk már: földalatti maja templommal, intergalaktikus térgörbítővel, és Batman laboratóriumával egyaránt. Ezen ismeretekkel felvértezve sem tudjuk azonban megmondani, mi köze van II. Rákóczi Ferencnek a pöttyökhöz, amelyek ráadásul nem vidám, játékos környezetben, hanem darkos miliőben jelennek meg a Rákóczi téri metrómegállóban.

14

Fotógaléria az állomásról - kattintson a képre!Galéria: Rákóczi téri metrómegállóFotó: Földes András / Index

Minden lépést megtettünk ahhoz, hogy az összes akadály elháruljon a 4-es metró március 31-i átadása elől - közölte Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzettel.

A lap hétfői számában megjelent cikk szerint a főpolgármester közölte azt is, hogy senki sem "ültette a nyakára" Pesti Imrét, a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, azzal, hogy kijelölték a 4-es metró megvalósításával összefüggő ügyek koordinációjára. Azt mondta, kifejezetten ő kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a metró átadásához szükséges, legalább húszféle engedélyezési folyamat a hatósági ügyeket ellátó kormányhivatalhoz kerüljön.

Jelentős forgalmi változásokra kell készülni hétfőtől a fővárosban az augusztus 20-ai ünnepségek miatt.

Három autó ütközött az Erzsébet hídon kilenc után nem sokkal. A hídon Budáról Pest irányába három sávból kettőt lezártak a rendőrök, ezért itt torlódásra kell számítani. A hídon Pestről Buda irányába zavartalanul halad a forgalom, írja a police.hu.

A Google Maps térképe szerint fél tizenegyre csökkent a torlódás a hídon.

Aluljárókban, pályaudvarokon, kiemelt közterekre tilos lesz „odaköltözni”, a főváros egy őszi rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol tilos lesz a hajléktalanoknak élniük, mondta Tarlós István a szombati Magyar Nemzetben megjelent interjúban.

Tarlós kiemelte, hogy több mint hétszázzal növelték a hajléktalanszállások férőhelyeinek számát, egészségügyi központot is létrehoztak a fedélnélküliek számára és rendőrök is megjelentek a hajléktalanszállókon.

A nagykörúti villamosvágányok és dilatációs szerkezet felújítása után folytatódik a munka a Petőfi hídon, közölte a Budapesti Közlekedési Központl. A hídszerkezet javítása miatt augusztus 21-től a déli oldali járdát és a Budáról Pestre vezető szélső sávot, valamint Buda felé a vágányok melletti belső sávot is lezárják a forgalom elől, így a hídon szeptember közepéig irányonként csak egy sáv lesz járható.

A munkálatok miatt Budán a Bocskai úton, a pesti oldalon az Üllői úton és a József körúton torlódás várható, ezért a BKK azt javasolja az autósoknak, hogy aki teheti, továbbra is a Rákóczi hidat válassza. A nagykörúti villamosok augusztus 20-tól ismét közlekednek. A BKK megszünteti az ideiglenes buszsávot a hídon, valamint Pesten a Ferenc körúton és a József körúton a Pál utcáig. Szeptember 8-tól a híd északi járdáját és a Buda felé vezető szélső sávot zárják le, a déli oldalon a vágányzóna mellett dolgoznak majd a szakemberek, előreláthatólag szeptember 26-ig.

Helyreállt a rend, ismét szállítják az utasokat a Főtaxi autói a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A társaság taxis vállalkozói tegnap óta azért tiltakoztak, mert a cég úgy döntött, emeli a fuvarszervezési díjat. A taxis zsargonban leadónak nevezett díj így a korábbi 1250-ről 1700-1900 forintra  emelkedne.

Csütörtökön a taxisok lassító sztrájkkal kezdtek, 10-15 percenként ment fel egy autó a hívásra, így az utasoknak hosszú ideig kellett várniuk. Késő este óta azonban már egyáltalán nem vesznek fel utast. Az akció spontán szerveződött.

„A demonstrálók végül elismerték a leadó emelésének jogosságát” – közölte az Indexszel Vízy András. A Főtaxi szóvivője szerint a céggel megállapodott a taxisok delegációja abban, hogy „a szeptember 1-jével kezdődő egy hónapos tesztidő letelte után” tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy véglegesen megállapodjanak.

„A Főtaxi Zrt. kérése a jövőre nézve, hogy ha a vállakozóknak rendezendő kérdésük van, akkor először tárgyaljanak és ne demonstráljanak, mert a legközelebb hasonlü körülmények között nem ül le a tárgyalóasztalhoz” – figyelmeztetett Vízy.